2020. október 25., vasárnapMa Bianka napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 364,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 339,00 Ft
2020.10.25. Bianka Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 364,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 339,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Soros-ihlet, patrióta szellem és egymilliárd dollár – Orbán Balázs az Indexnek

Soros-ihlet, patrióta szellem és egymilliárd dollár – Orbán Balázs az Indexnek

Kié most a Mathias Corvinus Collegium? Köz- vagy magántulajdonban van az intézmény?

Egy közérdekű vagyonkezelő alapítványé, ami az Országgyűlés döntését követően jött létre. Egyébként az MCC 25 huszonöt éve alapítványi formában működik, ebben tehát nincs nagy változás.

Addig egyértelműen magánalapítvány volt, amíg a magyar állam be nem szállt. 

Ez most egy olyan alapítvány, amelynek az átalakuláskor két alapítója is volt: az egyik az alapító család, a másik pedig a magyar állam, amelyik később csatlakozott. Az erre vonatkozó jogszabályok szerint ilyenkor az alapítók önként döntenek az átalakulásról, vagyonjuttatást is adnak az alapítványnak, utána viszont az alapítvány vezető testülete önállóan, saját hatáskörben dönt a vagyonkezelésről. 

De a végső döntés az alapítóké a kuratóriumot és az egyebeket illetően? 

Nem. 

Egy kormányváltást követően az alapítvány kuratóriuma a helyén marad, vagy…

A helyén marad. Kizárólag az alapítvány kuratóriuma tudja a saját összetételét megváltoztatni. 

Tehát ha az alapítványi vagyont nézzük, akkor ez inkább magánvagyon, semmint közvagyon? 

A magánvagyon nem így néz ki, hiszen a magánvagyonnal magánemberek rendelkeznek, ez pedig egy elkülönült jogi személy és a meghatározott célra rendelt vagyontömeg. Ez az alapítvány jogszabályi definíciójának része. Ráadásul itt egy közérdekű alapítványról van szó, tehát a mi esetünkben az Országgyűlés törvényben rögzítette, hogy milyen közfeladatot kell ellátnunk. A kuratórium tehát tulajdonképpen egy ügyvezető testület, ami azért felelős, hogy ezt a vagyont a meghatározott közcél megvalósítására fordítsák. Tehát ilyen értelemben biztosan nem magánvagyon, sokkal inkább közvagyon, ami fölött azonban nem gyakorol kontrollt az állam vagy a mindenkori kormányzat. 

Száz évre terveznek

Az alapítványi vagyonjuttatás, amelyet kaptak, körülbelül egymilliárd dollár. Ez már a nemzetközi mezőnyben is komoly tétel egy oktatási intézménynél. Hogyan változtatja ez meg az MCC 25 huszonöt éves működését? 

Olyan lehetőségeket biztosít, amelyek pont a forrásszűke miatt nem álltak rendelkezésre korábban. Az ön által említett összeg valós, de annyiban azért árnyaltabb a dolog, hogy nekünk ebből folyamatosan, tehát évtizedekig kell a tehetséggondozás mint közfeladat ellátását biztosítani.  Ebből adódóan a részvényvagyonnak is csak a hozamából tudunk dolgozni. Nyilvánvalóan nem szeretnénk felélni a vagyont. 

De lehetőségük lenne rá, ha mégis szeretnék? 

Jogi lehetőségünk van rá, de az a célunk, hogy az MCC a következő száz évben is működjön, ahhoz viszont többféle forrást bevonva kell egy fenntartható működési modellt kialakítani. Ezért, ismétlem, nem fogunk a vagyonértékesítés irányába elindulni.

De kétségtelen, hogy ez így is komoly ugrás az alapítvány előző években megszokott működési kereteihez képest, s a mostani támogatás eredményeképpen az MCC tevékenységét mind a földrajzi, mind szakmai értelemben, mind vertikálisan, mind horizontálisan ki tudjuk terjeszteni. A plusz forrásokra egyébként szükség is van, ha azt vesszük alapul, hogy az egész Kárpát-medencében elérhető, magas színvonalú tehetséggondozási programot csinálunk, amelyben nem 2500 diák vesz részt, mint a mostani rendszerünkben, hanem tízezer fiatalt képzünk. Ennek a forrásigénye is nyilvánvalóan jóval magasabb. 

A felsőoktatásban nem egy egyetem van, amelynek a teljes vagyonállománya nem éri el az MCC-ét. Nem érzi ezt aránytalannak? 

