2021. június 24., csütörtökMa Iván napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 349,00 Ft | USD: 292,00 Ft | CHF: 318,00 Ft
2021.06.24. Iván Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 349,00 Ft | USD: 292,00 Ft | CHF: 318,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Százötven éves a magyar ügyészség

Hirdetés

Százötven éves a magyar ügyészség

Éppen százötven éve, hogy a kiegyezés utáni polgári államszervezet kiépítése jegyében, 1871. június 10-én hirdette ki az Országgyűlés a királyi ügyészségről szóló 1871. évi XXXIII. törvénycikket, amelynek indoklása szerint „oly közegnek felállítása, mely a közvádat képviselje, múlhatatlanul szükséges”. A jeles évforduló alkalmából a Legfőbb Ügyészség nemzetközi konferenciát szervezett, amelyre meghívták Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovákia legfőbb ügyészeit, valamint az Eurojust elnökét.

A tanácskozáson mondott beszédében Áder János köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy

Magyarországon több nyugat-európai országhoz képest is magas fokú a társadalmi biztonság; a bűnözés csökkenése, a társadalom biztonságérzetének növekedése az igazságszolgáltatás két legfontosabb értékmérője.

Az államfő szerint az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködője, jelentős szerepe van a törvényesség biztosításában és a jogok érvényesítésében.

Hirdetés

Polt Péter legfőbb ügyész az „Ügyészségek Közép-Európában – különös tekintettel a magyar ügyészségre” címmel tartott nyitó előadást. A konferencián a korrupcióról, a kiberbűnözésről, és a nemzetközi együttműködésről hangzanak el előadások.

A polgári államszervezet kiépítése

Az 1867-es kiegyezés után kezdődött meg a polgári államszervezet kiépítése. A modern kori állam jogrendszerét és igazságszolgáltatását az 1869. évi IV. törvénycikk alapozta meg, amely államosította a bíráskodást, és elválasztotta az igazságszolgáltatást a közigazgatástól.

Az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülöníttetik. Sem a közigazgatási, sem a bírói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak.

Az 1869-es törvénycikk részletesen szólt a bírák alkalmazási feltételeiről, deklarálta a bírói függetlenséget, amelynek legfőbb garanciájaként leszögezte, hogy a bíró kizárólag

a törvények, a törvény alapján keletkezett s kihirdetett rendeletek s a törvényerejű szokás szerint tartozik eljárni és ítélni.

A modern államszervezet részeként 1871. június 10-én hirdetette ki az Országgyűlés a királyi ügyészségről szóló 1871. évi XXXIII. törvénycikket, amelynek indoklása szerint „a bíró, közvádló és védő külön természetű teendői elválasztassanak és egymástól független közegekre bízassanak”, míg a közvádló „csak az állam közege lehet, mivel a büntető törvények áthágói magát a jogrendet és így az összes társadalmat is sértik”. A törvénycikk az ügyészség fő teendőjeként határozta meg, hogy „a jogrendnek a büntető törvényekben meghatározott megsértése eseteiben a törvény alkalmazása iránti eljárást megindítsa”. Az ügyészi szervezet működésének kialakításában elévülhetetlen érdemeket szerzett az első főügyész, Kozma Sándor, aki negyedszázados munkásságával megbecsülést és rangot szerzett az ügyészségnek. Ő vallotta azt, hogy az ügyész

nem peres fél, aki ellenesén minden áron diadalmaskodni akar, hanem közege azon erkölcsi hatalomnak, amely igazságot kutat és követel.

A rendszerváltozás utáni ügyészi vezetők

Györgyi Kálmán (1990–2000) a 20. század egyik kiemelkedő jogtudósa, a büntetőjog avatott tanára és korszakos legfőbb ügyésze volt. Nemcsak a szakmai ethoszra tanította nemzedékek egész sorát, hanem személyiségével közvetítette is a jogászi jellem és erkölcs hiteles képét. Egyáltalán nem vágyott a legfőbb ügyészi tisztségre. Szerinte egykori tanára, Kádár Miklós így kommentálta volna a felkérését: Kedves Kálmán! Nem kizárt, hogy […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2021/06/11/szazotven-eves-a-magyar-ugyeszseg/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Kiskorú lányt futtatott a kegyetlenségéről hírhedt Veszprém megyei férfi

Elsőfokon három és fél év börtönre azt az Ajka környéki férfit, aki közel kétszázmillió forintot …