Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Senyei György a bírák közelgő demonstrációja előtt adott interjút az Indexnek, amiben a tüntetés és Varga Zs. András nagy visszhangot kiváltó, a Kúria bíráihoz írt levele is szóba jött. A beszélgetés során az alábbi kérdések is terítékre kerültek:
- Mi áll a hátterében annak, amikor két magas rangú bírósági tisztviselő a nyilvánosság előtt konfrontálódik?
- Mit szól ahhoz, hogy a bírák egy része demonstrációt tart a szerintük méltatlan bérezés és a kormány által kilátásba helyezett igazságügyi reform miatt?
- Kielégítőnek tartja-e a bírák javadalmazását?
- Mi a véleménye arról a kritikáról, hogy nem működik megfelelően az igazságszolgáltatás?
A Kúria elnöke az Indexnek adott interjúban elmondta, hogy nem rendezte nézeteltérését az OBH elnökével. Az ügy háttere: Varga Zs. András írt egy év eleji köszöntőt a Kúria bíráinak, és ez a levél nyilvánosságra került. Erre reagált az Országos Bírói Tanács (OBT) és az OBH elnöke. Reakciójukra azt a választ kapták, hogy az OBH elnökének semmi dolga a Kúria elnöke által a Kúria bíráihoz intézett üzenettel. Azt is szemére vetette, hogy nem tett semmit a bírák és az igazságügyi alkalmazottak béremeléséért, került minden állásfoglalást, nem gondoskodott róla, hogy a bírósági elnökök útján minden bíró értesüljön a fejleményekről. Mit szól ehhez?
A Kúria elnökével eltérő jogászi pályaívünk során eltérő szocializációban részesültünk, aminek következtében álláspontjaink, reakcióink egy adott kérdésre ritkán egyeznek.
Mit ért eltérő pályaív alatt?
Azt, hogy én a pályám döntő részét a bírósági szervezeti rendszeren belül töltöttem, míg a Kúria elnöke nem. Az ön által említett levél a Kúria bíráihoz íródott ugyan, de köztudomásúvá lett. A levél címzettjei a Kúria bírái, de ha egy levél tartalma minden bíróhoz szól, az már nem magánlevél. Ezenfelül a megállapításai sem korlátozódnak a Kúria ügyeire, hiszen a szolgálati bíróságokkal és a bírósági rendszerrel kapcsolatban is tesz nyilatkozatot. Következésképp: a levél a bírák egészére tartozik. Amennyiben a Kúria bíráinak írt levél a bírói léttel függ össze, senki nincs elzárva attól, hogy a véleményét vagy az ellenvéleményét kifejezze. Ez történt részemről. Tudomásul kell venni, hogy az akciót reakció követi.
A közvélemény ebben az ügyben leginkább azt furcsállja, hogy két magas rangú bírósági tisztségviselő nyílt színen konfrontálódik egymással.
Álláspontom szerint a bíróságok nem önmagukért, hanem az ügyfelekért és a társadalmi békéért vannak. A társadalmi békét a jogviták, illetőleg a büntetőügyek elbírálásával tudják elérni. Aki pedig a békéért van, akkor tud békét teremteni, ha maga is békében van.
Nem megállapodás, hanem szándéknyilatkozat
Elégedett-e azzal a négyoldalú megállapodással, amelyet a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács vezetői kötöttek tavaly novemberben az igazságügyi miniszterrel a bírák béremeléséről, a bírói korhatár emeléséről és a mozgóbírói rendszer bevezetéséről?
Ezzel kapcsolatos álláspontomat már az Országos Bírói Tanács ülésén is kifejtettem. Jóllehet ezt megállapodásnak nevezik, mégsem lehet szerződésnek tekinteni. Tartalma inkább szándéknyilatkozatnak minősül, hiszen a szerződésből kötelezettségek származnak, amelyek bírói úton kikényszeríthetők. Szándéknyilatkozat esetében viszont az aláíró felekre nézve nem tulajdoníthatunk semmilyen kötelmi tartalmat.
A négyoldalú megállapodás, amit nevezzünk szándéknyilatkozatnak, a bírák és az igazságügyi dolgozók fizetésemelésén kívül reformelemeket is tartalmaz. Tényleg szükség van bírósági reformra?
Kétségtelen, hogy a bírósági szervezeti rendszer racionalizálásra, korszerűsítésre szorul. Ezt a reformot azonban hatástanulmányoknak, tudományos igényű elemzéseknek kell megelőzniük.
A jelenlegi járásbírósági rendszer ugyanis évtizedekkel ezelőtt alakult ki, amikor a maihoz képest más színvonalú volt az úthálózat, a gépjármű-ellátottság, vagy épp a távközlési rendszer.
Azóta hatalmas fejlődésen ment keresztül a digitalizáció, és közben kiépült a távmeghallgatási rendszer is. Ezen tényezők figyelembevétele indokolt, ügyelni kell azonban az érdeksérelmek minimalizálására, hiszen minden változás szükségképpen érdeksérelemmel, ez esetben ügyféli és szervezeti érdeksérelemmel járhat. Ezért hangsúlyozom a reform alapos előkészítését.
És ki koordinálja a folyamatot?
Véleményem szerint a jogszabályelőkészítés folyamatába az Országos Bírósági Hivatalon keresztül feltétlenül indokolt valamennyi bíró és bíróság bevonása.
Hol lesz ebben a helye az OBT-nek?
Közreműködik, hiszen jogszabály-véleményezési és -kezdeményezési jogosultsága is van.
Az OBT eredetileg azért jött létre, hogy felügyelje az OBH elnökének központi igazgatási tevékenységét.
2023. június 1-jétől megváltozott az OBT hatásköre, aminek révén vegyes rendszer alakult ki, hiszen a tanácsnak több ügyben is együttdöntési joga van a bírósági hivatal elnökével. Az együttdöntés pedig együttműködést is jelent.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!