Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Azzal kezdtük a beszélgetést a meteorológussal, hogy vajon az idei téllel pótoljuk-e be az utóbbi, viszonylag enyhe telek időjárását. Szerinte nincs szó nagy meglepetésről, hiszen az egyre érzékelhetőbb klínaváltozás eredményeként a nyári és a téli időszakok gyakran hoznak szélsőséges időjárást. Most is ez történik, mert felborult a télen szokásos nyugat-kelet irányú légáramlás, és jelenleg egy észak-déli áramlás nyomán alakul ki a Kárpát-medence felett egy olyan időjárási helyzet, amely több hullámban okoz havazást.
Ha felborul a normális nyugat-keleti áramlási helyzet és legyengül az Északi-sark fölötti poláris ciklon, akkor az a határvonal, ami addig a hideget tőlünk északabbra tartotta, megszűnik, tehát szabadon dől a hideg levegő Európa középső és déli része felé. Amikor találkozik a mediterrán térségből érkező melegebb levegővel, akkor alakul ki az a helyzet, amit most mi is megtapasztalunk.
Jelenleg Magyarország van a hideg és a meleg levegő keveredésének metszéspontjában.
Reisz András szerint, ha megnézzük a sok éves januári hőmérsékleti átlagokat vagy hómennyiség átlagát, akkor az látszik, hogy egész Európában 5-15 fokkal alacsonyabbak ezen a héten a hőmérsékletek, mint amit megszoktunk.
Mekkora havazás jön a következő napokban?
A meteorológus elmondta, hogy a hétfői első hullám után a következő havazás kedden éjszaka indul, ám sokkal intenzívebb lesz, mint a hétfői volt. A Kisalföldet leszámítva átlagosan 10-20 centiméternyi hó érkeznik, a fővárosban ritkán látott mennyiségre számíthatunk. Azonban ennél is több esik majd a Dunántúl déli részén, illetve később a Tiszántúlon és az Alföldön. A szerda esti harmadik hullám már csak a Tiszántúlt érinti majd, de így is összességében 20-30 centis hótakaró borítja majd be az országot.
A baj az, hogy feltámad ezzel együtt a szél is, ami hófúvásokhoz vezet majd.
Olyan telünk lesz, mint amilyet az 1987-es pusztító havazás hozott?
Reisz András is megkapta a kérdést az összehasonlításra, és a meteorológus azt mondta, hogy ami a most következő napokban érkezik, az csak a kisöccse lehet a 40 évvel ezelőtti januári csapásnak, amikor napközben sem emelkedett a hőmérséklet mínusz 15 fok fölé. Akkor az egész országot 30-50 centis hótakaró borította be, de nem három nap, hanem 24 óra alatt hullott ez a mennyiség, és ezt a Dunántúlon óránként 90-100 kilométeres erősségű szél kísérte.
Ezúttal is jön majd a hideg, először péntek hajnalban a keleti országrészben kapunk ízelítőt mínusz 15-20 fokos minimumokkal, de a keményebb része vasárnap délután érkezik.
Az előrejelzés szerint vasárnap nappal hidegebb lesz, mint éjszaka, lesznek olyan régiók, ahol napközben sem megy mínusz 10 fok fölé a nappali hőmérséklet”
– figyelmeztet Reisz András, aki hozzátette, hogy a következő napokban már nem kell kiterjedt ónos esőre számítani, szinte mindenütt havazni fog.
A történet még csavarosabbá válik attól, hogy pénteken egy gyenge melegfront is megérint bennünket, ezért az ország nyugati, délnyugati tájain eső, ónoseső azért még várható. Onnan északabbra azonban a negyedik hullámként – még havazni fog, de ez már nem lesz olyan kiterjedt. Amikor elhagy bennünket ez az enyhe levegő szombaton, máris megkapjuk a Baltikum és Ukrajna felől a farkasordító hideg légtömegeket.
A megérkező fagyos levegő miatt még legalább egy hétig megmarad az országban a hó. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az éjszaka esetleg derült és szélcsendes, akkor a jövő hét első napjaiban esélyes, hogy az ország több pontján is mínusz 20 fok körüli hőmérsékleteket is mérhetnek.
Milyen lesz a január vége, a február eleje?
Mivel a sztratoszférában megint melegedés tapasztalható, ezért elképzelhető, hogy a poláris örvény decemberi gyengüléséhez hasonlóan a hó végén, a jövő hónap elején újabb fagyos időszak köszönt ránk. Teljes biztonsággal ez persze nem jelenthető ki, de talán annyi biztos, hogy elképzelhető egy újabb hideg periódus – zárta az előrejelzését Reisz András.
A műsorban még szó volt arról is, hogy
- Miért nem jellemző, hogy Magyarországon olyan tartós hideggel kell számolni, mint amilyen a mostani hétvégén jérkezik?
- A decemberben az Északi-sark fölötti térségben legyengült a poláris örvény miért csak most okoz extrém hideget Közép-Európában?
- Mitől és mikor alakulnak ki a ciklonok télen?
- Megnéztük azt is, hogy ha nem fölöttünk lenne a hideg és a meleg levegő keveredésének metszéspont, hanem tőlünk nyugatabbra vagy keletebbre, akkor az milyen időt okozna nálunk.
- Miért kevésbé hideg az északnyugat […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!