Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az államfő többek között kijelentette:
- „Egy kormánynak vannak céljai, egy pártpolitikának vannak célkitűzései, az államfő az alkotmányos feladatait végzi, és a létével fejezi ki a nemzet egységét.”
- „A köztársasági elnök a nemzet egységét azzal fejezi ki, hogy a politikai döntéseket közjogi keretbe foglalja, és alkotmányos rangot ad nekik.”
- „Az, hogy valakit hányan támogatnak vagy nem támogatnak, politikai kérdés. A köztársasági elnöknek a többséget és a kisebbséget egyaránt, vagyis az egész nemzet egységét kell kifejeznie. (…) Ezt alapvetően jogi és alkotmányjogi keretek között tudom megtenni.”
- „A választási kampány időszakában a köztársasági elnök minden megszólalása különösen érzékeny, mert könnyen kétségbe vonhatják a pártatlanságát.”
- „Én most ennek az átértelmezési szándéknak a célkeresztjébe kerültem: az én személyemen keresztül maga a köztársasági elnöki intézmény is.”
- „Teljesen világossá vált számomra, hogy komoly politikai igény jelent meg a köztársasági elnöki alkotmányos funkciójának újraértelmezésére.”
- „Fontos szempont, hogy az európai és nemzetközi alkotmányos mérce alapján még annak a látszatát is kerülni kell, hogy egy konkrét jogalkotási folyamat kifejezett vagy burkolt célja valamely, már megválasztott közjogi tisztségviselő eltávolítása legyen.”
Előfordult már, hogy egy döntését megbánta?
Nem emlékszem olyan döntésre, amelyet megbántam volna. Legfeljebb apróbb, mindennapi kérdésekben fordulhatott elő ilyesmi. A múlt az ember életének részévé válik. Általában inkább a jelenen gondolkodom, kevésbé a múlton, és a terveimmel a jövőt építem.
Egyik első államfői interjújában azt mondta, nem sokat gondolkodott, amikor felkérték, hogy köztársasági elnök legyen. Nem bánta meg, hogy elvállalta?
Nem bántam meg. Úgy gondolom, hogy egy magyar ember számára a legnagyobb megtiszteltetés, ha Magyarország köztársasági elnöke lehet. Egy ilyen hivatal sok munkával jár, vannak örömei és nehézségei is, de ez így együtt alkot egy egészet.
Az Orbán-korszak évei alatt számos kritika érte a korábbi, kétharmados többséggel megválasztott köztársasági elnököket: Orbán Viktor „bábjai”, „aláírógépei”, „pártkatonák” – „nincs önálló akaratuk”. A kegyelmi botrány jelentette a kegyelemdöfést, és általánosan megrendítette az államfői tisztségbe vetett bizalmat. Ma már abban is biztosak lehetünk, hogy ez az ügy szerepet játszott a Fidesz–KDNP választási vereségében. Amikor megkeresték, nem jutott eszébe, hogy egy megrendült államfői hivatal élére kerül, és a függetlenségével kapcsolatos kételyekkel kell majd szembenéznie?
Nem ez lebegett a szemem előtt, bár nyilván az ember tudatában volt ennek. Akkoriban az Alkotmánybíróság elnöke voltam, tehát már akkor is a köz szolgálatában álltam. Úgy gondoltam, hogy ha felkérnek a köztársasági elnöki tisztség betöltésére, arra nem mondhatok nemet.
Másképp kérdezem: amikor igent mondott, mi járt a fejében? Mit szeretett volna elérni államfőként? Volt konkrét célja?
Már a jelölésemkor kiadott első közleményemben hangsúlyoztam, és a beiktatási beszédemben is megerősítettem, hogy az Alkotmánybíróság volt elnökeként azzal a szándékkal fogadtam el a felkérést, hogy az Alaptörvény és a jog alapvető értékeihez ragaszkodással óvjam meg az alkotmányos stabilitást. Egy kormánynak vannak céljai, egy pártpolitikának vannak célkitűzései, az államfő az alkotmányos feladatait végzi, és a létével fejezi ki a nemzet egységét. Itt nincsenek politikai célok. Az államfőnek nincs és a magyar alkotmány szerint nem is lehet politikai programja.
