Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A nagy streamingszolgáltatók térden csúszva könyörögnének Tiszabura politikai életének forgatókönyvéért, ha létezne ilyen. Csakhogy ez nem sorozat, hanem valóság – és mi, akik ebben a valóságban élünk, nem biztos, hogy olyan jól szórakozunk, mint a sorozat nézői, ha beigazolódik egy volt szavazóköri elnök jóslata:
Tiszabura mindig is állam volt az államban. Ami itt megtörténik, az máshol is megtörténik. 1900 választópolgár van, de 2000 szavazatot adnak le jövő áprilisban.
Azonban ne szaladjunk még ennyire előre.
A 3300 lelkes Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei település korábban az ország egyik legszegényebb településeként vált híressé, ahol még a református templom tetejét is ellopták. Idén júniusban azonban „pezsgő” politikai élete miatt került be az országos hírekbe – a frissen megválasztott képviselő-testület feloszlatta magát, hivatalosan azért, mert Vavrik Géza polgármesternek trafikja is van, a két főállás pedig összeférhetetlenséget jelent.
Október 5-én megtartották az első időközi választást, amelyen Vavrik Géza nyert 598 szavazattal Fekete Zsigmond (515) és Farkas László (419) ellenében, azonban a Kúria csalásra hivatkozva megsemmisítette az eredményt. November 2-án újra szavaztak – ezúttal Fekete Zsigmond győzött 863:729 arányban (Farkas László nem indult el újra), miután a szavazók 81,62 százaléka, azaz 1599 ember jelent meg az 1959 választásra jogosultból.
A Kúria azonban ezt a választást is megsemmisítette. A bíróság határozatában videófelvételek és tanúvallomások szerepelnek szavazatvásárlási kísérletekről, arról, hogy a delegáltak lefotózták a névjegyzéket, valamint arról, hogy a szavazókörök urnáiban bankjegyeket találtak – összesen 11 ezer forintot. Vavrik Géza óvott sikeresen, így november 30-án harmadszor is szavaznak Tiszaburán, ahol – a már korábban idézett választókerületi elnök szavaival élve – tömegverekedésre lehet számítani.
Senki nem látott semmit
Pénteken kora reggel, szakadó esőben érkeztünk Tiszaburára. A víz patakokban folyt a település utcáin, kampányplakátot nem lehetett látni, csak egyetlen egyet: Vavrik Géza és csapata mosolygott le ránk a saját dohányboltjának kerítéséről. A dohánybolttal egyébként szinte közvetlenül szemben láthatjuk Fekete Zsigmond, vagyis ahogy a helyiek hivatkoztak rá, Zsiga kisboltját, amely legalább olyan fontos szerepet játszik a történetben, mint az ominózus dohánybolt, amely miatt az egész időközi választási mizéria elindult.
A jelenleg regnáló polgármestert elsőre nem sikerült elérnünk az önkormányzat épületében, és Zsigánál sem jártunk sikerrel, mert bár őt ugyan otthon találtuk, nem akart minket fogadni, mert eltörte a lábát, és épphogy hazaért a kórházból. Megkerestük a harmadik polgármester-jelöltet, Farkas Lászlót is, aki korábban 15 évig vezette a települést, de ő arra hivatkozva utasította el az interjú lehetőségét, hogy már kiszállt a versenyből.
Mivel maguk a jelöltek nem tűntek nyitottnak, úgy döntöttünk a helyieknél próbálkozunk néhány kérdéssel. Az esélyeink jók voltak, hiszen a lakosság több mint 80 százaléka részt vett a választáson, így biztos tudnak valamit.
A többség azonban nem volt túl nyitott az újságírókkal való beszélgetésre. Egy csapat férfi kávézott egy kis hely teraszán, és nyugodtan beszélgettek. Azonban, ahogy megszólítottam őket, és elmondtam honnan érkeztem, egyből mindenkinek sürgős dolga támadt, lehúzták a papírpohárban már rég kihűlt presszót, és továbbálltak. A helyi kocsmában pedig még kevésbé láttak minket szívesen.
Rukkó gyté
– morogta egy férfi egy sör mellől, miután kiderült számára, hogy nem fogyasztó vendég leszek.
Pontosan ugyanolyan értetlenül néztem rá, ahogy most önök néznek arra a két értelmetlen szóra amit leírtam.
Azt mondja, hogy rosszkor jöttél
– magyarázta el nekem egy másik, egyáltalán nem barátságosnak kinéző úriember, akinek feltűnt, hogy csak ostobán mosolygok, és nem értem, mi történik.
Erre megköszöntem, hogy lefordította nekem a társa szavait, de továbbra sem értem, hogy mire gondol, mert tisztában vagyok azzal, hogy egy hét múlva lesz csak választás új fordulója, éppenséggel pont amiatt jöttünk, hogy ahhoz információt gyűjtsünk.
