Az évtized influenzajárványát tudhatjuk lassacskán magunk mögött, az NNGYK légúti figyelőszolgálata utoljára 2017-ben jelentett ennyi, a vírushoz köthető fertőzést. Akkor a megbetegedések száma az év 4. hetében (január 23–29. között) 102 ezer esettel tetőzött, az 5. héten 10 százalékkal kevesebben fordultak erre utaló panaszokkal orvoshoz, majd a 6. héten még nagyobb arányban, 30 százalékkal mérséklődött a megbetegedések száma az országban.
Tavaly 60 ezres esetszámmal tetőzött a járvány február közepén az év 6. hetében. Az NNGYK 2025-re vonatkozó jelentése szerint az év 4. hetében 69 900, míg az év 5. hetében 83 600 influenzaszerű megbetegedést regisztráltak, az összes akut légúti fertőzések száma is tízszázalékos emelkedést mutat 322 600 fővel.
Lassan túl leszünk a nehezén
A vírusos megbetegedések intenzitását mutatja, hogy kígyózó sorokat lehet látni egyes patikáknál, főként láz- és fájdalomcsillapítókat, vitaminokat és köptetőt vesznek az emberek, de a hatósági adatok és a virológus szerint is hamarosan változni fog a helyzet. Rusvai Miklós úgy nyilatkozott, hogy nyolc éve nem tapasztalt influenzajárványt élünk meg, de a 2017-es évhez hasonlóan már lassan csökkenésnek indulnak a fertőzőszámok. A hatóság szennyvízalapú epidemiológiai adataiból is erre lehet következtetni, ugyanis a január 5. hetében történt mintavétel alapján az influenzavírus örökítőanyag-koncentrációjában az azt megelőző héthez képest 35 százalékos csökkenést mutattak ki, ebből adódóan várható, hogy a megbetegedések számában is visszaesés lesz.
A szakember szerint 5-7 évente szokott jönni egy nagyobb influenzajárvány. „Az, hogy most egy évet késett, a Covid számlájára írható. A hatóság adataiból kiindulva most még mindig minden harmadik ember beteg” – tette hozzá. A víruskutató ugyanakkor megjegyezte,
nem lett veszélyesebb az influenza, csak a megbetegedések gyakoribbak, a szokásos életkori eloszlással.
Az akut légúti fertőzés miatt kórházba kerültek több mint 40 százalékánál mutatták ki az influenza vírust, amely valamennyi korosztályt érintett.
Rusvai Miklós ugyanakkor elmondta, hogy a kisgyermekek fogékonyabbak a fertőzésre, sok kórokozóval közösségbe kerülésükkor találkoznak először, de
az oltatlan legyengült immunrendszerűek számára okozhat súlyosabb megbetegedést.
Mint korábban is elmondta, az influenzaszezon előtt érdemes kérni az oltást, ami főként a rizikócsoportnak ajánlott, azonban a vírus még a csökkenő esetszámok idején is jelen lesz, így a kismamáknak a magas láz miatti vetélés elkerülésére továbbra is megfontolandónak tartja a vakcinát.

„A nyirkos, ködös, 0–10 fok közötti, szélcsendes időjárás kedvez a vírusoknak. A járványnak az vet véget, ha két hétnél tovább 15 fok fölé emelkedik a levegő hőmérséklete” – mondta Rusvai Miklós. A virológus szerint a tetőzés általában a 7. hét környékén szokott bekövetkezni, amit idén hamarabb értünk el, mivel a hirtelen jött szárazabb levegővel járó lehűlés idején kevésbé terjedt a kórokozó. A megbetegedések száma akkor esik járványküszöb alá, ha hetente 200 ezernél kevesebbről érkezik jelentés. A szakember szerint a hónap végére csökkenésnek indulhatnak az esetszámok, március végén április elején szokás szerint magunk mögött tudhatjuk az influenzaszezont. „Május és szeptember között pedig egy járványmentes időszakra számíthatunk”– jegyezte meg a professzor, hozzátéve: sem a Covid, sem az influenza nem tűnik el, de elenyésző esetszámokban lesz jelen.
A koronavírusos megbetegedések felfutása a tanévvel kezdődött és október végén tetőzött, míg az influenza eredetű fertőzések nagyobb számban decembertől fordulnak elő, az esetszámok megugrása januárra tehető. A virológus arra is kitért, hogy a Sars-Cov-2 az omikron variánssal, oltásokkal és a nagyarányú megbetegedésekkel már jellemzően enyhébb panaszokat okoz, az influenzánál a felülfertőzés, így a tüdőgyulladás rizikója magasabb, de gyógyszerrel jól kezelhető. A 60-as években okozott utoljára több olyan halálozást, aminek hátterében nem az időskorból, vagy betegségből eredő immunrendszer gyengesége áll. A 2009-es sertésinfluenza szezonális influenzából esett át olyan mutáción, hogy patogénebb lett.
Van, amitől jobban tartanak a virológusok
„A madárinfluenza jobban aggasztja a virológusokat”– jegyezte meg, hozzátéve:
egyelőre emberről emberre nem képes terjedni, de ez bármikor bekövetkezhet.
Mint <a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2025/02/10/rusvai-miklos-influenza-jarvany-tetozes-gyermekorvos/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!