A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Deglobalizáció vagy reglobalizáció? című panelbeszélgetésen hangsúlyozta, hogy hazánknak és a közép-európai térség egészének alapvető nemzetbiztonsági és gazdasági érdeke lenne a pragmatikus, kölcsönös tiszteletre és előnyökre alapuló együttműködés Kelet és Nyugat között. Rámutatott, hogy ez 2021 végéig jórészt reális forgatókönyv volt, de a tavalyi év elejére egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy törés lesz a kapcsolatrendszerben, ami a régió számára a lehető legrosszabb hír.
A geopolitikai blokkok közötti konfrontáció mindig rossz azoknak, akik két tömb között helyezkednek el földrajzilag” – figyelmeztetett, a hidegháborút hozva fel példának.
Példaként hozta fel Magyarországot, amely a nyugati és keleti cégek találkozási pontjaként rendkívül lényeges szereplőjévé vált mára az elektromos autóiparnak. Majd kiemelte, hogy a világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója közül hét kínai, termékeikre pedig a nyugati autómárkáknak is nagy szükségük van.
Szijjártó Pétertől a közönség soraiból megkérdezték, hogy azzal akarja-e elfogadtatni a szabadságjogok állítólagos csorbulását, a magyar politikai modellt a kormány, hogy Magyarország megkerülhetetlenné válik az európai autóiparban.
Ez a politikai vita 2010 óta tart. Kormányunk egyértelműen nem a liberális mainstreamet képviseli, hanem jobboldali, patrióta és kereszténydemokrata, ami nem szokványos jelenség Európában” – közölte, mondván, hogy a liberális fősodor ezért mindig is bírálni fogja a vezetést, de azt tiszteletben kell tartani, hogy az utóbbi négy választást a kormánypártok toronymagasan megnyerték.
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!