Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Nemrégiben jelent meg a Kossuth Kiadó gondozásában Pogátsa Zoltán közgazdász legújabb kötete, Pogival a világ körül. A könyv első pillantásra interjúkötetnek tűnhet, valójában azonban a 2021-ben indult, mára több mint kétszáz adást megélt Pogi Podcast beszélgetéseiből összeállított válogatás, amelyet most először rendeztek írott formába. A műsor rendszeresen foglalkozik a világgazdaság, a geopolitika, a magyar gazdaság és társadalompolitika kérdéseivel.
A most megjelent kötetben Pogátsa Zoltán beszélgetőtársaival – Sebestyén Géza közgazdásszal, Kántor Endre újságíróval, Karas Dávid kutatóval, Horvát János egykori nagykövettel és újságíróval, valamint Szepessy László közgazdásszal – olyan országok példáit elemzik Izraeltől Törökországon, Egyiptomon, Nagy-Britannián, Franciaországon, Bulgárián és Románián át egészen Kubáig, amelyek Magyarország számára is tanulságosak lehetnek. Ezek az országok nemcsak más társadalmak működésébe engednek betekintést, hanem olyan tapasztalatokat is kínálnak, amelyekből itthon is érdemes következtetéseket levonni. A kiadó előszavában azt írta, hogy a Pogi Podcast adásai közül nyolc olyan beszélgetést választottak ki, amelyek egy-egy nemzetgazdaság sorsdöntő, gyakran válságos éveit mutatják be.
A kötet alapjául szolgáló országokat Pogátsa Zoltán személyesen is bejárta, miközben újabb és újabb könyveken dolgozik. Korábbi köteteiről – a 2022-ben megjelent A globális elit és a 2023-as Fenntartható gazdaság című könyvekről – szintén készítettünk vele interjút. Emellett 2022-ben jelent meg Válság és infláció című munkája, 2024-ben pedig a Digitális kapitalizmus.
Egy országot nem lehet távolról megérteni
Arra a kérdésre, mennyire tartja fontosnak, hogy egy közgazdász vagy gazdasági témákkal foglalkozó elemző személyesen is eljusson azokba az országokba, amelyekről szakértőként nyilatkozik, Pogátsa Zoltán azt válaszolta: szerinte nehéz hitelesen elemezni egy országot anélkül, hogy az ember megfordult volna ott. Nem elsősorban azért, mert a személyes jelenlét önmagában mély ismereteket adhat – hiszen valaki akár évekig is élhet egy országban, és mégsem lát rá jól annak működésére –, hanem azért, mert a közvetlen tapasztalatok nélkülözhetetlenek bizonyos hétköznapi mechanizmusok megértéséhez. Ám az sem feltétlen előny, ha valaki túlságosan jól ismer egy országot, mert könnyen elfogultsághoz vezethet.
Én például Görögországgal kapcsolatban már elfogult vagyok, ugyanúgy, mint Magyarországgal. Ha valahol túl sok időt töltesz, óhatatlanul kialakulnak bizonyos elfogultságok. De ettől még fontos látni, hogyan működik egy ország a mindennapokban
– fogalmazott a közgazdász.
Példaként említette: aki Magyarországra látogat, csak személyesen érzékeli igazán, milyen mértékben Budapest-központú az ország, vagy milyen a társadalmi légkör – alacsony bűnözés, viszonylagos nyugalom – jellemzi.
„Az ember találkozik helyiekkel, megismer közgazdászokat, társadalomtudósokat, üzletembereket és politikusokat. Ha valamire nincs magyarázatod, ők segítenek megérteni az adott ország mindennapjait.”
Egy másik példaként Törökországot hozta fel. Elmondása szerint Isztambul áraival nem tudott mit kezdeni: míg néhány éve még olcsónak számított, ma magyar szemmel megfizethetetlenül drága.
Nem értettem, hogy a törökök hogyan élnek meg ezen az árszinten. Aztán a török kapcsolataimtól megtudtam, hogy Erdogan vallási alapú szociális hálót működtet: olcsó kenyér, kedvezményes alapélelmiszerek. Ezekre támaszkodnak a hétköznapi emberek. Ezt csak úgy lehet megérteni, ha az ember odamegy, és megnézi, hogyan élnek.
Pogátsa szerint elengedhetetlen látni azt is, kik és milyen körülmények között étkeznek egy kifőzdében vagy egy elit étteremben.
„Egy országot végső soron adatokból és elemzésekből ismersz meg, azok adják a nagy képet. De a benyomások, a kapcsolatok, a mindennapi működés tapasztalata nélkülözhetetlen ahhoz, hogy ez a kép valóban érthető legyen. Ehhez pedig el kell menni, és meg kell tapasztalni a helyi valóságot” – tette hozzá.
