2021. május 12., szerdaMa Pongrác napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 357,00 Ft | USD: 294,00 Ft | CHF: 325,00 Ft
2021.05.12. Pongrác Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 357,00 Ft | USD: 294,00 Ft | CHF: 325,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Sérti az alaptörvényt a Munka törvénykönyve egyik pontja

Hirdetés

Sérti az alaptörvényt a Munka törvénykönyve egyik pontja

Az Alkotmánybíróság pénteki döntése szerint sérti az alaptörvényt a Munka törvénykönyve 2018-ban elfogadott módosításának egyik pontja. A rabszolgatörvényként elhíresült módosítás miatt több, Budapest belvárosát megbénító tüntetés is kirobbant.

A bírósághoz Szabó Tímea (Párbeszéd) vezetésével nyújtottak be keresetet ellenzéki képviselők a módosítás miatt. A keresetben a „2018. évi CXVI. törvény egésze közjogi érvénytelenségének megállapítását és megsemmisítését” kérték.

Az Alkotmánybíróság úgy találta, hogy az ellenzéki képviselők indítványa nem megalapozott, a törvény felülvizsgálata során viszont találtak olyan pontokat, amelyek valóban problémásak jelenlegi formájukban, és mulasztásos alaptörvénysértést állapított meg. 

A bíróság azt nyilvánította alaptörvényes-ellenesnek, hogy a parlament „nem alkotott olyan szabályokat, amelyek garantálnák, hogy a kollektív szerződésben rögzített, a munkavállalókat az akár harminchat hónapos időtartamra is megállapítható munkaidőkeret alkalmazásával összefüggésben megillető, a törvényi előírásokhoz képest többlettartalmat jelentő, garanciális jelentőségű előírások vagy többletkedvezmények a kollektív megállapodás munkáltató általi felmondása esetén a felmondást követően is teljeskörűen érvényesüljenek”. A bíróság

Hirdetés

felszólította a parlamentet, hogy az erre vonatkozó garanciákat 2021. július 31-ig építsék bele a Munka törvénykönyvébe. 

Döntésük a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy üzemben a szakszervezet többletjogokat, juttatásokat ért el a munkavállalóknak azért, hogy kollektív szerződésben fogadják el a harminchat hónapos munkaidőkeretet, akkor ezt abban az esetben is biztosítani kell nekik, ha időközben a cég felmondja a kollektív szerződést. Eddig ugyanis nem volt világos, hogy mi történik akkor, ha kedvezményekkel csábítja bele a munkaadó  a munkavállalót a szerződésbe, majd felmondja a kollektív megállapodást. 

Másrészt azt is kimondta az Alkotmánybíróság, hogy „a heti pihenőidő és a munkavállaló által teljesített rendkívüli munkavégzés átlagban történő elszámolása tekintetében – a munkavállaló által teljesített heti munkaidő figyelembevételére vonatkozó szabályhoz hasonlóan – az Mt. 99. § (7) bekezdésének b) pontjában rögzített időtartamot, nem pedig a munkaidőkeret (elszámolási időszak) teljes időtartamát kell figyelembe venni”. Ennél a pontnál nincs szükség a törvény módosítására, de az Alkotmánybíróság döntése irányadónak minősül a törvény szövegének értelmezésében. 

Ez pedig azt jelenti a gyakorlatban, hogy

a pihenőidőket akkor is egy évhez viszonyítva kell elszámolni, ha ennél hosszabb időre szól a megállapodás.

Ha ez nem így lenne, akkor például egy hároméves munkaidőkeret esetén a munkáltató egyes hónapokban aránytalanul sok munkára kötelezhetné a munkavállalókat. 

Az Alkotmánybíróság honlapján a fentiekről szóló szöveg egyelőre még csak tájékoztató, nem hivatalos jelleggel került közzétételre. A döntés hivatalos közzétételére a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül majd sor. 

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2021/05/01/serti-az-alaptorvenyt-a-tuloratorveny-egyik-pontja/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Egy 36 éves nő a koronavírus legfiatalabb áldozata

Egy 36 éves nő a koronavírus legfiatalabb áldozata

Egy 36 éves nő volt a koronavírus legfiatalabb áldozata kedden – derül ki a kormányzati …