Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Fizetési meghagyásos eljárással pereskedés nélkül, gyorsan és hatékonyan hozzájuthatnak harmincmillió forintot meg nem haladó jogos pénzköveteléseikhez azok, akiknek tartoznak. Magánember és jogi személy egyaránt kezdeményezhet közjegyzőnél fizetési meghagyást, például akkor, ha az adósa nem fizeti vissza a kölcsönt, a bérlője tartozik a bérleti díjjal vagy valaki nem fizet be egy lejárt számlát.
2025-ben összesen 404 138 fizetési meghagyást kezdeményeztek, 18 százalékkal kevesebbet, mint 2024-ben (493 562).
A fizetési meghagyást túlnyomó részben (több mint kilencven százalékban) magánemberekkel szemben kezdeményezik, és csak az adósok tíz százaléka jogi személy, jellemzően vállalkozás. Tíz cég kezdeményezi a fizetési meghagyások mintegy felét, ezek többsége követeléskezelő, biztosító vagy közlekedési szolgáltató. Az esetek nagy többségében (84 százalék) kevesebb mint hárommillió forintot követelnek az adóstól, minden tizedik fizetési meghagyás alapkövetelése van három és tízmillió forint között és csak a maradék a tízmillió feletti.
Bírósági per helyett
Fizetési meghagyásos eljárást bárki indíthat, ha van belföldi kézbesítési címe, és az adósa is rendelkezik belföldi kézbesítési címmel. Hárommillió forintot meg nem haladó pénzkövetelés érvényesítése esetén nem is lehet közvetlenül bírósági pert indítani, hanem fizetési meghagyásos eljárással lehet csak behajtani a tartozást. 3 és 30 millió forint között bírósági eljárás és fizetési meghagyásos eljárás is választható, míg 30 millió forint feletti tartozás érvényesítése esetén mindenképp bírósághoz kell fordulni.
A közjegyző, ha a kérelem a törvényben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek is megfelel, a fizetési meghagyást legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül – elektronikus úton beadott kérelem esetén három munkanapon belül – bocsátja ki. Ha a címzett a kézbesítéstől számított 15 napon belül nem vitatja a követelés jogosságát, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, ha pedig nem fizet, a végrehajtás is megindítható vele szemben. Ellentmondás esetén az eljárás a bíróságon folytatódik tovább. A tapasztalatok szerint a fizetési meghagyás kibocsátása növeli a fizetési hajlandóságot.
Egyre többen élnek ellentmondással
A közjegyzők úgy látják, hogy egyre tudatosabbak az állampolgárok és a vállalkozások, egyre profibbak a beadványok, és sokkal többen választják a gyors elektronikus ügyintézést.
A növekvő tudatosságot jelzi az is, hogy tavaly emelkedett a fizetési meghagyásnak ellentmondók aránya, egyre többen tudják, mit kell tenniük, ha valaki jogalap nélkül követel pénzt tőlük
– hangsúlyozza a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke. Tóth Ádám szerint mindamellett továbbra is sok a téves helyre címzett ellentmondás, ami azzal járhat, hogy az adósok kicsúsznak a határidőkből.
Ha valaki fizetési meghagyást kap, de vitatja a tartozás tényét, összegét, illetve időközben már rendezte azt, egyszerűen ellentmondhat. Tavaly nőtt azok aránya, akik ellentmondással éltek: míg 2024-ben a fizetési meghagyás címzettjeinek kevesebb mint hat százaléka vitatta, hogy tartozik, addig 2025-ben már több mint hat és fél százalék.
A közjegyzők tapasztalatai szerint az ellentmondást előterjesztők egyre profibb, könnyen beazonosítható és egyértelmű beadványokban vitatják a követelést, ami részben az interneten fellelhető okiratmintáknak is köszönhető. Amennyiben viszont a kötelezett géppel írja az ellentmondást, az csak abban az esetben minősül teljes bizonyító erejű magánokiratnak, ha két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!