Vannak ritka történelmi együttállások, amelyek csak egyszer valósulnak meg az életben. Olyan személyek kerülnek ilyenkor térben és időben egymás mellé, akik külön-külön is a Teremtő hatalmas dobásainak számítanak, hát még együtt. Mintha a legnagyobb rocksztárok állnának egyszerre színpadra, vagy a legnagyobb írók tartanának közösen felolvasóestet és dedikálnának. Pontosan ilyen pillanat rajzolódott ki szombat délelőtt az Alkantarai Szent Péter-templomban a szentmise végével kezdődő Parma Fidei – Hit Pajzsa díj idei átadóján, ahol a ceremónia perceiben egymás mellett ült a Széchenyi-díjas Barsi Balázs ferences atya, Magyarország legnagyobb hatású hitszónoka, Sajgó Szabolcs jezsuita atya, valamint a díj idei kitüntetettje, a szerény és fáradhatatlan Reisz Pál atya.
Az oltár előtt ülő három figura három eltérő habitus, három különböző stílus, mégis ugyanazon történet három különböző metszete: hit, szolgálat, állhatatosság. Mintha a magyar katolikus közélet több évtizede sűrűsödött volna össze néhány négyzetméteren.
Istenem, add nekem Pál atya derűjét – sóhajthat fel az ember mindannyiszor, amikor meglátja az idős szerzetest a gyóntatófülkék felé csoszogni. Mert bizony Reisz Pál arcán átragyog a Krisztushoz tartozás békessége és szilárdsága, dacára a háta mögött lévő vészterhes időknek.
Reisz Pál neve tavaly ősszel került be az országos hírekbe, amikor egy Ferenciek téri tüntetés közben megszólalt a templom harangja. A helyzet gyorsan elfajult, néhány demonstráló berontott a templomba, az idős szerzetes pedig pillanatok alatt politikai indulatok kereszttüzében találta magát. A jelenet képei bejárták a sajtót: kiabálás, sértések, és egy szerzetes, aki zsolozsmáskönyvvel a kezében próbált megszólalni a zajban, és kiállni amellett, ami szent, és amit nem lehet bemocskolni a közélet aljasságaival.
Most egészen más hangulat fogadta Pál atyát, akinek az ünneplésére zsúfolásig megtelt a belvárosi ferences templom. Egykori osztálytársak, rokonok, paptestvérek, hozzá ragaszkodó hívek, frankások (a Szent Antal Esztergomi Ferences Gimnázium és Kollégium tanulói, tanárai), sok-sok keresztény.

A hit vállalása egzisztenciális kockázat
A homíliát a mise főcelebránsa, Bábel Balázs érsek mondta, és beszédében nem kerülte meg a kereszténység egyik legnehezebb, mégis legpontosabb tapasztalatát: a hit sosem volt konfliktusmentes állapot. Az evangéliumi boldogságmondások mentén arról beszélt, hogy Krisztus követése a történelem során újra és újra együtt járt elutasítással, üldöztetéssel, szenvedéssel.
Az apostolok megveretése, a vértanúk történetei, majd a 20. századi diktatúrák példái mind ugyanarra a logikára mutatnak. Arra a valóságra, amelyet Bábel Balázs egyetlen mondatban sűrített össze: voltak korszakok, amikor a hit vállalása nem világnézeti kérdés, hanem egzisztenciális kockázat volt.
A templomban ekkor érezhetően megváltozott a levegő. A mondat nem elméleti megállapításként hangzott, hanem nagyon is konkrét történelmi emlékezetként. A boldogságmondások logikája ebben az értelmezésben nem spirituális költészetként, hanem túlélési tapasztalatként rajzolódott ki: az evangélium szerinti boldogság nem a konfliktusok hiányát, hanem az állhatatosságot jelenti.
Ebben a megvilágításban Reisz Pál atya életútja szinte példázattá nemesedett.

A díj, amely a csendes túlélésről is szól
A Parma Fidei – Hit Pajzsa díj filozófiája pontosan ebből a tapasztalatból született. Az apostoli nuncius üzenete is erre erősített rá: nemcsak azok tekinthetők a diktatúra áldozatainak, akiket bebörtönöztek vagy fizikailag bántalmaztak, hanem azok is, akik évtizedeken át megfigyelés, fenyegetés, zsarolás és folyamatos nyomás alatt éltek.
Ez az értelmezés Reisz Pál atya életútjában különösen élesen rajzolódik ki.
Gyöngyösön született, olyan családban, ahol a politika nem elméleti kérdés volt. Édesapját az államosítás után eltávolították az iskola éléről, később csak fizikai munkát végezhetett. A család társadalmi lecsúszása nem egyéni tragédia, hanem rendszerszintű következmény volt. Reisz Pál gyerekkorában így tanulta meg, hogy a hithez való ragaszkodásnak ára van, még ha ezt akkor nem is így nevezte […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!