Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az elmúlt napokban újra fellángolt a vita a Dunán építhető vízlépcsőkről, és Tarjányi Péter szerint ismét ugyanaz történik, mint évtizedek óta.
A bejegyzés fő állítása, hogy a vita nem érdemi kifogásokon bukik el, hanem már a kezdet kezdetén, egyetlen szó kimondásán.
A sokat démonizált szó, amitől elapad minden vita: vízlépcső
Fontos pontosítás tőle, hogy senki nem állította: holnap vízlépcsőt kell építeni. A felvetés ennél szűkebb – arról szól, hogy meg kell vizsgálni, létezik-e olyan megoldás, amely egyszerre védi a természetet, és biztosítja az ország vízgazdálkodását, energiabiztonságát és jövőjét. A szakértő ezért teszi fel a kérdést:
„Mikor döntöttük el, hogy egy szakmai kérdésből politikai tabu lett”?
Álláspontja szerint a döntésnek a vizsgálatok eredményén kell múlnia. Ha azok kedvezőtlenek, a beruházás maradjon el – ha viszont azt mutatják, hogy egy adott helyen, meghatározott feltételek mellett ez szolgálja legjobban az ország érdekeit, akkor erről lehessen beszélni, és meg is lehessen valósítani.
A folyami műtárgyépítés a nagymarosi vízlépcső körüli, rendszerváltáskori küzdelmek óta a hazai vízügy legérzékenyebb kérdése, sokak szerint egy tabu, amely most újra felszínre tört.
Más országoknak van vízlépcsője, nekünk egy sincs
A vitát nem Tarjányi Péter indította. A hátterében a Harmonikus Növekedésért Alapítvány – György László egyetemi docens, közgazdász által alapított gazdaságstratégiai kutatóműhely – vitairata áll, amely a Duna főági szabályozásának hiányára hívta fel a figyelmet.
Az elemzés szerint a Duna főágán Ausztriának tíz, Szerbiának kettő, Szlovákiának egy vízszintszabályozó műtárgya, vagyis vízlépcsője van, Magyarországnak viszont egyetlenegy sem. A vízlépcső leegyszerűsítve olyan gát- és zsiliprendszer, amely megemeli és szabályozza a folyó vízszintjét egy adott szakaszon.
A kérdés azért került most az asztalra, mert a rekordalacsony vízállás miatt a Paksi Atomerőműben termeléskorlátozásra kényszerültek: az erőmű a hűtéshez a Duna vizét használja, így a folyó szintje közvetlen energiabiztonsági tényező.
Az alapítvány ezért egy Fajsz térségében építhető létesítmény megvizsgálását javasolta.
A javaslat azonnal ellenérveket hívott elő. Bárdos Deák Péter, a Duna védelmére alakult civil szervezet, a Duna Charta elnöke az Indexen megjelent véleménycikkében vitatta a számítást, mondván, az nem árazza be a folyó azon természeti értékeit, amelyeket a beruházás nagyrészt tönkretenne. Bárdos ugyanakkor olyan érveket cáfolt véleménycikkében, és olyan számokra hivatkozott, amelyeket György László nem mondott.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2026/08/05/duna-paks-apadas-tabu-vizlepcso-tarjanyi-peter-gyorgy-laszlo/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!