2025. május 13., keddMa Szervác napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 405,00 Ft | USD: 363,00 Ft | CHF: 432,00 Ft
2025.05.13. Szervác Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 405,00 Ft | USD: 363,00 Ft | CHF: 432,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Polt Péter működésbe hozott detonátorról beszélt a jogászgyűlésen

Hirdetés

Polt Péter működésbe hozott detonátorról beszélt a jogászgyűlésen

Az idén április 10. és 12. között Balatonalmádiban megrendezett 17. Magyar Jogászgyűlés elsősorban arról híresült el, hogy Varga Zs. András, a Kúria elnöke előadás közben otthagyta a plenáris ülést, mert Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke beszédében kritizálta a Kúria működését. Ahogy nagy figyelmet keltett Pintér Sándor belügyminiszter beszéde is, aki a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű tartózkodása Magyarországon című előadásában kijelentette, aki a magyar törvényeket és a magyar szabályokat nem tiszteli, annak semmilyen szinten nem kell Magyarországon maradnia.

A jogászgyűlés még mindig tartogat meglepetéseket.

Hirdetés

Kedd reggel tették fel ugyanis az ügyészség honlapjára Polt Péter előadásának szövegét, amely április 10-én hangzott el a jogászgyűlés nyitónapján. A legfőbb ügyész éles kritikát fogalmazott meg a nyomozási bírák tevékenységével szemben.

Veszélyt jelent a jogbiztonságra

Az ügyészségi vezető előadása elején jelezte, hogy egy olyan jelenségre szeretné felhívni a figyelmet, amely ékes példája annak, hogy a már kialakult, a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban álló következetes joggyakorlat megváltoztatása milyen veszélyt jelenthet a jogbiztonságra és a jogegységre, valamint általában a jogállami elvekre.

A legfőbb ügyész a 2023. január 1-jén bevezetett kiegészítő pótmagánvádas eljárással kapcsolatban elmondta, hogy az első két évben az ügyészséghez összesen 162 felülbírálati indítvány érkezett, amelyben az arra jogosultak a feljelentés elutasítását vagy az eljárás megszüntetését kifogásolták, míg 21 felülbírálati indítványt a felek közvetlenül a bírósághoz nyújtottak be. Ezek közül a bíróság csak 11 felülbírálati indítványnak adott helyt, a két esetben előterjesztett ismételt felülbírálati indítványt pedig a Budai Központi Kerületi Bíróság elutasította. Kiegészítő pótmagánvádas vádindítványt egy esetben sem nyújtottak be.

A felülbírálati indítványok jelentős arányú elutasítása az ügyészség munkájának megalapozottságát igazolja, amely legfőbb ügyészként büszkeséggel tölt el

– jelentette ki Polt Péter, aki szerint a kritikai elemzés elvégzése már csak azért is jelentőséggel bír, mert a felülbírálati indítványok elbírálására kizárólagos hatáskörű és illetékességű Budai Központi Kerületi Bíróság Nyomozási Bírói Csoportja – különösen a feljelentések elbírálását érintően – olyan joggyakorlatot alakított ki, amely ellentétben áll nemcsak az ügyészség által követett törvényes jogértelmezéssel, hanem a nemzetközi és alkotmányos jogállami elvekkel is.

Eltérően értelmezett egyszerű gyanú

A legfőbb ügyész a felülbírálati indítványoknak helyt adó bírósági határozatokkal kapcsolatban megállapította, hogy a nyomozás megindításához szükséges egyszerű gyanú fogalmát a bíróság a kialakult, törvényesnek tekinthető és a jogállami elveknek is megfelelő joggyakorlattól, valamint a tudományos megközelítéstől is részben eltérően értelmezi.

Polt Péter az Alkotmánybíróságra és az Emberi Jogok Európai Bíróságára hivatkozva kiemelte, az értelmezés közös eleme, hogy a gyanú létére a döntés pillanatában rendelkezésre álló objektív adatok alapján megállapítható tényekből kell és lehet következtetést levonni. Ez pedig azt jelenti, hogy egyszerű gyanú esetén a tények büntetendő magatartás megvalósítására utalnak, anélkül, hogy a gyanú konkrét személyhez köthető lenne. Utóbbi esetben ugyanis már megalapozott gyanúról van szó.

Ehhez képest a Budai Központi Kerületi Bíróság által hozott határozatok indokolását szemlélve szembetűnő – folytatta az ügyészségi vezető –, hogy a nyomozási bírák másként ítélik meg az nyomozás elrendeléséhez szükséges feltételek, így elsősorban az egyszerű gyanú mibenlétét. A nyomozási bírák következetesen fordítva közelítik meg a kérdést:

nem azt vizsgálják, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján fennáll-e az egyszerű gyanú, hanem azt, hogy az kizárható-e.

Úgy vélekedett, hogy ez a felfogás egyrészt ellentétes az alapvető elvekkel, például a bizonyítási teherrel, másrészt nem felel meg a tételes jogi szabályozásnak sem, a büntetőeljárási törvény ugyanis a […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2025/04/29/polt-peter-legfobb-ugyesz-jogaszgyules-kiegeszito-potmaganvad-nyomozas-gyanu-bunugy/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Közzétette a kormány, milyen tájékoztatókat kell használnia az üzleteknek a drogériai árréskorlátozásokról

Mint beszámoltunk róla május 8-án, csütörtök éjszaka került kihirdetésre a Magyar Közlönyben az a rendelet, …