Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A 2026-os országgyűlési választásokig az Index és a KözTér sorra veszi mind a 106 egyéni országgyűlési választókerületet. Igyekszünk a dolgok mélyére nézni, hogy tisztábban lássunk: melyik körzetben kinek lehet a legnagyobb esélye a győzelemre. Cikksorozatunkhoz szorosan kapcsolódik a 106 lépés című műsor, melyben Pelyach Gergely vendégeivel minden héten egy-egy megyei jogú várossal foglalkozik. Akik pedig maguk is megtippelnék, hogyan alakul majd a 2026-os választás és az Országgyűlés összetétele, azok interaktív térképünkön játékosan kipróbálhatják.
Hogyan néz ki ma a magyar választási rendszer?
A rendszerváltás óta a magyar egy némethez hasonló vegyes választási rendszerben bonyolítja az országgyűlési választásokat. 2014-től azonban a korábbi arányos listás mandátumokkal szemben, ahol több volt a listáról megszerezhető képviselői hely, ma már a többségi elv dominál, így több egyéni mandátum szerezhető meg, mint listás. Ez szám szerint azt jelenti, hogy 106 országgyűlési képviselő egyéni választókerületből, 93 pedig listáról szerez mandátumot – és így áll össze négyévenként a 199 fős magyar országgyűlés.
Már a 2022-es országgyűlési választások esetében is láthattuk, hogy a különféle közvélemény-kutatások pontossága és megbízhatósága mennyire „mérsékelt” – hogy nagyon diplomatikusan fogalmazzunk. E mögött nem kell feltétlen szándékos manipulációt gyanítani, lehet az oka módszertani hiba, pénzszűke, a választói minta reprezentativitásának hiánya, illetve az is, hogy a legtöbb közvélemény-kutatási módszertant még az internet elterjedése előtti hőskorszakban találták ki. Ráadásul nemigen találkozni olyan nyilvános kutatással, melyek az egyes választókerületek erőviszonyait tippelnék meg. Ha van, akkor mi természetesen feldolgozzuk.
A legtöbb ma is használt közvélemény-kutatás módszertanát még az internet elterjedése előtti időszakban alkották meg, amikor az emberek többsége még vezetékes telefont használt, mely földrajzi címhez, és nem az adott felhasználó személyéhez kapcsolódott. Az egyre szélsőségesebb politikai polarizáció, az identitáspolitika, valamint a törzsi politizálás gyanakvóvá tette a választókat, a bizalmukat pedig megrendítette olyan intézményekben is, mint a közvélemény-kutató cégek.
Az Egyesült Államokban például hiába van több mint 200 éves hagyománya a demokratikus, szabad választásoknak, mégsem tudták prognosztizálni Donald Trump 2016-os győzelmét, ahogy az előnyének mértékét sem 2024-ben. Hasonló volt a helyzet a 2016-os brit brexitnépszavazás végeredményével […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!