Vannak olyan felsőoktatási intézmények, amelyeknek az éves költségvetési főösszege viszont jóval magasabb, mint az MCC-é. Mindkettő gyümölcs, de az egyik alma, a másik körte. A felsőoktatási intézmények kifejezetten a fiatal felnőtt korosztállyal foglalkoznak, képesítést adnak, majd utána az ember onnan a munkaerőpiacra kerül ki. Az MCC jóval összetettebb és szerteágazóbb programot működtet. Mi tíz éves kortól kezdve foglalkozunk a tehetségekkel, illetve a középiskolás és egyetemi évek intenzív időszaka után, a diploma megszerzését követően is folytatjuk ezt a munkát. Komplex rendszerben gondolkodunk. 

Ez egy létező rendszer, vagy csak egyes elemei léteztek eddig? 

A képzési programunknak minden eleme létezik, de nem teljes a lefedettség, s egyes léceket eddig nem tudtuk megugrani, mert a korábbi lehetőségeink nem biztosították például azt, hogy minden határon túli területen és minden megyei jogú városban jelen legyünk. De a képesség és a tudás megvan, hogy ezt hogyan kell megfelelő színvonalon megcsinálni. Ennek a tehetséggondozási rendszernek az általános iskolai, középiskolai és az egyetemi struktúrák mellett kell léteznie. Lehet, hogy távolról nézve hasonlít egy egyetemhez, de pont az a lényeg, hogy ez más, hiszen nálunk a diákok nemcsak diplomát és az ahhoz vezető szakképzést kapnak, hanem készségfejlesztést, gyakorlati tapasztalatot, kapcsolati hálót, nemzetközi oktatást, karrierlehetőséget és nem utolsósorban a közösséghez tartozás élményét.

Soros György, az alapítványi éceszgéber

Alternatívája vagy versenytársa az MCC a CEU-nak? 

Ez zsurnalisztikus szinten izgalmas kérdés lehet, de a valóságban ez nem egy összehasonlítható történet. A CEU egy egyetem, ez pedig egy tehetséggondozási program.

De mind a kettő formálja a fiatalok gondolkodásmódját és tekintélyes anyagi háttérrel rendelkezik… 

.. és mindkettő alapítványi struktúrában működik. Nem ördögtől való, hogy ilyen struktúrában nagy vagyonelemek állnak rendelkezésre. 

Tehát Soros György adta az ötletet az MCC alapítványi formájához?

Akár azt is lehet mondani. Sok rosszat lehet mondani Soros Györgyről és a tevékenységéről, de azt, hogy ne csinálná ügyesen azt, amit csinál, nem állította soha senki.   

Mégis visszautasítják a „magyar CEU” párhuzamot.  

A CEU-n akkreditált, diplomát adó és jórészt fizetős és külföldiek optimalizált képzések vannak, mi pedig abban gondolkodunk, hogy valamennyi általános iskola, középiskola, egyetem felé nyitunk, ahonnan szeretnénk a legtehetségesebb magyar fiatalokat bevonni ingyenes programjainkba, hogy a hagyományos köz- és felsőoktatást kiegészítve a továbbtanuláshoz vagy a karrierépítéshez többletlehetőséget biztosítsunk. Abban sem hasonlítható össze az MCC és a CEU, hogy mi nem egy olyan intézményben gondolkodunk, amely a világ bármely pontján elképzelhető lenne. A mi feladatunk, hogy a magyar nemzet számára végezzünk – nemzetközi színvonalon és beágyazottsággal – tehetséggondozási feladatot, amely a Kárpát-medencében élők javát szolgálja. A CEU-ról viszont azt gondolom, hogy bárhol lehetne a világon, mindenhol ugyanazt az univerzális nemzetközi logikájú képzési portfóliót nyújtaná. Ilyen értelemben tehát a szellemiség biztos nem lesz ugyanaz.

Orbán Balázs

Orbán Balázs

Fotó: Bánkúti Sándor / Index

Nyithatok-e kollégiumot Bécsben?

A részvényjuttatások mellett ingatlanokat is kaptak az államtól. Mik ezek és mihez kezdenek velük? 

Minden megyeszékhelyen és határon túli területeken is szeretnénk MCC-t. Összesen 35 helyszínről beszélünk, a tervek szerint ezek mindegyében lesz általános és középiskolás program, s ezek mellett a nagyobb egyetemi városokban – Budapesten, Debrecenben, Miskolcon, Szegeden, Pécsen és Győrben, illetve Kolozsváron és Bécsben bentlakásos egyetemi képzést is indítanánk.

Miért éppen Bécsben? 

Megvizsgáltuk, hogy Magyarországon kívül hol van a legtöbb potenciális magyar tanuló egyetlen városban, s ebből a kutatásból Bécs jött ki első helyen. Meglepő, de logikus: más országokban több városban szétszórva van ennyi magyar fiatal.

