Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „Több fronton is mozgásba lendültek az elmúlt hetekben a magyar kutatóhálózat, a HUN-REN ügyei” – jelentette ki szerdai Facebook-bejegyzésében Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter, aki egyúttal felszólította lemondásra a hálózat elnökét és vezérigazgatóját. A miniszter posztja pontról pontra végigvette az elmúlt hetek legfontosabb eseményeit, kezdve azzal a múlt szerdai főigazgatói egyeztetésekkel, amelyek a kutatóhálózat jövőjéről szóltak.
Az első fejlemény, hogy Darázs Lénárd, az ELTE rektora múlt szerdán dolgozói véleménynyilvánító szavazást kezdeményezett a 2025 augusztusában az egyetemhez csatolt négy humán- és társadalomtudományi kutatóközpont – a Humán Tudományok, a Nyelvtudományi, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi, valamint a Társadalomtudományi Kutatóközpont – munkatársai körében. A szavazás két kérdést tesz fel: kívánják-e a kutatóközpontok kiválását az ELTE szervezeti rendjéből, illetve kívánják-e a további integráció felfüggesztését. Tanács Zoltán szerint „a kezdeményezés szándéka méltányolható” – a dolgozói vélemény megismerése valóban megkerülhetetlen –, ám a lebonyolítás formája és időzítése több olyan kérdést is felvet, amelyek megválaszolása nélkül nehéz felelős döntést hozni.
A négy érintett kutatóközpont főigazgatója közös levélben fordult a rektorhoz, és kérte, hogy a szavazás lebonyolítását előzze meg egy strukturált, érdemi szakmai konzultáció. A főigazgatók hangsúlyozták, hogy a munkatársak jelentős részének az MTA kutatóhálózatához fűződő kötődése nem az ELTE-vel szembeni bizalmatlanságból fakad, hanem abból a több évtizedes szakmai identitásból, kutatásszervezési tapasztalatból és nemzetközi beágyazottságból, amely ezeket az intézeteket az akadémiai kutatóhálózathoz kötötte. Az egyik üzemi tanács hivatalos beadványban jelezte aggályait – kifogásolták, hogy nem minden aktív dolgozó kapta meg az értesítést, hogy a május 28-i szavazás időpontja egybeesik egy intézet 70 munkatársát érintő egész napos vidéki rendezvényével, és hogy a vidéki telephelyeken dolgozóknak nem biztosított a munkahelyi szavazás lehetősége.
A kutatóközpontok jogászai további súlyos aggályokat fogalmaztak meg – az „integráció felfüggesztése” álláspontjuk szerint a hatályos szabályozási környezetben nem értelmezhető, mivel költségvetési szervként a kutatóközpontok működésében nem hozható létre jogilag nem definiált „ex lex” állapot, és munkavállalói szavazással nem lehet felhatalmazást kérni törvényi kötelezettségek felfüggesztésére. A szavazás emellett nem biztosít „tartózkodom” válaszlehetőséget. Az egyik kutatóközpont üzemi tanácsa már jelezte, hogy érdemi egyeztetés hiányában megfontolják a szavazás bojkottjára való felhívást.
A Magyar Tudományos Akadémia eközben megerősítette, hogy nyitott a korábban elcsatolt kutatóhálózat – ezen belül az ELTE-hez került kutatóközpontok – visszafogadására, a szükséges jogi, szervezeti és finanszírozási feltételek biztosítása mellett. A miniszter posztjában idézte az MTA leköszönő és nemsokára hivatalba lépő két vezetőjét, akik szerint a szavazás olyan időpontban kerül kiírásra, amikor az érintett felek – az intézetek, az ELTE, a kormány és az MTA – még nem egyeztették a visszatérés jogi, szervezeti, vagyoni és finanszírozási feltételeit. Az MTA két vezetője szerint így a dolgozók jelenleg nem lehetnek birtokában mindazoknak az ismereteknek, amelyek a felelős döntéshez szükségesek – ezzel a miniszter saját közlése szerint teljes mértékben egyetért.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!