Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Szombati cikkünkben olvasói visszajelzések, valamint egy adószakértő véleménye alapján számoltunk be az Ügyfélkapu+ és a Digitális Állampolgár alkalmazás használatával kapcsolatban esetlegesen felmerülő problémákról, amelyek a regisztrációt és az azonosítást érinthetik.
Cikkünkre reagálva Kósa Ferenc leszögezte:
Az Ügyfélkapu+ mint emelt szintű kétfaktoros azonosítást biztosító bejelentkezési megoldás nem egy új ügyfél-azonosítási módszer, hanem a már létező Ügyfélkapu azonosítási rendszer biztonságosabbá tétele.
A szakértő kifejtette, „figyelemmel arra, hogy az Ügyfélkapu-regisztrációra 2016. január 1. napját megelőzően kizárólag okmányirodai személyes jelenléttel történő regisztráció során, azt követően pedig vagy kormányablaki személyes jelenléttel történő regisztrációval, vagy a 2016. január 1. napját követően kiállított személyazonosító igazolvánnyal (úgynevezett »eSzemélyi«), személyes jelenléttel, a kormányablakban történt igénylésekor kapott zöld szélű borítékban személyesen átvett plasztikkártyán található regisztrációs kóddal lehetséges, így a személyazonosítás az Ügyfélkapu-regisztráció során teljes mértékben és megbízhatóan biztosított”.
A MELASZ elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a kizárólag felhasználónév és jelszó által történő – egyfaktoros – bejelentkezés már nem kellően biztonságos, tekintettel arra, hogy az egy részről könnyen megfigyelhető akár kamerafelvétellel, akár úgynevezett keylogger – a billentyűleütéseket naplózó számítógépes programmal vagy hardvereszközzel, másrészről óvatlanul lementhető a böngészőalkalmazás tárolójába, ezért azt szükséges kivezetni és biztonságosabbá tenni.
Miután az emberek többségében az a képzet él, hogy az Ügyfélkapu kizárólag az adóbevallás benyújtására szolgál, Kósa Ferenc szerint sajnos az a tapasztalat, „hogy az Ügyfélkapu-azonosítóikat kiadják a könyvelők részére, ami teljességgel rossz gyakorlat. A személyazonosító adatok egy személy azonosítására szolgálnak, és nem máséra – így például nem az adott személy könyvelőjének azonosítására”.
„Ha azt szeretnénk, hogy valaki a nevünkben járjon el, arra a meghatalmazás jogintézménye biztosít lehetőséget”
Kósa Ferenc arra is emlékeztetett, hogy „az Ügyfélkapu-bejelentkezéssel olyan rendszerekhez lehet hozzáférni, mint például a Rendelkezési Nyilvántartás, ahol bárki részére meghatalmazást lehet adni (akár arra is, hogy minden pénzünket felvegye a bankból), illetve 2024. december 31-ig az úgynevezett Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhitelesítéshez (AVDH), amivel akár ingatlan-adásvételi szerződést is alá lehetett írni, azaz aki jogosulatlanul hozzáfért az Ügyfélkapu-azonosítóinkhoz, jogosulatlanul felvehette az összes pénzünket, vagy eladhatta a kocsinkat vagy akár az ingatlanunkat is”.
Ha azt szeretnénk, hogy valaki a nevünkben és helyettünk járjon el, akkor arra a meghatalmazás jogintézménye biztosít lehetőséget, és nem az, hogy átadjuk a személyazonosító igazolványunkat. Ahogy a személyi igazolványunkat sem adjuk át személyes ügyintézésre történő meghatalmazás esetén, úgy az elektronikus azonosítóinkat sem adjuk át elektronikus ügyintézés esetén. Ahogy a bank mentesül a felelősség alól, ha valaki a bankkártyáját és az ahhoz tartozó PIN (personal identification number, azaz személyes azonosító szám) kódját kiadja harmadik személynek, és ez a személy pénzt vesz fel a bankkártya-tulajdonos számlájáról, ugyanúgy a személyazonosító rendszert üzemeltető szolgáltató sem tehető felelőssé a felhasználó által kiadott személyazonosító kódokkal történt eljárásért
– tette világossá a szakértő. Hozzátéve: „Ami ettől sokkal rosszabb – és ügyvédi praxisomban is felmerült sajnos –, a kiadott kódokkal eljáró személy felelősségre vonása is elnehezül. Előfordult ugyanis, hogy a vállalkozó szóban megbízást adott a könyvelőjének bizonyos iratok benyújtására az adóhatóság részére, amiket a könyvelő ezután a vállalkozó Ügyfélkapu-azonosítóival nyújtott be hibásan. A vállalkozó szerette volna ezt követően a könyvelőjét felelősségre vonni és kártérítést érvényesíteni a könyvelővel szemben, de miután nem tudta bizonyítani azt, hogy az iratokat nem ő (azaz a vállalkozó maga) nyújtotta be, így nem lehetett a könyvelő felelősségét megállapítani.”
Kósa Ferenc hangsúlyozta, a fentiek ismeretében mindenki maga döntse el, megfelelő gyakorlatnak […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!