Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „Elfogadtam Schmidt Mária főigazgató asszony megtisztelő felkérését, és az alapítvány keretein belül kollégáimmal létrehoztuk a Szabad Európa Intézetet. Az intézet megalapításával egy régóta tartó szoros együttműködés új szakasza kezdődik el. Intézetünk velem együtt három főből áll, de ambiciózus programot kívánunk végrehajtani” – olvashattuk a Szájer József által jegyzett november eleji közleményben.
Szájer József akkor azt is elárulta, hogy brüsszeli botránya és a közéletből történt távozása óta „az elmúlt négy esztendőt szellemi építkezésre használtam, közben egy súlyos betegséggel is meg kellett küzdenem. Megújulva vágok most neki az új feladatoknak. Jövőbeli megnyilvánulásaim szellemi kérdésekre fognak korlátozódni – abba a privát szférám nem tartozik bele. A 2020 decemberi lemondásommal összefüggő magántermészetű kérdésekről a jövőben sem fogok nyilatkozni, az a jogilag védett magánéletem része, rajtam és közvetlen környezetemen kívül nem tartoznak senkire”.
A visszatérést bejelentő közlemény további részleteiről akkori cikkünkben bővebben is olvashat.
„Kivételes nemzedék, kivételes történelmi pillanatban”
Frontvonalban – Beszélgetések Szájer Józseffel címmel jelent meg egy könyv a Fidesz-alapító, korábbi európai parlamenti képviselő pályafutásáról. A kötetet a Terror Háza Múzeumban mutatták be, az eseményen részt vett G. Fodor Gábor politológus, az Alapítvány stratégiai igazgatója, Lévai Anikó, az Ökomenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete, a miniszterelnök felesége, valamint Schmidt Mária, történész, a XXI. Század Intézet főigazgatója, Szájer József jogász, a Szabad Európa Intézet igazgatója, és Békés Márton történész-politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója. A beszélgetést Fekete Rajmund történész, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója moderálta.
G. Fodor Gábor nyitásként többek között arról beszélt, a kivételesség gondolata szervezi a könyvet. Kivételesnek tartja a kötetet, ami nem is írva, hanem elbeszélve van, nem is egy, hanem értelmezése szerint több könyv van benne. A politológus tanított egyetemen, az ottani tárgyak többsége nem bevezet a politikába, hanem elvezet tőle, ez a könyv viszont olyan, mint a könyvek sokasága, amelyek nem elvezetnek, hanem bevezetnek a politikába.
Benne rejtőzik a Fidesz története. Mindenkinek ajánlom a figyelmébe, lehet, ezután már nem is érdemes a Fideszről könyvet írni, mert ha valaki alaposan olvassa a könyvet, rájön, hogy van itt egy nemzedék, amely sajátos módon közelít a politikához. Én úgy értelmezem, hogy a Fidesz egy kivételes nemzedék, egy kivételes történelmi pillanatban kapott egy lehetőséget, hogy formálja a történelmet. Harcban született, harcban edződött
– húzta alá G. Fodor Gábor, majd hozzátéve: a szabadságért és a nemzeti önrendelkezésért küzd ez a nemzedék. Itt igazítaná ki a Fidesz kritikusait. A könyv amellett érvel, hogy nem a töréspontokat kell keresni a Fidesz történetében, hanem azt, ami folyamatos, ez pedig a harc, a küzdelem a szabadságért, a nemzeti önrendelkezésért, vagy egy másik megfogalmazásban, ahogy a könyvben áll, „a lényeg iránt kell elkötelezettnek lenni”.
G. Fodor Gábor a köteten belül több könyvet is felfedezett, mások mellett:
- A könyvben van egy történet a rendszerváltoztatásról. G. Fodor Gábor ezt úgy olvasta, hogy egy nagy közös nemzeti győzelem, de tele van kudarcokkal, tanulságokkal, kísértésekkel. Ha összekapcsolja a Fidesz és a rendszerváltoztatás könyvét, akkor tényleg kivételes történetet látunk, ami odáig jutott, hogy már mintát, receptet kínálnak a világnak.
- A következő könyvet a köteten belül a fundamentumok könyvének nevezte G. Fodor Gábor, ez az Alaptörvény megszületésének, értelmének, mibenlétének a része.
- A köteten belüli újabb könyv arról szól, hogy egy társaság kivételes dolgokat visz véghez, és saját maga munkálja ki a politika elveit, tanulva a kudarcaikból.
„Ez Józsi könyve, ezt ő mesélte el, az ő nézőpontja, az ő szemüvege”. G. Fodor Gábor szerint ez egy kivételes küzdő könyve. A politológus tegnap ott volt a Puskás Múzeum megnyitóján is, Puskás Ferencet totális játékosnak látja, és Szájer Józsefet is totális játékosnak tartja, aki elvégzi a munkát.
„Sok volt a harminc esztendő”
A kerekasztal-beszélgetést Szájer József azzal kezdte, hogy Schmidt Mária ötlete volt a kötet. A volt politikus úgy fogalmazott a saját pályafutásáról, hogy, „sok volt az a harminc esztendő, sokkal több, mint normálisan egy politikusnak adatik. Harminc év nyugat-európai vagy magyar viszonylatban három politikai életútra is elegendő”.
Elfáradtam abban a sok küzdelemben, amiről G. Fodor Gábor is beszélt. Leginkább abban, hogy akkor volt egy olyan történet az európai politikában, ami fordulatnak nevezhető, amiben a hozzáállásunk is megváltozott. Addig úgy gondoltuk, hogy minél jobban be kell épülnünk az együttműködés rendszerébe, ehhez alakítottuk azt a stratégiát, amit én fémjeleztem, hogy minél többet elérjünk Európában. Aztán beláttuk, hogy bármit teszünk, ellenséges reakciókat kapunk. Abban a pillanatban, amikor felhagytunk azzal, hogy bólogatunk, megszűnt a mosoly
– foglalta össze Szájer József, hozzátéve: Nyugat-Európában szemérmetlenül elfelejtették a rendszerváltoztatás azon érdemeit, amelyeket a magyarok értek el, és nem is akartak emlékezni ezekre. A kötet azért született, mert személyesen is úgy érezte, hogy össze kellene foglalni ezt a történetet fideszes szemszögből is.
Schmidt Mária arról beszélt, hogy amikor az első Fidesz-kormány volt, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!