Áder János számára a környezetvédelem volt hivatali idejének egyik leghangsúlyosabb témája, míg Novák Katalin hivatalba lépésekor a családot és a családvédelmet állította a középpontba. Önnek nem volt hasonló jellegű célkitűzése vagy kiemelt témája?
Sokat foglalkoztam a közösségekkel, és azt kerestem, hogyan lehet erősíteni a közösségek nemzetépítő erejét. Az a véleményem, hogy egy nemzetet a jól működő közösségei tesznek igazán sikeressé. Kerestem azokat az embereket, akik ilyen közösségeket hoztak létre és működtetnek, különös tekintettel azokra, amelyek nehéz helyzetben lévő embereken segítenek, vagy valamilyen nehézséget vállalnak fel. De minden közösség fontos érték lehet, legyen szó sportról vagy bármilyen más területről. Ez érték a nemzet számára.
„Az, hogy valakit hányan támogatnak vagy nem támogatnak, politikai kérdés”
Mi a véleménye az előbb felsorolt kritikákról, amelyek az Orbán-kormányok tizenhat éve alatt gyakran érték az államfőket?
A magyar köztársasági elnök alkotmányos funkciója és hatásköre sajátos, hiszen az államfőnek nincs közvetlen politikai mozgástere, ezért politikai felelőssége sem olyan értelemben, mint egy kormánynak.
A köztársasági elnök a nemzet egységét azzal fejezi ki, hogy a politikai döntéseket közjogi keretbe foglalja, és alkotmányos rangot ad nekik.
Amikor például a miniszterelnök javaslatot tesz a kormánytagok kinevezésére, a köztársasági elnök kinevezi őket. Ez azt jelenti, hogy egy politikai döntés közjogi és alkotmányos státuszt kap. Ez kívülről sokszor protokollárisnak vagy kevésbé látványosnak tűnhet, alkotmányjogi jelentősége azonban rendkívül komoly, mert így válik a döntés a nemzet egysége által szentesítetté.
Ha már a nemzet egységének kifejezéséről van szó. Úgy érzi, hogy ennek meg tudott eddig felelni?
A nemzet egységének kifejezése rendkívül nehéz feladat. Különösen egy plurális társadalomban, amilyenben mi is élünk Európában. De ez így van jól, mert egy plurális társadalomban a nemzeten belül különböző politikai, gazdasági, kulturális és vallási törésvonalak mentén eltérő elképzelések léteznek. Az egységet ebben a sokszínűségben valójában az alkotmány és a jog tudja megteremteni. A jog ugyanis mindenkire egyformán vonatkozik, és alapelve, hogy a jog nem ismerete nem mentesít a betartása alól.
Akkor jól értem, hogy az államfő esetében nem elsősorban a személy a fontos, hanem az, hogy az intézmény az alkotmányos keretek között fejezze ki a nemzet egységét?
Igen, így is lehet keretezni azt, amit mondtam.
Ki kérte fel, hogy legyen a kormánypártok államfőjelöltje? Ki hívta fel?
Orbán Viktor kért fel rá.
És mit mondott Önnek?
Azt mondta, hogy a Fidesz támogatja a megválasztásomat köztársasági elnöknek, és felkért, hogy vállaljam el.
Ezen túl megfogalmazott bármiféle véleményt vagy álláspontot, akár a kegyelmi botrányt is szóba hozva?
Nem fogalmazott meg semmilyen álláspontot.
Nem adott tanácsot?
Nem adott nekem semmilyen tanácsot.
Miután megválasztották, tartotta a kapcsolatot Orbán Viktorral?