Azt jelenti, hogy nem látunk itt szívesen
– vágott a szavamba.
Ezt most már megértettem. Megköszöntem a lehetőséget, és kihátráltunk a vendéglátó egységből, közben az első férfi ismét mormogott valamit.
Azt mondja, hogy többé ne találkozzunk, és takarodj innen
– kiabálta utánunk a fordítást a második, ahogy kiléptünk az esőre.
Az utcán sem jutottunk sokkal előrébb, ugyanis akik hajlandóak voltak nyilatkozni, nagyon elfogultan vagy az egyik, vagy a másik jelöltet támogatták, aminek köszönhetően volt, hogy éppen Zsigát festették le szentként, amíg Vavrik Géza fajgyűlölőként jelent meg a történetben, majd pont fordítva, a polgármester lett a szent, amíg Zsiga uzsorás.
A legfüggetlenebb egy idős férfi volt a buszmegállóban, aki letudta annyival, hogy ez hatalmi harc a két gazdag ember között, és mind a két fél csak azért akarja a pozíciót, hogy elmondhassa, hogy ő a polgármester.
Három dologban azonban mindenki ugyanazt mondta, attól függetlenül, hogy melyik oldalt támogatja:
- nem vállalják a nevüket és az arcukat a nyilatkozathoz,
- nem láttak semmilyen csalást, vagy arra utalót
- és természetes, hogy harmadszorra is elmennek, szavazni, sőt akár negyedszerre, ötödszörre vagy hatodszorra is.
Miért ennyire elkötelezettek a helyiek, hogy éljenek a demokráciából fakadó választási jogukkal?
Hát…szavazni csak kell
– válaszolta erre a kérdésre egy helyi.
13
A Sithek Bosszúja
Végül egy informátor hajlandó beszélni velünk. Persze csak akkor, ha nem írjuk le a nevét, és úgy teszünk, mintha nem tőle tudnánk az információkat, hanem a helyiektől hallottuk volna.
A történet 2000 környékére nyúlik vissza, amikor Farkas László készült megméretni magát a polgármester-választáson. Akkoriban gyakori volt, hogy a szavazóköri számlálásnál 400 rontott szavazat keletkezett. Kampányoltak, dolgoztak, de delegáltjuk nem volt bent a szavazókörökben, aki figyelt volna. Akkortájt mindig ugyanaz a csapat volt a választásokon bent – általában önkormányzati dolgozók vagy iskolai alkalmazottak. Akkor még csak egy delegáltat lehetett beküldeni szervezetenként vagy jelöltenként, és az se tudott mit kezdeni egyedül a helyzettel.
Akkor jöttek rá, hogy nem az a lényeg, ki szavaz, hanem az, hogy ki számolja a szavazatokat
– mondja forrásunk.
Farkas László csapata akkor találta ki a fortélyt, amely később a tiszaburai választások alapelvévé vált. Ha indítanak olyan jelölteket, akik nem akarnak nyerni, de formálisan szerepelnek a listán, akkor azok is delegálhatnak embereket a szavazókörökbe.
Elindítottak három fals és egy éles jelöltet, így négy embert is be tudtak delegálni. Innentől kezdve meg is szűnt ez a négyszáz rontott szavazat
– magyarázta forrásunk, aki hangsúlyozta, hogy Farkas László szerint ez a taktika a demokrácia védelmében történt. A rontott szavazatok ellen és a tisztességes választásokért. Persze az is igaz, hogy 2002-ben, amikor Farkas László megnyerte a választást, már ezzel a módszerrel dolgozott. És ettől kezdve háromszor egymás után nyert, kétharmadon felüli többséggel. De ez nyilván csak véletlen.
A helyiek szerint Vavrik Géza és Nagy Imre (A település polgármestere 2014 és 2019 között) egykor Farkas László emberei voltak. Alpolgármesterek. Ellesték a fortélyt. És amikor eljött az idő, ők is alkalmazták, sőt tovább is fejlesztették a technikai jelöltállítást.
Felismerték ugyanis, hogy a kamujelöltek által beküldött delegáltak arra is jók, hogy ellenőrizzék azokat, akiknek megvásárolták a szavazatát. Sőt rendkívüli helyzetekben szavazhatnak is a szavazókörben.
A Star Warsban a Sith-szabály egyértelmű: mindig csak ketten vannak, egy mester és egy tanítvány, és előbb-utóbb az egyik végez a másikkal. Tiszaburán sem működik ez másképp. Itt is mindig ott van a polgármester és mellette az alpolgármester, akik látszólag együtt dolgoznak – miközben folyamatosan a másik politikai kivégzésén munkálkodnak.
Nagy Imre, Farkas László akkori alpolgármestere legyőzte a főnökét 2014-ben, ám 2019-ben Farkas László visszanyerte a pozíciót, az […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!