Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Nagy Attila Tibor szerint Sulyok Tamásnak szűk mozgástere van, az új hatalom és a támogatói szemében a megbukott Orbán-rendszer meghosszabbított karja, ezért a személye körüli konfliktus a következő időszak egyik meghatározó politikai ügye lesz. Az első kormány-sajtótájékoztatók alapján az látszik, hogy Magyar Péter egyelőre személyesen akarja kézben tartani a kommunikációt, miközben a kabinet még keresi a saját működési ritmusát. Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen.
A Pillanatkép állandó elemzőjét arról kérdeztük, milyen politikai és jogi mozgástere van Sulyok Tamás köztársasági elnöknek, akinek továbbra is távozását követeli a Tisza-kormány. Emellett arról is beszélt lapunknak Nagy Attila Tibor, hogyan értékelhető Magyar Péter első sajtótájékoztatóinak kommunikációja, milyen stratégiát követ az új kabinet, és milyen konfliktusok körvonalazódnak.
Sulyok Tamás vert helyzetbe került?
„Tíz nap telt el Magyar Péter miniszterelnök hivatalba lépése óta, de a belpolitikai dinamika még mindig olyan intenzív, mintha választási kampány zajlana, legalábbis ami Magyarország új vezetőjének kommunikációs fellépéseit illeti” – fogalmazott Nagy Attila Tibor az Indexnek.
Online tárlatvezetés a Karmelitában, a Miniszterelnöki Kabinetirodában és a Belügyminisztériumban, két hosszabb sajtótájékoztató, valamint egy rövidebb kérdezz-felelek szintén a Karmelita előtt – Magyar Péter tettei és megszólalásai folyamatos ellenreakciókat váltanak ki.
„A Fidesz reakcióiból ugyanakkor az érződik, hogy a párt még mindig saját válságával van elfoglalva, és egyelőre inkább követő üzemmódban reagál az új kormány lépéseire” – tette hozzá az elemző.
Értékelése szerint Magyar Péter szimbolikusan és ténylegesen is le akar számolni az Orbán-rendszer maradványaival. A szimbolikus leszámolás részét képezik az online tárlatvezetések, valamint az előző rendszer folyamatos bírálata, míg a rendszerszintű lebontásra utal, hogy Magyar Péter többször is felszólította a köztársasági elnököt, a Kúria elnökét, az Országos Bírói Hivatal vezetőjét, a legfőbb ügyészt, az Állami Számvevőszék elnökét és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét a távozásra, amelyre május 31-ig adott határidőt. Az érintettek közül egyelőre senki sem jelezte, hogy benyújtaná a lemondását.
Sulyok Tamás az Indexnek adott interjújában közölte: jelenleg nincs olyan jogi ok vagy alkotmányos indok, amely megalapozhatná a lemondását.
Felesküdtem az Alaptörvényre és az alkotmányos rend védelmére, és ez az eskü köt engem a mindenkori többséghez, a kisebbséghez és az egész politikai nemzethez egyaránt. Értem, hogy vannak olyan társadalmi és politikai szándékok, amelyek a köztársasági elnöki hatáskörök újradefiniálására irányulnak, de a lemondásomnak nincsen alkotmányos indoka. Az eskümhöz hű maradok, és ameddig a hivatalom gyakorlása nem lehetetlenül el, addig eleget kívánok tenni a vállalt megbízásomnak
– fogalmazott a köztársasági elnök lapunknak.
Nagy Attila Tibor úgy gondolja, hogy „közeleg Sulyok Tamás megaláztatása”.
Magyar Péter már többször is belengette, hogy amennyiben elmarad a lemondás, Alaptörvény-módosítással kényszerítik ki Sulyok Tamás távozását. A köztársasági elnök máris vert helyzetbe került. Politikailag azért van nehéz helyzetben, mert nem számít kifejezetten népszerű szereplőnek, így eltávolítása esetén vélhetően nem alakulna ki széles körű társadalmi felháborodás
– vélekedett az elemző.
Felidézte, hogy a 21 Kutatóközpont tavaly ősszel rendkívül alacsony támogatottságot mért: a köztársasági elnök kedveltsége mindössze 13 százalék volt. Egy idei májusi felmérés szerint pedig a megkérdezettek 60 százaléka helyesnek tartaná, ha az államfő távozna a tisztségéből.
