Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Republikon Intézet friss elemzése arra keresi a választ, valóban a jogi végzettség-e a legfontosabb szempont egy államfő megítélésekor. A think tank következtetése szerint sem az európai gyakorlat, sem a magyar tapasztalat nem támasztja alá ezt a feltételezést.
Az elemzés apropóját Magyar Péter bejelentése adta, mely szerint Polgár Juditot kérné fel köztársasági elnöknek. A jelölés élénk vitát váltott ki – részben a széles körű társadalmi egyeztetés elmaradása, részben pedig a leggyakrabban visszatérő kifogás miatt: Polgár Judit nem rendelkezik jogi diplomával, sőt felsőfokú végzettséggel sem. A sakkozó azóta jelezte, nem vállalja a szerepet, a kérdés azonban a Republikon szerint így is tanulságos.
Nem csak jogász lehet, de Polgár Judit más
Az Európai Unió azon tagállamaiban, ahol nincs monarchia, a jogászi végzettség valóban gyakori: jogász többek között a görög, a horvát, a német, az olasz, a szlovén és az ír államfő is. A kép azonban ennél árnyaltabb. Az osztrák, litván és szlovák elnök közgazdász, Emmanuel Macron filozófiát és közigazgatást tanult, a finn államfő politológus. Akad a sorban történész, katonai szakember, sőt matematikus (a román elnök), állatorvos (az észt elnök) és filológus is.
Az elemzés összegzése szerint tehát Európában nem az rajzolódik ki, hogy egy elnöknek jogásznak kell lennie, hanem az, hogy a tisztségre a legkülönbözőbb pályákról el lehet jutni.
Polgár Judit helyzetét ugyanakkor a Republikon is sajátosnak nevezi: felsőfokú végzettség híján valóban kilógott volna az uniós államfők közül – ezt szerintük nem érdemes elhallgatni.
Magyarországon inkább jogászok ültek a székbe
Magyarországon a rendszerváltás óta jellemzően jogászok töltötték be a tisztséget. Az elemzés szerint azonban éppen a magyar gyakorlat bizonyítja, hogy a jogi végzettség önmagában semmire nem garancia. Az írás felidézi Schmitt Pál plágiumügyét, Novák Katalin kegyelmi döntéshez kötődő lemondását, és kritikusan értékeli Áder János, valamint Sulyok Tamás működését is – utóbbiaknál a jogászi háttér nem akadályozta meg, hogy az intézmény tekintélye sérüljön, írja az elemzés.
A Republikon konklúziója szerint az államfői alkalmasság legalább annyira szól személyes integritásról, karakterről, függetlenségről és társadalmi tekintélyről, mint a szakmai előképzettségről. A jövőbeli elnökjelöltek alkalmasságát tehát – állítja az elemzés – nem a jogi diploma meglététől érdemes függővé tenni.
(Borítókép: Polgár Judit 2017. október 27-én. Fotó: Szécsi István / Dívány)<mask id="mask0_48_165" style="mask-type:luminance" maskUnits="userSpaceOnUse" x="6" […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!