Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Tito-korszakban a németekkel együtt a magyarokat is háborús bűnösöknek bélyegezte meg a kommunista rendszer. A ’90-es években – a szerbek által vezetett – Jugoszlávia darabjaira hullott szét, és tagállamai évekig tartó véres konfliktusokba keveredtek egymással. A délszláv háború zárásaként a NATO 1999-ben bombázni kezdte a szerb városokat, hidakat és különböző katonai célpontokat. A szerb lakosság akkor komolyan neheztelt Magyarországra, mert Budapest átengedte a reptereit az amerikaiaknak.
Nem túlzás kijelenteni, hogy az új évezred elején a magyar-szerb kapcsolatok nagyon mélyről indultak.
Az elmúlt években az Orbán-kormánynak sikerült fordítania és megnyernie Belgrádot szövetségesének. A két ország között egyre jelentősebb gazdasági, energetikai és politikai együttműködés körvonalazódik. A napokban Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezleten bejelentette, hogy Szerbiával biztonsági és katonai kérdésekben is együttműködést terveznek.
A Vajdaság a Balkán vagy Európa kapuja?
Talán szimbolikus is lehet az M5-ös autópálya végén lévő Röszke-Horgos átkelőhely bővítése. A mindig zsúfolt határátkelőhelyet a „Balkán kapujaként” is szokás emlegetni.
Nézőpont kérdése, de mi jobban szeretjük, ha Európa kapujaként emlegetik térségünket
– korrigált Szabadka magyar alpolgármestere. Góli Csilla hozzátette: 9 határállomás van Szerbia és Magyarország között, de ez az egyetlen, ami autópályán helyezkedik el, így a legfrekventáltabb. Nem ritka, hogy az utazók több órát is vesztegelnek a határon.
Nemrégen a magyar miniszterelnök a Karmelitában bejelentette, hogy a két ország megállapodott a Röszke-Horgos határátkelőhely modernizálásáról is, amellyel Európa „legmodernebb, leggyorsabb és legkulturáltabb” határátkelőjévé teszik.
Aleksandar Vucsics szerb elnök és Orbán Viktor megerősítették azt is, hogy 2026-ra elkészül a Budapest-Belgrád vasútvonal: 2026-ra már 160 kilométeres óránkénti sebességgel lehet majd vonattal utazni a két főváros között.
Szabadka óriási gazdasági fellendülésre számít
Jelenleg – a schengeni övezett miatt is – a teherforgalom nehézkes: a kamionoknak akár egy-két napot is várakozniuk kell mire át tudják lépni a határt.
„Ezt a problémát a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) folyamatosan közvetíti mind Budapest, mind Belgrád irányába, ilyenkor konkrét lépések történnek” – magyarázta Góli Csilla, aki szerint elkerülhetetlen a térség közlekedési fejlesztése.
Ha megnézzük az Egy Övezet Egy Út kínai kezdeményezés gazdasági folyosóit, látjuk, hogy Szabadka ezen infrastrukturális beruházások mentén helyezkedik el, nagyon előnyös helyet foglalva el Nyugat és Kelet, illetve Észak és Dél között
– fejtette ki a vajdasági város alpolgármestere. Szerinte a szerencsés elhelyezkedés már több IT szakembert és céget vonzott Szabadkára, akiknek a város geogazdasági helyzete ideális az ügyfeleik kiszolgálására.
Szabadka, illetve a Vajdaság a Belgrád-Budapest (BG-BP) gyorsvasút üzembe helyezésével is hatalmas fellendülésre számít.
„Városunk az 1800-as évek végén vált kis poros településből, komoly ipari tényezővé, köszönhetően a vasútnak. Nagyon komoly gazdasági elvárásaink vannak a hamarosan újra üzemelő BG-BP gyorsvasúttal kapcsolatban” – közölte Góli Csilla, akinek meggyőződése szerint a közúti teherszállítás kisebb árumennyiségek – door-to-door – szállításához, míg a vasút nagy mennyiségek […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!