Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az Országgyűlés keddi ülésnapján a napirend előtti felszólalások, valamint a három új képviselő eskütétele és mandátumának igazolása után a 2026. évi központi költségvetés vitája került napirendre, amely előtt Kövér László házelnök egy kisebb technikai szünetet rendelt el. A szünet után Szűcs Lajos, a Költségvetési Bizottság alelnöke arról beszélt, hogy a tárgyaló bizottságok mindegyike megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmai és formai kötelezettségeknek, az európai és a nemzetközi jognak.
Európa egyre több kihívással néz szembe: ukrán háború, vámháború, Ukrajna EU-tagsága, a brüsszeli elhibázott szankciók, a 10 éve tartó migránsválság. Szerinte a háborúellenes stratégia garantálja a magyarok békéjét és biztonságát, ennek szellemében készült el a 2026-os költségvetés, amely
- 4,1 százalékos reál GDP-növekedéssel
- 3,7 százalékos kamatkiadásokkal
- 3,7 százalékos hiánycéllal számol.
A kormány igyekszik beruházásokkal fellendíteni a magyar gazdaságot, így az elindított programok tovább folytatódnak (Demján Sándor, 150 gyár program, stb.), illetve támogatja a békére irányuló törekvéseket. A gyorsan változó világpolitikai helyzetben minden esetben a szuverenitás védelmét helyezi előtérbe, ehhez pedig elegendő forrásokat biztosítanak a tárcának.
Mivel az EU az ukrán háborúra fordítaná a magyarok pénzét, ezért a 2026-os egy „háborúellenes költségvetés”, amely a magyar családokat helyezi a középpontba, ennek pedig a munka az alapja. Az Egyesült Államokban lezajlott pozitív változások is tovább bővítik Magyarország külkapcsolati lehetőségeit. Kiemelte, hogy az összes vonatkozó bizottság megvizsgálta a javaslatot és elismerte, hogy minden jogszabályi kötelezettségnek eleget tett.
Csukott szemmel a céllövöldében
Vajda Zoltán (MSZP) arról beszélt, hogy Nagy Márton már a személyével teljesen elhitelteleníti a költségvetést, hiszen csak „bohóckodik” a számokkal. Elmondta, hogy valóban sokan meglepődtek az országban, hiszen a repülőrajt negatívba fordult az első negyedév számait tekintve, így
Nagy Márton becsukott szemmel a céllövöldében is előbb eltalálná a számokat.
Véleménye szerint az első 5 hónapban több mint 3000 milliárdos deficitet hozott össze a kormány, ennél rosszabb áprilist csak „egyszer zárt a magyar költségvetés”, és sorozatban ez a harmadik év, hogy a miniszter azt ígéri, hogy „majd jövőre jön a fellendülés, a kánaán”. A tárcavezető azt várja, hogy negyedszerre is higgyenek neki a magyarok úgy, hogy a következő negyedévet sem látja tisztán, nemhogy a következő évet.
Szerinte 2024-ben arra láttuk tökéletes példát, hogy Varga Mihályék belátták, hogy „nincs értelme ennek a tavaszi bohóckodásnak a számokkal” és novemberre tolták a 2025-ös költségvetés beterjesztését. Viszont a kormány képtelen a hibáinak belátására és visszatette tavaszra a költségvetési javaslatok benyújtását, így megint teljesen komolytalanná vált az egész. „Hisz maguknak még bárki, hogy 3,6 százalékra csökken az infláció? Miniszter úr, nem hisz maguknak már senki” – foglalta össze Nagy Márton teljesítményét.
„Egy dolognak örülhetünk: hogy ez lesz a Fidesz és Nagy Márton utolsó költségvetése” – mondta, majd kiemelt három problémát. Szerinte az egészségügy rendszerszintű gondokkal küzd, de ezzel jövőre sem kezd semmit a kormány. A második probléma a szociális szféra cserbenhagyása, ugyanis a tervezet szerint ebben az ágazatban sem lesz béremelés. A harmadik pedig az önkormányzatok sarcolása a szolidaritás hozzájárulással, amely több mint 400 milliárd elvonás az önkormányzatoktól, amik még „tudnának önállóan működni”.
Vajda szerint négy feladata lesz az új kormánynak:
- hazahozni az uniós pénzeket,
- Magyarországnak csatlakoznia kell az euró-zónához
- szakítani kell azzal, hogy gazdasági szereplőket hibáztat a kormány
- a tavaszi költségvetés „bohóckodását” abba kell hagyni.
Véleménye szerint 4,1-es reál GDP-növekedés inkább a vágyálom, semmint a realitás kategóriába tartozik. De ugyanígy valószínűtlen a 3,7 százalékos hiánycél, de a 3,6 inflációs cél is az.
Pofátlan sarcok
A jobbikos alelnök Ander Balázs arról beszélt, hogy pártja olyan szempontból nézi a költségvetést, hogy mennyire vonzza haza a kivándorolt magyarokat, vagy mennyire tartja itthon őket. Véleménye szerint egy demográfiai katasztrófa közepén vagyunk, ugyanis hiába az adócsökkentések, ha azt elviszi az infláció, a családi pótlék emelése pedig elkerülhetetlen lenne. Emellett egy átfogó lakhatási programra is szükség lenne a Jobbik szerint, hogy a demográfiai csőd elkerülhető lehessen.
Amíg egy fiatal pár egyik felének fizetése a lakhatásra és a rezsire megy el, addig ne csodálkozzanak, hogy nem akarnak gyereket vállalni
– magyarázta.
Emellett arról is beszélt, hogy a forint elképesztően elinflálódott az elmúlt 15 évben, ezzel pedig az emberek kiszolgáltatottsága nőtt meg ugrásszerűen. Véleménye szerint a bankrendszer profitja sokszorosa a családi pótlékokra fordított költségnek, miközben a bankköltségeket a pénzintézetek simán áthárítják a lakosságra – minden szinten. „A bankrendszer pofátlan sarcot vet ki az emberekre” – mondta, ezért a Jobbik ingyenes bankolást szorgalmaz.
A digitalizáció és a mesterséges intelligencia kihívásaira sem kíván érdemben reagálni a kormány, éppen ezért a párt itt is felzárkóztatná a vállalatokat, mint ahogy a magyarok foglalkoztatottságát is kvótához kötnék – 95 százalékhoz. Emellett a párt be is nyújtotta a költségvetési módosítását, ugyanis egy jelentős béremelést akarnak elérni.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!