Ruszin-Szendi Romulusz több mint másfél órán át dedikálta A háború öt alapelve és a Te légy a példa! című könyvét a 97. Ünnepi Könyvhéten. A dedikálás után az Indexnek adott mini interjújában egyebek mellett arról beszélt, hogy
- az előző honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf 13 plusz 5 milliárd forintot költött volna a saját irodájának fejlesztésére,
- az első két évben nem számít a honvédelmi költségvetés növekedésére,
- a katonák szabadságának rendezését törvényben rögzítenék,
- az állományt bevonnák a döntéshozatalba,
- az alakulatok visszakapnák történelmi neveiket,
- valamint a Pénzügyminisztériummal közösen dolgoznák ki a 2035-ig tartó védelmi költségvetési pályát
A bizalom gyűrűje
Sándor Zsolt személyében új vezérkari főnököt neveztek ki. Mi a legfontosabb elvárás vele szemben?
Sándor Zsolt vezérezredes az én választásom volt. Ennek az az oka, hogy a Mission Command (feladatorientált vezetés) – amiről a könyvemben is szó van, és ami a modern hadvezetés legfontosabb része – alapja a bizalom. Ha a bizalom gyűrűje körbeveszi a hierarchiában együtt dolgozó embereket, akkor működik a történet.
Zsolttal ez a bizalmi viszonyunk hosszú évekre nyúlik vissza. A harcászatról, a hadműveletekről és a hadászatról is pontosan ugyanazt gondoljuk.
Amikor közösen alkotunk stratégiát, a kollektív bölcsesség elve érvényesül, és utána nyugodt szívvel bízhatom rá a végrehajtást, mert tudom, hogy pontosan azt fogja végigvinni, amiben megállapodtunk. A közös céljainkban nincsen változás: a morált, a motivációt, a megbecsülést és az önbecsülést kell elsőként visszaállítani a haderőben. Az összes többi már csak pénzkérdés.
Azt nyilatkozta korábban, hogy a magyar katonák megbecsülést és normális felszerelést kérnek. Mi az az azonnali intézkedés, amit most miniszterként már megtett, vagy tervez a katonák mindennapi körülményeinek javítása érdekében?
A morál helyreállítása szempontjából az első intézkedésem az volt, hogy a Petőfi laktanya visszakapta a nevét. Ahogy korábban is említettem, a hitnek és a morálnak hatalmas ereje van. Ha a katonának megvan az identitása, és tudja, mire lehet büszke, az fél siker. Ez ráadásul egy olyan lépés volt, ami egyetlen fillérbe sem került – még az eredeti táblát is megtaláltuk, mert a fiúk annak idején elrakták, úgyhogy csak vissza kellett hegeszteni a helyére. A következő fontos lépés a szabadságok kérdése, mivel az előző kormányzat drasztikusan visszavágta a katonák pihenőidejét.
Idénre első körben kaptak fix szabadnapokat, a hosszabb távú rendezést pedig törvényben fogjuk rögzíteni.
Elkezdtem összeállítani a szükséges jogszabályi változtatásokat, és erről rövidesen egy kérdőívet küldünk ki a katonáknak. Be akarjuk vonni őket a döntéshozatalba. Ez persze nem jelenti azt, hogy automatikusan az lesz, amit ők mondanak, de a véleményüket nem szabad figyelmen kívül hagyni – az előző vezetés ezt is elfelejtette. Ezt követően az alakulatok is vissza fogják kapni azokat a történelmi neveket, amelyeket elvettek tőlük; ez szintén fontos morális kérdés. Az anyagi és technikai fejlesztésekre pedig akkor térünk rá, amint pontosan látom a költségvetés aktuális helyzetét.

Mit lát most ebből a költségvetésből?
A honvédelem költségvetése stabil, hiszen a GDP-arányos 2 százalékot kötelezően meg kell kapnunk. Én ezzel biztosan tudok számolni, sőt 2035-ig emelnünk kell majd ezt az összeget. A Pénzügyminisztériummal közösen fogjuk kidolgozni azt az ívet, amellyel 2035-ig 2-ről 3,5 százalékra tudjuk növelni a ráfordításokat, és ez a plusz 1,5 százalék a szélesebb értelemben vett honvédelmi kiadásokra megy majd. Ugyanakkor mindenképpen figyelembe kell venni Magyarország gazdasági teherbíró képességét.
Az első két évben nem valószínű, hogy ezen a 2 százalékon felül plusz forrásokhoz jutunk, hiszen sokkal nagyobb problémák vannak például az egészségügyben vagy a szociális rendszerben. Az Európai Unióból érkező plusz pénzeket ott kell elkölteni, nem pedig a haderőre.
Nekem ez a 2 százalék is biztosítja, hogy megtartsam azokat az ígéreteket, amiket a kampányban tettünk. Globálisan kell gondolkodnunk: a honvédelem és a haderő önmagában nem szakadhat el a többi ágazattól. Nagyon kell figyelnünk a rendőrökre, a tűzoltókra és az összes többi hivatásrendre is. Ezek szinergiáját úgy kell ütemeznünk, hogy az ígéreteket betartsuk, és az állomány valóban érezze a törődést. Nem egyszerű munka, de rajta vagyunk.
Hazai gyártásra támaszkodni
És a beszerzési politika hogyan alakul át?
A beszerzéspolitika sokkal egyszerűbb és átláthatóbb lesz; az erről szóló törvénymódosítást már be is nyújtottuk a parlamentnek. Nyilván a haderőfejlesztés részletei nem lehetnek mindig teljesen nyilvánosak, de ahogy mondani szoktam: nekem nem presztízseszközök kellenek, hanem jók.
Olyan haditechnikára van szükségünk, amelynek a rezilienciája – vagyis az ellenállóképessége és a fenntarthatósága – biztosított.
Ez azt jelenti, hogy amiben csak lehet, a hazai gyártásra kell támaszkodnunk. Ha pedig valami már rendszeresítve van és jól működik, akkor nem kell feltalálnunk a spanyolviaszt, azt kell használnunk, mert a logisztikai utánpótlás és a fenntartás kérdései így oldhatók meg a leghatékonyabban. Azt tudom ígérni, hogy valóban arra és annyit fogunk költeni, amennyi a katonáknak és Magyarországnak a leginkább hasznos.
A napokban hatalmas port kavart az előző tárcavezető ciprusi útja és a
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!