Az alkotmányos rendszer működése érdekében természetes, hogy a magyar köztársasági elnöknek együtt kell működnie a mindenkori kormánnyal, hiszen hatáskörei több ponton is kapcsolódnak annak tevékenységéhez. Ha például az államfő bizonyos személyeket nevez ki az alkotmány alapján, azok a döntések általában kormányzati folyamatokhoz kötődnek. Ugyanez igaz arra is, amikor a köztársasági elnök külföldön képviseli az államot, hiszen ez szintén összefügg a kormány külpolitikai tevékenységével. Ezért rendszeresen konzultáltam ezekben a témákban Orbán Viktorral, mint Magyarország miniszterelnökével, általában havonta egyszer.
Államfőként milyen módon tájékozódik a társadalmi közhangulatról, és hogyan méri fel annak változásait?
Ezzel kapcsolatban a kollégáimtól kapok különböző információkat, amelyeket tanulmányozok.
A közösségi médiát követi, híreket olvas, vagy inkább csak a tanácsadóira támaszkodik?
Én még a Gutenberg-galaxis gyermeke vagyok. A digitális világban el tudok igazodni, de nem igazán érzem a saját közegemnek. Köztársasági elnökként természetesen van Facebook-oldalam, amelyet figyelemmel kísérek, magánemberként azonban soha nem voltam aktív a közösségi oldalakon.
Hogyan látja, mit gondoltak a magyar emberek a köztársasági elnöki tisztségről, amikor Önt megválasztották, és mit gondolnak most, két évvel később, az április 12-i választás után?
Az, hogy valakit hányan támogatnak vagy nem támogatnak, politikai kérdés. A köztársasági elnöknek a többséget és a kisebbséget egyaránt, vagyis az egész nemzet egységét kell kifejeznie. Az én alkotmányos funkcióm az, hogy a nemzet egységét fejezzem ki. Ezt alapvetően jogi és alkotmányjogi keretek között tudom megtenni.
„Hangsúlyozta az álláspontját, hogy miért kellene lemondanom”
Az április 12-i választás után a Sándor-palotában fogadta a parlamentbe bejutott pártok vezetőit. Milyen hangulatúak voltak ezek a találkozók?
Tárgyszerű és őszinte légkörben zajlottak. A fő téma – a helyzetből adódóan – az új összetételű Országgyűlés alakuló ülésének előkészítése volt, hiszen ezt a Sándor-palota és az Országgyűlés Hivatala főigazgatójának a parlamentbe jutott pártok frakcióvezetőivel együttműködve kell megszerveznie.
Milyen volt a beszélgetése Orbán Viktorral?
Tájékoztattam arról, hogy Magyar Pétert fogom miniszterelnöknek jelölni, amit ő természetesen tudomásul vett, én pedig jó munkát kívántam neki az ellenzéki szerepéhez.
Ön számított erre a választási eredményre?
Mindenféle választási eredményre felkészültem, de az alkotmányos szerepem szempontjából sokkal inkább a magas részvételt tartottam jelentősnek. Ezt hangsúlyoztam a választás estéjén is, amikor este hét órakor beszédet mondtam a Nemzeti Választási Iroda épületében, még az eredmények ismerete előtt. Ott is arról beszéltem, hogy a részvételt a demokrácia győzelmének tartom, és hogy a győztes politikai erő nyilvánvalóan komoly demokratikus felhatalmazással fog rendelkezni.
Az új kormánypárt szerint rendszerváltás történt április 12-én. Ön szerint a Tisza Párt győzelme egyszerű kormányváltást vagy annál többet, valódi rendszerváltást jelent?
Magyarországon rendszerváltás 1990-ben volt, amikor az ország lebontotta az egypárti diktatúrát. Azóta demokratikus jogállam működik az alkotmányunk szerint, és parlamenti választásokon kormányok cserélődnek, vagy éppen nem cserélődnek, attól függően, hogy milyen eredmény születik. Most egy kormányváltás történt.
Elsőként Magyar Pétert, a választáson győztes Tisza Párt vezetőjét fogadta a Sándor-palotában. Hogyan jellemezné ezt a találkozót?