Az orosz gáz nem olcsóbb, Oroszország nem érdekes
Feltűnő, hogy a könyvben sem az Egyesült Államok, sem Kína, sem Oroszország nem kapott önálló fejezetet. Ennek azonban az az oka, hogy a közgazdász az első két országról külön ír: a Kínáról szóló könyv már készül, és tervben van egy másik is az Egyesült Államokról.
Kérdésünkre válaszolva, a Trump–Orbán-találkozóval és az amerikai–magyar megállapodásokkal kapcsolatban Pogátsa Zoltán azt mondta: Magyarország gyakorlatilag vállalta a diverzifikációt. A közgazdász szerint a tárgyalások legfontosabb eredménye mégis az, hogy Orbán Viktor tovább folytathatja azt a politikát, amely „nem szolgálja Magyarország érdekeit”.
Hangsúlyozta: a rendelkezésre álló adatok nem igazolják azt az állítást, hogy az orosz gáz olcsóbb lenne a nyugati beszerzéseknél. Mint kifejtette: az orosz gáz ára az európai TTF-hez kötődik, amely jóval drágább, mint az amerikai Henry Hub. „Magyarország ráadásul még a TTF-nél is valamivel többet fizet. Egyszerűen nem igaz, hogy az orosz gáz olcsóbb” – fogalmazott.
Pogátsa szerint az sem állja meg a helyét, hogy ne léteznének alternatívák. Noha azt elismerte, hogy a megállapodások a diverzifikáció irányába mutatnak: Magyarország amerikai LNG-t vásárol, nukleáris fűtőelemek beszerzéséről is tárgyalt, és megállapodás született a kis moduláris reaktorok jövőbeni vásárlásáról. A megállapodások tartalmának jelentős részét azonban „fiktívnek” nevezte. „Veszünk LNG-t, igen, de nem sokat, nem egy nagy tétel. Veszünk minireaktorokat, de egyelőre a technológia fejlesztés alatt áll” – mutatott rá.
A helyzetet egy példával is érzékeltette:
Ez körülbelül olyan, mintha azt mondanám: ha majd egyszer megnyered az irodalmi Nobel-díjat, meghívlak a vendéglőmbe, amely jelenleg még nem is létezik.
Oroszországról nem kíván külön könyvet írni, mert – mint mondta – nem tartja elég érdekesnek.
Szerinte Oroszország működése „elképesztően egyszerű képlet”: egy hatalmas területű, ám viszonylag kis népességű ország, amely döntően fosszilis energiahordozók exportjára épít. „Hányszor megfogadták már, hogy diverzifikálnak, de nem tudnak. A fosszilis exportőr lét azt jelenti, hogy az ország elképesztő mértékben ki van téve az olaj- és gázárak alakulásának: amikor magasak az árak, jól megy, amikor alacsonyak, nem” – mondta.
Úgy gondolja, a globális percepciót torzítja, hogy Oroszország térképen a Mercator-vetület miatt jóval nagyobbnak tűnik, mint amekkora súlyt valójában képvisel.
Népességét tekintve kicsi, gazdasági ereje pedig nagyjából a spanyol–portugál gazdasági térség méretével egyenlő. Nem jelentős gazdasági hatalom. A Szovjetunió az volt, de a mai Oroszország már egy harmadik szintű ország.
A közgazdász kifejtette: a világrendben az első szintet az Egyesült Államok és Kína alkotja, a másodikat például Japán, az Európai Unió és bizonyos értelemben India. A harmadik szintre sorolhatók a nagy BRICS-országok, mint Brazília vagy Oroszország is.
Az EU elakadt: se előre, se hátra
Az Európai Unió több szempontból is hangsúlyos szerepet kap a könyvben olvasható beszélgetésekben. Ezek között olyan kérdések is felmerülnek, mint hogy „valójában ki találta ki az Európai Uniót”, ugyanis nem biztos, hogy az a történeti narratíva a valós, amelyet a legtöbben megtanultunk.
Az EU jelenéről és jövőjéről kérdésünkre a közgazdász elmondta: az integráció létrejöttekor kifejezetten modern konstrukciónak számított. Számos régió eljutott ugyan a szabadkereskedelemig, de a vámunió, az egységes belső piac vagy a monetáris unió szintjéig senki. „Az EU messzebbre jutott, mint bármely más regionális integráció a világon” – fogalmazott. Ugyanakkor szerinte mára láthatóvá vált, hogy mindez még mindig kevés.
Ahhoz, hogy Európa valódi gazdasági egységként működjön, sokkal több területet kellene egységesíteni. Nem véletlen, hogy naponta merülnek fel új javaslatok: például Friedrich Merz közös tőzsdét szorgalmazott, kialakulóban van a közös energiapolitika, a Covid után közös egészségügyi politika ötlete is felmerült. De egy olyan rendszer nem működik, ahol a tagállamok egyik felét integrálod, a másikat pedig nem
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!