Legutóbb Pécsen jelentették be, hogy a tiszti kaszinót rendelkezésükre bocsátja az állam. 

Mint látszik, ennek a programnak komoly az infrastruktúraigénye. A felelős gazdálkodás szempontjából pedig az a legtermészetesebb, hogy ha van olyan ingatlan, ami évek óta kihasználatlan és romlik az állaga, azzal senki nem tud vagy akar vele mit kezdeni, vagyongazdálkodási szempontból indokolt, és az ingatlant az állam egyébként hajlandó az MCC rendelkezésére bocsátani, akkor éljünk ezzel a lehetőséggel. Az MCC ilyen esetben vállalja, hogy az ingatlant felújítja, fiatalokkal és élettel tölti meg, illetve a helyi közösségnek is a javára fordítja. Például a pécsi volt Tiszti Kaszinóval az a tervünk, hogy az egyébként méltatlan állapotban lévő, gyönyörű épületet a műemléki szabályoknak megfelelően restauráljuk, bentlakásos kollégiumot, oktatási termeket, kávézót, könyvesboltot alakítunk ki benne – azt hiszem, hogy valamennyi pécsi örömére.

Ön most is közpénzről beszél. Akkor alapvetően mégis közpénzként tekintenek erre a vagyonjuttatásra? 

Igen, ilyen szempontból, természetesen. S ha erre utal: minden ezzel összefüggő nyilvánossági követelményt vagy akár a közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályi rendelkezést maradéktalanul teljesíteni fogunk. Ez nekünk nem okoz gondot, mert az elmúlt huszonöt évben is közhasznúként működött az alapítvány, s ugyanezzel a logikával fogunk tovább menni. 

A Libri-Bookline a szellemi építkezés része

Térjünk vissza erre: eddig forrásszűkében gazdálkodott az MCC, különösen jelen helyzetükhöz mérten. Ez a forrásbőség hogyan fogja megváltoztatni a működést? A forrásbőség nem mindig áldás, mert sokszor a szűkösség hatékonyságra ösztönöz. A magyar futballvilágból is sok olyan intézményi példát lehetne hozni, ahol lett ugyan nagy pénz, de nem lett nagy foci. 

Forrásbőségről jelen pillanatban sem beszélnék, mert ha azokat a terveinket mind meg akarjuk valósítanik, amikről már beszéltünk, akkor kiderül, hogy minden forintnak megvan a helye. Szó sincs arról, hogy nem tudjuk, hogy mihez kezdjünk, hanem van tulajdonképpen egy tízéves fejlesztési tervünk, amit ütemezetten szeretnénk végrehajtani.

És ha az élet nem a tervek szerint alakul?

Nyilván mindig van bizonytalanság. Mi alapvetően három forrásból tudunk gazdálkodni: egyrészt ott a részvényvagyon hozama, de az csak akkor, ha az olajipar úgy teljesít, és csak akkor, ha a gyógyszeripar úgy teljesít. Másrészt különböző állami vagy egyéb juttatásokból tudunk gazdálkodni, ha éppen van ilyen költségvetési támogatás. Végül, a vagyonkezelés során tudunk olyan üzleti döntéseket hozni, amelyek következtében nő a bevételtermelő képességünk. 

Itt van például ugye az a hír, hogy tárgyalásokat kezdtünk a Libri-Bookline piacvezető portfólió kisebbségi részesedésének megvásárlásáról. Ez egyrészt a szakmai-szellemi építkezésünk része, de a másik oldalról egy racionális üzleti döntés is. Ha az ügylet megköttetik, akkor a piacvezető könyvkiadó és könyvterjesztő vállalatcsoport üzleti eredményének a ránk eső része már nem magánérdeket fog szolgálni, hanem azt mind a legtehetségesebb magyar gyerekek képzésére, ösztöndíjára, mentorálásra, a külföldi tanítási lehetőségeiknek a kibővítésére tudjuk fordítani. 

Ez a Libri-Bookline részesedésvásárlás illeszkedik bármilyen formában a közelmúltban újra és újra nekilendülő mindenféle kultúrharcokhoz? Ez lenne az első lépés, amivel a jobboldal vagy a magyar kormányzat a könyvpiacot szeretné újraszabályozni vagy legalábbis más erőviszonyokat kialakítani? 

Nem. Ez egy független magánszervezetnek, az MCC alapítványának üzleti és szakmai döntése. 