Ugyanazt tudom mondani róla, mint a többiről: őszinte és tárgyszerű beszélgetés volt.
Konstruktív?
Igen, arról beszéltünk, hogyan készítjük elő az alakuló ülést.
Milyen volt a viszonya Önhöz a találkozó során?
Pontosan úgy viselkedett, ahogyan egy leendő miniszterelnöktől elvárható.
Megadta az államfői hivatalnak járó tiszteletet?
Igen. Természetesen hangsúlyozta az álláspontját, hogy miért kellene lemondanom, és elmondta az érveit is. Én erre annyit válaszoltam, hogy másképp látom ezt a kérdést. Jeleztem, hogy most nem az a feladatunk, hogy ezt megvitassuk, hanem hogy előkészítsük az alakuló ülést.
Magyar Péter már a választás előtt megmondta: a köztársasági elnöki hivatalból való távozását várják, ezt az április 12-e utáni találkozójuk előtt meg is ismételte, és alkalmatlannak, illetve méltatlannak nevezte arra, hogy Magyarországon a törvényesség őre legyen. Mit szól ehhez?
Az alkalmatlanság és a méltatlanság kategóriáját a magyar alkotmány nem tartalmazza. Ezek politikai értékítéletek, és mint ilyenekhez, nem szeretnék hozzászólni, mert politikai véleményekkel nem dolgom foglalkozni. Az alkotmány nem ismer ilyen kategóriákat.
Az Országgyűlés alakuló ülésén arról beszélt, hogy a demokratikus politikai cselekvés alapja a jogállami alkotmányos rend tisztelete, a jogbiztonság megőrzése, valamint az a jogrend, amely egyszerre garantálja az emberek szabadságát, a kiszámíthatóságot és a hatalom korlátozását. Miért érezte szükségét, hogy erre külön hangsúlyt fektetve felhívja figyelmet?
Egy olyan államban, amely demokratikus jogállamként definiálja magát – márpedig a magyar alkotmány szerint Magyarország demokratikus jogállam –, ezek az alapelvek rendkívül fontosak. Egy alakuló ülés pedig olyan helyzet, amikor a parlamenti választások után új hatalmi struktúra kezd működni, ezért a hangsúlyozásukat alkotmányos kötelességemnek tartottam.
„A köztársasági elnöknek pártatlannak kell maradnia”
Ha nem így alakul a választási eredmény, hanem a Fidesz–KDNP tud kormányt alakítani, akkor is ugyanezt a beszédet mondta volna el? Akkor is ugyanígy felhívta volna a figyelmet a jogállamisági keretekre? Nem Magyar Péternek és a Tisza Pártnak üzent a beszédével?
Egyáltalán nem akartam üzenni ezzel. Életem során számos beszédemben hangsúlyoztam a jogállamiság jelentőségét, már alkotmánybírósági elnökként is. Szerintem nem nagyon mondtam olyan beszédet, amelyben valamilyen formában ne került volna elő a jogállamiság kérdése. Köztársasági elnökként is rendszeresen beszéltem erről, különösen olyan alkalmakon, amikor jogászok előtt szólaltam fel, vagy amikor a jogállamiság kérdésének különös relevanciája volt.
De ugye azt érti, hogy sokan legalább ilyen határozott államfői kiállást vártak volna Öntől a választások előtt is?
A választási kampány különösen olyan időszak, amikor a köztársasági elnöknek egyáltalán nem, vagy csak nagyon szélsőséges esetben kell megszólalnia. Ez általánosságban is igaz. Ahogy Sólyom László fogalmazott: az ideális államfő a „mozdulatlan köztársasági elnök”, aki csak nagyon fontos ügyekben vagy nagy válságok idején szólal meg.
Akkor miért nem hallatta a hangját, amikor a választási kampányban egyre inkább eldurvult a közbeszéd, és egymást érték azok a napvilágra kerülő ügyek, amelyek titkosszolgálati hátteret és befolyásolási kísérleteket sejtettek?
