2022. november 28., hétfőMa Stefánia napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 408,00 Ft | USD: 390,00 Ft | CHF: 414,00 Ft
2022.11.28. Stefánia Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 408,00 Ft | USD: 390,00 Ft | CHF: 414,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Szükségállapot az új különleges jogrendben

Hirdetés

Szükségállapot az új különleges jogrendben

Mint arról beszámoltunk, november 1-jétől a korábbi hat helyett háromra – a hadiállapotra, a szükségállapotra és a veszélyhelyzetre – csökkent a különleges jogrendi helyzetek köre, és egyúttal kikerült az Alaptörvényből a megelőző védelmi helyzet, a terrorveszélyhelyzet és a váratlan támadás, míg a rendkívüli állapot helyére a hadiállapot lépett.

Különleges jogrendi helyzetek

A különleges jogrend az alkotmányos szabályozás különös részeként rendkívüli, kivételesnek tekinthető időszakokra határozza meg az állam működését. Az elmúlt években volt részünk bőségesen rendkívüli időszakokból, hiszen a koronavírus-világjárvány mellett a szomszédos Ukrajnában kitört háború is beleszólt a mindennapi életünkbe.

Az Alaptörvény kilencedik – a különleges jogrendre vonatkozó – módosítása, amely eredetileg 2023. július 1-jén lépett volna hatályba, de a tizedik módosítás ezt 2022. november 1-jére hozta előre. Vagyis kikerült az Alaptörvényből a megelőző védelmi helyzet, a terrorveszélyhelyzet és a váratlan támadás, míg a rendkívüli állapot helyére a hadiállapot lép. November 1-jétől a következő különleges jogrendi helyzetek lehetségesek:

  1. hadiállapot,
  2. szükségállapot, valamint
  3. veszélyhelyzet.

Az előterjesztéshez fűzött indoklás szerint az volt a módosítás célja, hogy a különleges jogrendi szabályozás átláthatóbb legyen, a normál jogrendi működés és válságkezelés szabályaihoz igazodva illeszkedjen a fokozatosság elvéhez és ez által a legsúlyosabb kihívásokra és fenyegetésekre fókuszáljon, de mindezt korszerű módon, a változó biztonsági környezethez igazodva és a korábbi szabályozáshoz mérten további garanciák beiktatásával valósítsa meg.

Hirdetés

Az Alaptörvény-módosítás után egyértelműen a kormány lett a válsághelyzetek elhárításának legfőbb szerve, miközben megmaradt az Országgyűlés őrködő, garanciális szerepe az egyes minősített időszakokok kihirdetésében, illetve a kormány által alkotott különleges jogrendi rendeletek felülvizsgálatában. Mindezt az előterjesztő azzal indokolta, hogy

a különleges jogrend kihirdetését követően gyors, operatív és mind politikai, mind jogi értelemben felelős döntéshozatal biztosítása szükséges, amire a magyar alkotmányos rendszerben a kormány mutatkozik alkalmasnak.

Szintén jelentős változás, hogy a kormány szerepének növekedésével párhuzamosan csökkent az államfő különleges jogrendi feladat- és hatásköre.

Ami az egyes különleges jogrendi helyzeteket illeti, a hadiállapot szabályozását követően most a szükségállapottal folytatjuk a sort.

Alkotmányos rend megdöntése és felforgatása

A szükségállapot új szabályait az Alaptörvény 50. cikke tartalmazza. Ebben jelentős változás, hogy az Országgyűlés a szükségállapotot nemcsak

  1. az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekmény esetén […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2022/11/20/szuksegallapot-kulonleges-jogrend-veszelyhelyzet-hadiallapot/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Több mint tíz százalékkal kevesebb gyermek született, mint egy éve

Több mint tíz százalékkal kevesebb gyermek született, mint egy éve

Az előzetes adatok alapján 7361 gyermek született 2022 októberében, és 10 808 fő halt meg. …