Ha látni akarod a szerencsejáték-függőség igazi arcát, ide el kell jönnöd – invitál az Anonim Szerencsejátékosok (Gamblers Anonymous – GA) gyűlésére Félix, aki olvasóink számára már ismerős lehet: ő az a 39 éves férfi, aki több mint 15 éven át volt a magyar kártya, a póker, a játékgép, a kaszinó, és a sportfogadás szerelmese, kálváriáját ebben a cikkben mutattuk be.
Félix meghívására gondolkodás nélkül igent mondok, a következő pillanatban pedig már ott állunk a Keleti pályaudvartól tíz percre egy körgangos ház udvarán. Bár még alig hagytuk magunk mögött az utca zaját, rögtön hatalmába kerít bennünket valamilyen megmagyarázhatatlan nyugalom és biztonság, talán mindketten érezzük, hogy egy olyan helyen vagyunk, ami sok ember számára az utolsó kapaszkodó.
A gyűlések helyszínéül szolgáló lakásba belépve az otthonos érzés fokozódik: egy jól felszerelt konyha és ebédlő vár minket, a szoba közepén található hatalmas asztalon sütemények, az asztal körül szerencsejátékosok sorakoznak.
Jár neki a biléta
Az önsegítő közösségben fontosak a szabályok, így nincs csúszás, percre pontosan kezdődik a foglalkozás. A jelenlévők elsőként felolvassák a csoport kézikönyvét, majd mindenki elmondja, hogy mióta nem szerencsejátékozott.
Mint az egyik fiatalról kiderül: épp ma harminc napos, így jutalomként jár neki egy biléta, mely jelzi, hogy fontos mérföldkőhöz érkezett a gyógyulásában.
Folytatódik a sor, egyre többen árulják el, hol tartanak.
„Ágoston vagyok, kényszeres, szenvedélyes szerencsejáték-függő, ma vagyok 4119 napos”
„Kristóf vagyok, kényszeres, szenvedélyes szerencsejáték-függő, én tegnap még játszottam, tehát ma vagyok 1 napos”
„Zalán vagyok, kényszeres, szenvedélyes szerencsejáték-függő. Én még ma is játszottam, majd holnap leszek 1 napos”
– érkeznek a válaszok a tagoktól, neveiket az anonimitás jegyében megváltoztattuk, illetve kérésüket tiszteletben tartva fotókat sem készítettünk róluk. Az asztalon heverő kiadványok bemutatására ugyanakkor engedélyt kaptunk.

Érdekes felismerés, hogy az a személy, aki több mint tíz éve nem játszott, ugyanannál az asztalnál ül, mint az, aki egyenesen a kaszinóból érkezett a gyűlésre.
Közösségünkben mindenki egyenlő, hiszen mind ugyanazzal a problémával küzdünk, és a visszaesés veszélye mindannyiunk számára benne van pakliban
– tisztázza nekem a helyzetet az egyik szerencsejátékos, majd folytatódik a gyűlés, amelyen egyébként tízen vesznek részt, kivétel nélkül férfiak, akik minden korosztályban képviseltetik magukat: a huszonévesek éppúgy változni akarnak, mint a hetvenhez közelítő szenvedélybetegek.
A csoport vezetője feldobja a témát, hogy kinek volt a legutóbbi foglalkozás óta játékkényszere, majd jelentkezés alapján bárki felszólalhat, aki úgy érzi, hogy van mondanivalója.
Tegnap is előbújtak a kisördögök, iszonyúan elcsábultam. Bármennyire is nehéz volt, sikerült túljutnom ezen a mélyponton, arra gondoltam, hogy mennyit veszíthetek, nem pedig arra, hogy mennyit nyerhetek
– meséli az egyik fiatal, aki egyébként szintén egy bő hónappal ezelőtt, január elején indult el a gyógyulás felé vezető úton.
Ezt követően egy idősebb férfi szólal fel, aki már régóta nem játszott. Felidézi azt a napot, amikor eldöntötte, hogy változtat az életén, arcáról lerí, hogy milyen sok küzdelmes pillanat vezetett idáig, de a konklúzió az, hogy egy percig sem bánta meg, hogy belevágott a programba.
Lista a hazugságokról
Körülbelül tíz-tizenöt perc elteltével – miután mindenki megosztotta azt, ami benne volt – feldobják a következő témát, ami stresszhelyzetek kezeléséről szól.
Egyikük őszintén meséli, hogy anno vállalkozóként az […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2023/02/14/anonim-szerencsejatekosok-gyules-szenvedelybetegseg-fuggoseg/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!