A választási kampány időszakában a köztársasági elnök minden megszólalása különösen érzékeny, mert könnyen kétségbe vonhatják a pártatlanságát. A magyar Alkotmánybíróság már a kilencvenes évek elején meghatározta, hogy a köztársasági elnöknek pártatlannak kell maradnia. Egy pártok közötti, felhevült választási kampányban ezt megőrizni komoly kihívás.
De általánosságban sem lehet megszólalni? Nem arról, hogy az egyik vagy a másik fél mit mondott, hanem arról, hogy az államfő – a nemzet egységét kifejezve – emlékeztessen arra: a kampányt a jogállamiság keretei között kell folytatni.
Volt egy nyilatkozatom még a kampány elején a kampány hangnemével kapcsolatban, amelyet valamennyi szereplőhöz intéztem. További megszólalást nem tartottam szükségesnek.
Akik április 12-én a rendszerváltás reményében szavaztak a Tisza Pártra, azt is elvárták volna Öntől, hogy hangsúlyosabban szólaljon meg a gyermekvédelem ügyében. A Szőlő utcai Javítóintézetben történt bántalmazások nyilvánosságra kerülése után sokan határozottabb erkölcsi állásfoglalást vártak a köztársasági elnöktől. Miért nem vállalt aktívabb szerepet ebben az ügyben?
Ezzel kapcsolatban kiadtam egy közleményt, amelyben szolidaritást vállaltam az áldozatokkal. Rámutattam, hogy Magyarországon közmegegyezés van abban: a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményeket a társadalom elítéli és az elkövetők szigorú megbüntetését szükségesnek tartja. Kitértem arra is, hogy a gyermekvédelemben dolgozókat szigorú szakmai és jogi szabályok kötik, és hogy a konkrét ügyekben eljárások vannak folyamatban a megfelelő hatóságok előtt. Amíg az intézmények és hatóságok éppen végzik a munkájukat, addig a köztársasági elnöknek nem kell további szerepet vállalnia ezekben az ügyekben.
Valóban volt egy közleménye tavaly december 11-én, de ez sokak számára úgy tűnhetett, mintha letudta volna a kötelességét, és ennyi. Államfőként nem lett volna mozgástere és tekintélye ahhoz, hogy kezdeményezőbb szerepet vállaljon a gyermekvédelem ügyében? A kegyelmi botrány óta ez a kérdés még erősebben foglalkoztatja a magyar társadalmat. Nem tudott volna láthatóbb szerepet vállalni?
A magyar köztársasági elnök alkotmányos státuszából éppen az következik, hogy távol marad a szakmai kérdésekben kialakult pártpolitikai vitáktól. Csak akkor kell beavatkoznia, ha a demokratikus intézményrendszer működésében rendszerszintű zavar keletkezik. Ezekben az ügyekben azonban a hatóságok végezték a munkájukat, ezért a folyamatban lévő eljárásokba a köztársasági elnök nem szólhat bele. A magyar államfő esetében az az alapelv, hogy csak kivételes esetekben szólaljon meg, különösen választási kampány idején.
Megnéztem a Facebook-oldalát: rengeteget utazik, a bejegyzéseinek többsége külföldi utakról és nyilvános eseményekről számol be. Járt már gyermekvédelmi intézményben?
Igen, például 2024 őszén a pilisi gyermekotthonba látogattam, tavaly decemberben pedig egy budapesti gyógypedagógiai és készségfejlesztő speciális intézményben jártam, ahová karácsony alkalmából sérült gyermekeknek vittünk ajándékokat. Tavaly tavasszal egy szegedi gyermekvédelmi konferencián nyitóbeszédet mondtam, és hangsúlyoztam, hogy semmi sem előzheti meg a gyermekek védelmét.
Érkeztek Önhöz gyermekvédelmi intézményektől megkeresések, például különböző kérések vagy javaslatok formájában?
Nem. De ezekben az ügyekben a megfelelő állami szervek rendelkeznek hatáskörrel.
„Erre az Alaptörvényre tettem esküt”
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!