Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Magyarországon ma 12 és 15 ezer közé tehető a csípőprotézis-műtétek, és megközelítőleg 8 ezerre a térdprotézisek beültetésének száma. Aki a közellátásban vár térdműtétre vagy csípőműtétre, hosszú várólistával szembesül, sokan a magánegészségügyi szolgáltatást választják inkább. Ennek nem csupán a gyorsabb ellátás az oka, a magánszolgáltatóknál fellelhető eszközök és az orvosok tudása sokszor egyedülálló minőséget képvisel. Egy ilyen magánegészségügyi szolgáltatónál dolgozik Domán István, aki csípő- és térdprotézisműtétekre specializálódott. Egy Európában is ritkaságnak számító, páratlan precizitást garantáló robottechnológiával operál.
A budapesti orvosi egyetem elvégzése után Domán István a baleseti sebészeten kezdett dolgozni, majd hamar átnyergelt az ortopéd sebészetre. Több területen kipróbálta magát, de végül a nagyízületi protetika irányába szakosodott.
- 2005-től 2013-ig az Egyesült Királyságban gyógyított konzultánsként, több, nagyízületi műtétekre szakosodott kórházban, úgynevezett NHS Treatment Centre-ben, illetve magánkórházban.
- A 2013-as hazaköltözése óta dolgozott a hazai közellátásban, közel 10 éve pedig a magyar magánellátásban végez műtéteket, éves szinten több mint ötszázat.
Eljárások sora fűződik a nevéhez
Domán István nevéhez fűződik több, új műtéti eljárás, mint például a mozgásanalízis alapú csípőprotézis műtéti tervezés, a sebészi navigációval végzett csípőprotézis-beültetés vagy a robotasszisztált térdprotézisműtétek magyarországi meghonosítása. Az angol Corin implantátumgyártó a technológiai fejlesztések iránti elkötelezettség, a magas műtéti szám és a továbbképzésben való aktív részvétel miatt a közelmúltban „Center of Excellence” minősítésben részesítette a munkahelyeként szolgáló budapesti Doktor24 Multiklinikát és a pécsi DaVinci Magánklinikát. Az előbbi ezen felül a rangos „nemzetközi robotsebészeti központ” címben is részesült.
A térdműtétek Ferrarija
Az orvosi műtétekhez alkalmazott robotok több mint három évtizede velünk vannak, de használatuk az elmúlt 10 évben terjedt el jelentősen, elsősorban az USA-ban. A kezdeti robotok autonóm rendszerűek voltak, bizonyos feladatokat önállóan végeztek, azonban ezek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A jelenleg többnyire térd- és csípőműtéteknél alkalmazott robotok már szemi-autonóm rendszerek, vagyis csak a sebész kontrollja mellett végeznek részfeladatokat, mint a célzás vagy protéziskomponensek beültetéséhez szükséges csontos rezekciók segítése.
A legtöbb ilyen rendszer az előzetes CT- vagy MR-vizsgálat alapján készült műtéti tervet segíti megvalósítani, de működtetése bonyolult, az eszközök nagy helyet foglalnak el, megváltoztatják a szokásos munkamenetet.
Az OMNIBotics rendszer a robotok legújabb generációját képviseli, több szempontból is kitűnik a többi robot közül. Legfőbb előnye, hogy rendelkezik egy úgynevezett digitális szalagfeszességmérő eszközzel, amely lehetővé teszi a műtét során a feszesség pontos mérését a térd teljes mozgástartományában. Az így kapott eredmények alapján pedig a robot képes egy olyan műtéti tervet felajánlani, mellyel biztosítható a lehető legjobb szalagegyensúly. Vagyis a szalagfeszességről kapott objektív információ figyelembevételével határozzák meg az implantátum személyre szabott pozícióját.
A sebész által jóváhagyott tervet egy robotizált vágósablon segítségével valósítjuk meg, ennek segítségével ültetjük be a protézist a térdbe
– magyarázta az Indexnek Domán István főorvos.
A szalagfeszesség helyreállítása a kulcs
Miközben a csípőprotézis-műtét a legsikeresebb műtéti beavatkozásnak számít, a hagyományos úton végzett térdműtétek esetében a betegek elégedettségi rátája „csupán” 80 százalék körüli, vagyis ötből egy ember nem maradéktalanul boldog az operációval. Az implantátumgyártók új protézisek, dizájnok kifejlesztése mellett MR-, illetve CT-alapú tervezőprogramok és egyedileg gyártott, betegspecifikus vágósablonok segítségével próbálták növelni a beavatkozás precizitását, de a betegelégedettség nem nőtt markánsan.
Megjelentek a CT-vizsgálat alapján egyedileg gyártott térdprotézisek is, melyekkel a betegelégedettség és a térdfunkciók jelentősen javultak, de a magas ár és hosszú várakozási idő miatt a betegek sokszor korlátozottan fértek hozzá.
Az igazi áttörést a szóban forgó robottechnológia jelentette, amely lehetővé teszi a térd körüli lágyrészek, oldalszalagok feszességének lehető legpontosabb helyreállítását. Tanulmányok sora igazolja, hogy a betegelégedettség egyik jelentős fokmérője a térdízület stabilitása. Vagyis, ha a művi ízület oldalszalagjainak stabilitása megközelíti az egészséges térd szalagjainak stabilitását, jelentősen nőhet a betegelégedettség. Több közlemény alapján az ezzel a robottal végzett műtétek utáni betegelégedettség 96-97 százalékra emelkedett, ami hatalmas előrelépés a hagyományos műtéteknél tapasztalt 80 százalékhoz képest.
Hol jön képbe a mesterséges intelligencia?
Minden így végzett műtét adatai felkerülnek a globális felhőrendszerbe, s a világ különböző pontjain működő hasonló ortopédiai robotok ezen keresztül kommunikálnak egymással, figyelembe véve a sebészek által jóváhagyott újabb és újabb műtéti terveket.
A mesterséges intelligencia részét képező gépi tanulás révén az új tudás beépül a szoftverbe, javul a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!