Az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül a magyar felsőoktatás felvételi eljárása, már nem kötelező legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tenni, nem kötelező a nyelvvizsga sem a sikeres felvételihez, ráadásul nincsenek jogszabályban rögzített minimumponthatárok sem. Sokkal nagyobb autonómiával dolgozhatnak a felsőoktatási intézmények, hiszen szakonként határozhatják meg, mennyi legyen az annyi.
Emellett az egyetemeknek lehetőségük van
- 100 többletpontot (pontosabban intézményi pontot) saját maguk kiosztani a felvételizőknek – ezzel voltak problémák, néhány egyetem arra is adott plusz 15 pontot, ha a jelentkező rokona az egyetemen tanult;
- kijelölni azt, hogy a tanulmányi és az érettségi pontok esetében melyik legyen az ötödik középiskolai, valamint az ötödik érettségi vizsgatantárgy, amely beleszámít a tanulmányi pontok számításába;
- az érettségi pont számításához a különböző szakokon melyik két érettségi tantárgy teljesítése lesz kötelező, és ezek közül melyik tantárgyat kell emelt vagy középszintű érettségivel teljesíteni.
Emelt szintű érettségit még mindig megéri egyébként letenni, hiszen a felvételi eljárás során ilyenkor százalékos eredményt vesznek figyelembe (tehát egy 85 százalékos emelt szintű vizsga 85 pontot ér). Középszintű érettségi esetében viszont csak 67 százalékban számítják be a felvételibe az eredményt (vagyis egy 100 százalékos középszintű vizsga csak 67 pontot ér majd).

Kivételezés?
A nagy szabadságban – ahogy fentebb is említettük – voltak olyan egyetemek, amelyek a szakhoz tartozó területen végzett munkatapasztalatot vagy az intézmény által szervezett előkészítő (akár fizetős) képzésen, esetleg nyílt napján való részvételt is pluszpontokkal jutalmazta, de például a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem a hittanórákon való részvételért és a hitéleti tevékenységért is adott többletet. A Dunaújvárosi Egyetem pedig egyenesen 50, vagy akár a maximális 100 pluszpontot számított fel annak a jelentkezőnek, aki egy bizonyos intézményben érettségizett – mint kiderült, azért, mert azzal a középiskolával stratégiai megállapodása van az egyetemnek.
De nemcsak kirívó esetek vannak, hanem maradtak a pluszpontok az esélyegyenlőségért, a sporteredményekért, a tanulmányi vagy művészeti versenyeken elért eredményekért, a katonai szolgálatért, a szakképesítésért, az emelt szintű érettségiért és nyelvvizsgáért vagy nyelvtudásért is – az már viszont intézményenként változik, hogy ki mennyi pontot ad egy-egy kiemelkedőbb plusz teljesítményre.
- Míg egyes egyetemeken 28–30 pont egy középfokú komplex nyelvvizsga (a BME-n 36-ot is megér), addig a Semmelweis Egyetemen csak 20-20 angolból és németből, minden más nyelvből 15, a felsőfokúak pedig 40–50 pontot érnek általában.
- Míg a legtöbb egyetemen egy érettségi tárgyból elért OKTV 1-10. helyezés 100 pontot, addig a Semmelweisen csak 50-et ér, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!