Hirben.hu Hírben jók vagyunk!
Van-e a vétónak ereje? – így szólt az első kérdés. Krekó Péter úgy gondolja, hogy van a vétónak ereje, nem is tartja ördögtől valónak, ha tagállamok olyan intézményekben, ahol élhetnek a vétójoggal, használják. Az, hogy milyen gyakran kell ezt alkalmazni, komoly kérdés.
2016 óta, mióta a magyar kormány az Európai Tanácsban gyakrabban él a vétó eszközével, a vétók 60 százalékáért a magyar kormány felelős. Azokról az esetekről beszélünk, amikor egyértelműen sor került erre, mert sok olyan eset van, amikor a halogatással, a vétó belengetésével lehet elterelni döntéseket
– ismertette egy kutatás számait Krekó Péter, hozzátéve: ez lehet kicsit túlalkalmazása az eszköznek. A hatásokról elmondta, az a kérdés mennyire tudta Magyarország elérni a céljait a vétó alkalmazásával, ő kevésbé látja, hogy igen.
A harmadik kérdésnek azt tartja, ha túl gyakran használják a vétó eszközét, nem inflálódik-e, nem keletkeznek-e olyan lehetőségek, hogy megkerüljék a vétó lehetőségét, ahogy ez a közelmúltban történt a NATO-Ukrajna tárgyalásokkal kapcsolatban. Az EU-ban is láttak már huszonhat tagállam által jegyzett külpolitikai dokumentumot, kifele ez Magyarország aláírása nélkül is uniós döntésnek tűnt. Krekó Péter rámutatott, inflálódik ez az eszköz, ezért érdemes lenne végiggondolni, hogy valóban eléri-e azt a hatást, amit esetleg ritkán alkalmazva érhetne el.
Mráz Ágoston Sámuel az említett kutatás számaival nem ért egyet, mert a formális vétók mellett például van vétólebegtetés is, vagy módosítási javaslatokkal szintén húzhatják a döntéshozatali eljárást. Arra hívta fel a figyelmet, hogy ezzel az eszközzel rengeteget élnek a nagy tagállamok, Németország épp azért küzd, hogy az elektromobilitás ne vegye át olyan gyorsan a robbanómotorok szerepét, „Németország is érvényesíti a saját nemzeti érdekét, nagy tagállamként megengedheti azt a luxust, hogy ezt nem keresztelik el vétónak”.
„Van ereje a vétónak, hiszen félnek tőle. Néhány napja a német kancellár mondott egy nagy beszédet az Európai Parlamentben, megerősítette azt a pozíciót, hogy el kell törölni az egyhangú döntéshozatalt az uniós kül- és biztonságpolitikában. Ha a német kancellár ezt az üzenetet fogalmazza meg, indirekten a mainstreammel szemben álló tagállamok befolyásának csökkentésére, akkor ez számomra azt jelenti, hogy félnek a vétótól a nagy tagállamok” – fogalmazott a Nézőpont Intézet vezetője.
Vétó és elszigetelődés
Mráz Ágoston Sámuel azt, hogy mit lehet elérni, relatívnak nevezte, a vétót erős kifejezésnek tartja,
okosan kell vétózni, a fogalmát okosan kell használni, mert megvan a veszélye, hogy elszigetelődik egy tagállam. Ugyanakkor van egy lehetőség, ha az ember kellő tapasztalattal rendelkezik az európai politikában, akkor a vétó lebegtetésével, ha nem is a hivatalos célját, de annak felét vagy valamilyen változást elérhet, Magyarország így használja a vétózást.
Az elemző példaként hozta, Magyarországról azt lehet olvasni a sajtóban, hogy vétóval fenyeget a szankciókkal kapcsolatban, mégis elfogadta a szankciós csomagokat, de a számára fontos ügyekben tudta érvényesíteni az érdekeit az energiahordozók területén,
ebben az értelemben nem elszigetelődéshez vezet a vétófenyegetés, hanem a nemzeti érdek érvényesítéséhez.
Krekó Péter úgy gondolja, az elszigetelődésről már nem mint potenciális veszélyről kell beszélni, hanem tényként, ráadásul nemcsak a nyugat-európai országokkal van konfliktus, hanem a régiós szövetségeseinktől is egyre több kritika érkezik.
A Political Capital vezetője aláhúzta, hogy
Magyarország saját maga választotta azt a külpolitikát, amivel teljesen megkülönbözteti magát retorikailag.
Bár néhány ügyön kívül Magyarország részese volt a közös válaszoknak, retorikailag elszigetelte magát, „a legtöbb tagállam, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!