Bocsánat, korábban azt mondta, hogy itt inkább közvagyonról van szó, most pedig megint magánszervezet hivatkozik magukra. Egy piaci szereplőbe vásárolják be magukat állami vagyonjuttatás segítségével. 

Így van, de szerintem a kettő között nincs is ellentmondás. Az MCC nem jöhetett volna létre az alapító család és a magyar állam nagylelkűsége és elkötelezettsége nélkül, de immár ezektől egy szervezeti és anyagi értelemben független szervezetről van szó. Abból én mint a kuratórium elnöke személyesen sem engedek, hogy a közfeladatra fordított forrásokkal kapcsolatban minden jogszabályi előírást be kell tartani. De abban az értelemben ez egy magánszervezet, hogy mint kuratórium, senki által nem vagyunk utasíthatóak, így az összes döntésünk is csak saját magunk logikájából vezethető le.

Akkor ennek semmilyen kultúrharcos aspektusa nincsen? Olyan, mintha valamelyik élelmiszerrel kereskedő üzletláncban vásároltak volna érdekeltséget? 

Nem, nem olyan. Szerintem van köztes értelmezés is. Ugyanis a Libri-Bookline tevékenysége kötődik az MCC tevékenységéhez, hiszen a kollégium nemcsak egy tehetséggondozó, hanem az egy szellemi központ is. Hiszünk a könyv és az abban szereplő gondolatok erejében, s nem gondoljuk, hogy az olvasás és nyomtatott könyv a 21. században anakronizmus lenne. Úgy gondoljuk, hogy a Kárpát-medencében ennek a magyar kiadóknak és terjesztőknek a jelenlétét erősíteni kell, s ennek ez az egyik leghatékonyabb módja. Nem ugyanaz a pálya, de egyébként az Alapítvány 2008 óta rendelkezik saját könyvkiadóval. S persze ezt is szeretnénk bővíteni. Tudomásul kell venni: a könyv a tehetséggondozásnak is a része.

Akkor piacot vesznek maguknak, ezeknek a gondolatoknak? 

Annak a szakmai tervnek, amelyet az év elején megfogalmaztunk, része volt az is, hogy a könyvkiadási és az ahhoz kapcsolódó könyvterjesztési hálózatot fejlesztjük. Ez erre egy jó lehetőségnek látszik, aztán majd meglátjuk, hogy hogy sikerül-e a megállapodást véglegesíteni.

orban balazs-05-BS

Fotó: Bánkúti Sándor / Index

Világra nyitott hazafiak, nemzetközi színvonalú oktatók

Mi lesz a külhoni képzési programjaikkal? A kolozsvári programjuk angol nyelvűnek indult, magyar és román hallgatókat is megszólított. Hol tart ez most? A szomszédos országokban az ottani magyar közösségek tagjait fogják megszólítani, vagy szólnak a többségi nemzetekhez is? 

Az ottani magyar közösség tagjaira szeretnénk elsődlegesen koncentrálni. Kárpátalján jelen pillanatban is van egy vezetőképző programunk, illetve egy az általános iskola felső tagozatosainak szóló Fiatal Tehetség Programunk. Ezt is szeretnénk kibővíteni. Most indítottuk el Sepsiszentgyörgyön az első 10-14 éveseknek szóló programot, ez több másik városban is el fog startolni, ugyanúgy, mint a középiskolás képzés. A magyar nyelvű egyetemi képzések központja Erdélyben Kolozsvár, tehát ott biztos, hogy teljes operációval leszünk jelen. 

Hogy angol nyelvű-e, és hogy milyen nemzetiségű hallgatóknak szól, azt a kérdést viszont kettéválasztanám. Mi ugyanis – reform-, dualizmuskori vagy éppen klebersbergi előképek alapján – olyan fiatalokat szeretnénk képezni, akik egyrészt szeretik a hazájukat, szeretik az otthonukat, viszont minden nemzetközi tapasztalatra nyitottak, s pontosan értik a körülöttünk lévő világot. Tehát a diákjaink számára megnyíló külföldi ösztöndíjakkal, valamint külföldi professzorok és kutatók idehozatalán dolgozunk, de ez alapvetően egy magyar nemzeti tehetséggondozási program. 

Az új oktatók közül kinek az érkezése váltotta ki a legnagyobb […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2020/10/15/orban-balazs-mcc-libri-gulyas-gergely-miniszterelnokseg-soros/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

„Hiányzik a BKK-ból az elhivatott, szakmai vezetés”

„Hiányzik a BKK-ból az elhivatott, szakmai vezetés”

Gál Mihály, a Budapesti Közlekedési Központ korábbi utastájékoztatási vezetője, a BKV- és a MÁV-figyelő blog …