Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Hazánkban a helyi adókat – a törvény keretein belül – a települési önkormányzatok vetik ki. Az adók mértékét és fajtáját az adott település képviselő-testülete rendeletben határozza meg.
A helyi adónemek három nagyobb csoportra oszlanak:
- a vagyoni típusú adók (építményadó, telekadó),
- a kommunális jellegű adók (magánszemélyek kommunális adója, idegenforgalmi adó),
- az iparűzési adó, amely az önkormányzatok legfontosabb bevételi forrása.
A Magyar Államkincstár adatai szerint 2026-ban a 3177 település közül 128-ban vezettek be új adónemet, további 475 helyen pedig emelték a korábban kivetett adót. A helyi adókat itt lehet megnézni településenként.
Az adóemeléseket az is magyarázza, hogy 870 önkormányzat szerepel azon a listán, amely a szolidaritási hozzájárulás fizetésére kötelezett településeket sorolja fel. A lista alapján 2026-ban Budapest fizeti a legtöbbet (97,7 milliárd forint), míg a dobogó második fokán Győr (13,1 milliárd) áll Debrecen (12 milliárd) előtt. A negyedik helyen Székesfehérvár (9,5 milliárd), az ötödiken Kecskemét (7,6 milliárd) és a hatodikon meg Budaörs (6,5 milliárd) van. A kormány arról is döntött, hogy mentesíti a fizetési kötelezettség alól azokat az önkormányzatokat, amelyeknél a hozzájárulás összege nem haladja meg az 50 millió forintot.
Telekadó, építményadó
A vagyoni típusú adók közül idén 12 településen vezették be újonnan az építményadót, míg 123 helyen növelték az adót. A telekadó előszöri kivetéséről 23 önkormányzat döntött, 110 pedig változtatott a szabályain.
Az önkormányzatok az illetékességi területükön fekvő telkek után telekadót vethetnek ki. A törvény számos földterületet kivesz a telek definíciója alól, így többek között a ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló belterületen fekvő termőföldet és erdőt, a külterületen fekvő termőföldet, illetve a tanyát is, melyek után így nem keletkezik telekadó-kötelezettség.
Az önkormányzatok különféle módszerekhez folyamodnak. Pakson például a magánszemélyek mentesek a telekadó alól, viszont a cégeknek, vállalkozásoknak adózniuk kell.
Az építményadót legtöbbször négyzetméter alapon, a hasznos alapterület után vetik ki. Az adó mértéke településenként eltérő, lakóingatlanok vonatkozásában alacsonyabb, nem lakás célú épületek (üzletek, irodák, raktárak) esetében magasabb.
Emelkedett az IFA felső határa
Az idegenforgalmi adó (IFA) felső határa az inflációhoz igazodik, így aztán nem meglepő módon az IFA évről évre emelkedik. Míg 2023-ban vendégéjszakánként csak 580 forint volt az adóplafon, 2024-ben már 680, 2025-ben 804, idén pedig 830 forint.
A maximális IFA-t hét, idegenforgalmi szempontból is frekventált településen alkalmazzák:
- Cserszegtomaj
- Hévíz
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!