2023. január 31., keddMa Marcella napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 388,00 Ft | USD: 359,00 Ft | CHF: 387,00 Ft
2023.01.31. Marcella Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 388,00 Ft | USD: 359,00 Ft | CHF: 387,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / „Róma is elpusztult, a mi kultúránk is el fog pusztulni”

Hirdetés

„Róma is elpusztult, a mi kultúránk is el fog pusztulni”

„Mi Tamás Gáspár Miklós jövője?” – kérdezték tőle egy kilencvenes évek közepén készült televíziós interjú végén.

„Meg fogok öregedni és meg fogok halni. Ez a jövőm, és ez rendben is van így” – válaszolta a filozófus-író, majd arról beszélt, hogy még megírna egy-két könyvet, amivel örömet okozna az olvasóinak, illetve röviden a mulandóság elfogadásáról fejtette ki gondolatait.

„Hogyha Isten megsegít, akkor talán rájövök egy-két dologra, amire szeretnék rájönni. És talán megírok egy-két könyvet, amivel némi örömet fogok szerezni az olvasóimnak. És talán megsimogatok egy-két emberi lényt, akinek ebben boldogsága telik. Ilyeneket remélek. De hát az idő telik, nagyon gyorsan. Nem hiszem, hogy nagyon sokáig élnék, ahhoz képest, hogy mennyi dolgom van még” – mondta Tamás Gáspár Miklós, aki hozzátette, hogy ez a jövője mindannyiunknak, a mulandósággal szembe kell nézni, mert mind személyes életünk, mind civilizációnk élete törékeny és bizonytalan.

Róma is elpusztult, a mi kultúránk is el fog pusztulni. Ezek ideiglenes, bizonytalan értékű dolgok. Aminek az ember a mindennapokban nagy-nagy jelentőséget tulajdonít, az mulandó. Ez egy nagyon ócska lecke, amit valamennyien tudhatunk a nagymamánktól. (…) Nem kell eltúlozni azoknak a dolgoknak a jelentőségét, amelyek körülvesznek bennünket, úgysem tartanak sokáig

Hirdetés

– fogalmazott a filozófus-író.

Tamás Gáspár Miklós termékeny író, publicista volt, akinek gondolataival azon túl is számos könyvet meg lehetne tölteni, mint amennyi életében kiadásra került. Utoljára, 2021-ben a Pesti Kalligram gondozásában az Antitézis című kötete jelent meg, amely 2001–2021 közötti időszakban született elemzéseinek, tanulmányainak és cikkeinek válogatott gyűjteménye.

Valójában szintézis, amely korunk zsigeri antikommunizmusát egyenesen a kapitalizmus öngyűlöletére vezeti vissza

– írtuk az Indexen megjelent nekrológjában.

Mérföldkövek

Életútját, munkásságát, hatását és jelentőségét nem lehet pusztán egy cikkben visszaadni, jelen írásunkban a teljesség igénye nélkül szemezgettünk írásaiból és interjúiból. 2018-ban, hetvenedik születésnapja alkalmából a Mérce – amelyen haláláig publikált – összegyűjtötte életművének néhány legfontosabb írását.

„A Kádár-rendszer időleges sikerének az volt a titka, hogy – bár torzan, hamisan és őszintétlenül – lehetővé tette, hogy a magánember úgyszólván nyugalomba vonuljon a parancsuralmi mozgósítottság állapotából. Ebből nem a permanens forradalom a kiút. Elég négyévenként politikai izgalomba jönni. A politikai szabadság csak eszköz; eszköz arra, hogy időnk legyen művelni kertjeinket (s ehhez kertre van szükségünk), morfondírozni, ráérősen végigtöprengeni gondolatainkat (s ehhez gondolatokra van szükségünk), lassan elszopogatni borainkat (s ehhez cirfandlira és juhfarkra van szükségünk), végre végigolvasni polcon porosodó könyveinket (s ehhez, mint minden előbbihez, pénzre és szabadidőre van szükségünk). A demokratikus fölgerjedés hatására a szellemi Magyarország butább és mucsaibb, mint valaha. A hatalmi cselszövények most sajnos csakugyan számítanak, ezért többünknek és többet kell visszataszító és alacsonyrendű dolgokkal foglalkoznunk. A valódi szabadság végeredménye, hogy a politika szűk térre szorul. Ez csalódást okozhat kockázathoz szokott harcosoknak, de annyi baj legyen. Jobb lesz, ha vitáink kevésbé lesznek célirányosak” – fogalmazott egyik legismertebb, Búcsú a baloldaltól című írásában 1989-ben.

Másik sokat idézett, jelentős publikációja az 1994-es Búcsú a jobboldaltól?, amelyben így írt:

„Úgy kezdtünk neki a liberális-demokratikus politika űzésének, hogy kötelezőnek tartottuk lenézni a legmagasabb rendű politikai jellemvonásokat, úgy kívántuk megtisztítani a közügyek területét a parancsuralom bűzös maradványaitól, hogy nem hittünk a közjóban és a közérdekben, úgy kívántunk magunknak újra hazát teremteni, hogy fikarcnyit sem bíztunk az állampolgárság méltóságában (és megengedtük a pimasz fajvédőknek, hogy ők merészeljenek szavalni a nemzetről), úgy kívántuk „bevezetni” az úgynevezett piacgazdaságot (magyarul: kapitalizmust), hogy lelkünk mélyén azt tartottuk: a tulajdon lopás, úgy óhajtottuk védeni a sajtószabadságot, hogy föltételeztük: a nyilvános beszéd minden egyes fajtája visszavezethető érdek- és véleménycsoportok önkifejezésére (egymástól független és egymással kommunikációra, racionális vitára képtelen „interpretációs közösségeket” tételeztünk föl), egy szó mint száz: úgy akartuk kivívni a szabadságot, hogy közben nem hittük: csakugyan lehetséges.”

Figyelte a jeleket

2018-ban interjút adott az Indexnek, az internet terjedésével kapcsolatban a következőképpen fogalmazott:

„Ha belenéz az 1920-as, 30-as évek bulvárlapjaiba, sokkal butábbak és fölületesebbek voltak, mint amit ma olvasunk az interneten. Aggódom magam is, mert a szöveg háttérbe szorul a kép és az instant kommunikáció mögött, de tudatában vagyok, hogy az aggodalom a kommunikációs alakzatok miatt állandó a kultúra történetében. Több egyetemista van a világon, mint volt. Diákok tízezrei olvasnak olyan elméleti szövegeket és magas irodalmat, amelyeket ilyen tömegben soha nem olvastak az emberek. Hogy az intellektuális diskurzus figurái kisebb szerepet játszanának, én nem észlelem. Nyilván vannak […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2023/01/16/tamas-gaspar-miklos-tgm-baloldal-jobboldal-kommunizmus-magyarorszag/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Rajzszakkör a Hősök terén: 16 ezer hiányjel szimbolizálja, hogy mekkora a baj az oktatásban

Rajzszakkör a Hősök terén: 16 ezer hiányjel szimbolizálja, hogy mekkora a baj az oktatásban

„16 140. Ez csak egy szám. Ennyi pedagógus hiányzik az oktatási rendszerből. De minden szám …