A Fidesz–KDNP nem teszi jól, hogy kiáll a népszerűtlen államfő mellett, bár a reakció annyiban érthető, hogy – ahogy az Index-interjúból is kiderült – annak idején maga Orbán Viktor kérte fel az államfői tisztségre, és két évvel ezelőtt a fideszes képviselők szavazataival választották köztársasági elnökké. Sulyok jogi értelemben is vert helyzetben van, mert rendkívül szűk a mozgástere leváltásának megakadályozására. Bár fő szabály szerint a köztársasági elnök visszaküldhet törvényeket a parlamentnek, vagy az Alkotmánybírósághoz fordulhat, az előbbi esetben az Országgyűlés nem köteles figyelembe venni az államfő észrevételeit
– fejtette ki Nagy Attila Tibor.
Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy a köztársasági elnök ugyan kérhet utólagos normakontrollt az Alkotmánybíróságtól, ám ironikus módon éppen a Fidesz–KDNP szűkítette le jelentősen az államfő mozgásterét a 2013-as Alaptörvény-módosítással. Vagyis azok, akik most éppen kiállnak az új miniszterelnök által bírált köztársasági elnök mellett, korábban kormánypártként korlátozták az ilyen helyzetekben alkalmazható jogi lehetőségeket.
„Az Alaptörvény jelenlegi, hatályos szövege szerint a köztársasági elnök kizárólag eljárási szabálysértések esetén fordulhat az Alkotmánybírósághoz. Ilyennek számít például, ha az Alaptörvény módosítására irányuló indítványt nem országgyűlési képviselő vagy nem a kormány nyújtotta be, illetve ha a módosítást nem a képviselők kétharmados többségével fogadták el. Minden más esetben köteles aláírni akár az ő elmozdítását is lehetővé tevő Alaptörvény-módosítást. Nehezen képzelhető el, hogy ezeknek az egyébként nem bonyolult eljárási követelményeknek éppen az a Tisza-frakció ne tudna megfelelni, amely kétharmados többséggel rendelkezik, és soraiban több jogász is helyet foglal, köztük maga a miniszterelnök” – mutatott rá az elemző.
„Orbán Viktor emberének tartják”
Nagy Attila Tibor Sulyok Tamás interjúválaszai alapján úgy látja, hogy az államfő még mindig nem hajlandó szembenézni azzal: a tiszás szavazók és a közvélemény jelentős része a megbukott Orbán-rendszer meghosszabbított karjának tartja.
Nem ok nélkül, ugyanis Sulyok Tamás a megválasztásakor nem volt konszenzusos személy, az akkori Fidesz–KDNP-többség még csak kísérletet sem tett arra, hogy az ellenzék vagy legalább egy része számára is elfogadható személyt válasszanak a lemondásra kényszerült Novák Katalin helyébe. Sulyok nagyon óvatosan viszonyult az Orbán-kormányhoz, kritizálni a hatalmat nem merte vagy nem akarta, ellenben arra volt példa, hogy az akkor még az Országgyűlésben helyet nem foglaló Magyar Péternek karcosan visszaszóljon
– idézte fel az elemző.
Arra utalt, hogy a köztársasági elnök egy tavaly január 4-én közzétett Facebook-bejegyzésében Magyar Péter bírálataira reagálva úgy fogalmazott:
A személyemet érintő kisstílű hazugságait eddig sem tartottam, és most sem tartom szóra érdemesnek, ellenben azt határozottan, egyszer és mindenkorra kikérem magamnak és az általam az Alaptörvény alapján képviselt magyar államnak, hogy a közjogi rendszer működéséről és az elnök feladatairól újra és újra kioktatni próbálja a köztársasági elnököt.
Nagy Attila Tibor szerint ezt nyilván nem felejtette el a nemrég miniszterelnökké választott Magyar Péter. Az elemző azonban arra is emlékeztetett, hogy a Tisza Párt elnöke még ellenzéki vezetőként, a nyíregyházi beszédében egyértelművé tette: amennyiben kétharmados többséget szereznek, leépítik az Orbán-rendszer maradványait, így Sulyok Tamásnak is távoznia kell.
Nagy Attila Tibor arra is kitért, hogy az Index-interjúból az is kiolvasható: az államfő a nemzet […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!