2021. október 21., csütörtökMa Orsolya napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 362,00 Ft | USD: 312,00 Ft | CHF: 337,00 Ft
2021.10.21. Orsolya Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 362,00 Ft | USD: 312,00 Ft | CHF: 337,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Papp László: Nemzeti érdek, hogy legyen Budapesten kívül is erőközpont

Hirdetés

Papp László: Nemzeti érdek, hogy legyen Budapesten kívül is erőközpont

A járványidőszakban az idei Campus volt az első igazán nagy fesztivál, 87 ezer látogatóval. Elégedett ezzel a számmal?

Igen, teljes mértékben. Korlátozásokkal, veszélyhelyzetben nagy bátorság volt belevágni a szervezésbe, és némi kockázattűrő-képességet is igényelt, de bíztunk abban, hogy meg lehet rendezni.

Debrecen életében a kulturális vagy a gazdasági jelentősége erősebb a Campusnak?

A szervezők szempontjából nem mindegy, hogy gazdaságilag megáll-e a lábán, de a város szempontjából kulturális jelentősége van. Részünkről a hangsúly azon van, hogy olyan embereket láthattunk nagy számban Debrecenben, akik felszabadultak voltak és jól érezték magukat. Közel másfél éves bezártság után ez talán még többet is ért, mint korábban. Debrecent örökifjú városnak tartom, a rengeteg egyetemista és diák frissen tartja a várost, ezért szükség van azokra a programokra, ahol a fiatalok meg tudják élni a fiatalságukat.

Hirdetés

Milyen állapotban találkozott Debrecen a koronavírussal 2020 elején?

Felívelő szakaszban voltunk, a pandémia dübörgő debreceni gazdaságot „látogatott meg”. 2014-ben, amikor polgármester lettem, világosan elmondtam a kampányban is, hogy a városvezetésem első öt éve – akkor még nem tudtam, hogy lesz-e több ciklusom – a gazdaságfejlesztésről fog szólni. Egy város stabilitása szempontjából ez az alap. 1998 óta vagyok tagja a közgyűlésnek. Sokáig elsősorban a városépítésre, az infrastruktúra fejlesztésére koncentráltunk. Az egyedüli gyenge láncszemnek a gazdaság erősítését tartottam, ezért gondoltam úgy, hogy 2014 után erre helyezem a hangsúlyt. Ez helyes döntés volt. Amikor megérkezett a világjárvány, rengeteg eldöntött és folyamatban lévő beruházásunk volt, olyanok, amelyek munkahelyeket teremtettek és az építőipart a megrendelésekkel a felszínen tartották. A város gazdasága a pandémia alatt sem igazán zsugorodott, viszont a növekedés dinamikája lassult.

Hogyan néz ki számokban ez a lassulás?

P  3817

Fotó: Bodnár Patrícia / Index

Debrecen önkormányzatának 2020-as költségvetésből nagyjából ötmilliárd forint esett ki. Ennek több összetevője volt: szerepet játszott benne a gépjárműadó-elvonás, a vagyonkezelő – amely több olyan ágazatot működtet például a turizmusban, ami bevételkiesést generált – teljesítményének csökkenése. A közlekedési vállalatunknak 70 százalékkal csökkent a jegyértékesítése. Egy város működésénél viszont nem lehet visszaszabályozni a rendszereket arra a szintre, ami éppen a szolgáltatások igénybevételi szintjének megfelelő. Körülbelül 30 százalékkal tudtuk csökkenteni a tömegközlekedés intenzitását, ennél jobban nem lehetett, mert az embereknek az ipari parkokba, a munkahelyekre, a kereskedelmi központokba el kell jutniuk, a város működőképességét fenn kell tartani. Év közben végrehajtottunk egy konszolidációt és 1,4 milliárd forintos hitelfelvételről döntöttünk. A beruházásokat nem akartunk leállítani – megkötött szerződések mellett erre nincs is lehetőség. Sok olyan projektünk van, amely nemcsak uniós vagy kormányzati forrásból finanszírozott, hanem a város saját erőt is tesz bele. Az 1,4 milliárdos hitellel és 5 milliárdos konszolidációval kiegyensúlyoztuk a rendszert, ezért 2021-et extrém magas beruházási ráta mellett már úgy kezdtük, hogy hitelfelvétellel jelen állás szerint nem kell számolnunk.

Mihez kellett hozzányúlni a konszolidáció érdekében?

Hozzá kellett nyúlni az intézményrendszeren belüli kiadásokhoz, fel kellett térképezni a tartalékokat, ha szükséges, zárolni azokat, és átütemezni azokat a kiadásokat, amelyeket lehetséges. Volt olyan beruházás, amit 2020-ról 2021-re toltunk, s a közterület-fenntartás kevésbé fontos szegmenseinél is próbáltunk megtakarítani. Bármennyire is népszerűtlenek, ezeket a döntéseket a szükséges időben meg kell hozni.

Az iparűzési adó megfelezése mekkora lyukat ütött a büdzsén?

Debrecen a megyei jogú városok közül az egyik legnagyobb kiesést realizálta 3,7 milliárd forinttal, de kaptunk 2,9 milliárd forint kompenzációt a kormánytól. Ezzel körülbelül 800 millió forint esett ki, de a másik oldalról nézve ezt nem sajnálom. Végig azt az álláspontot képviseltem, hogy nemcsak a kormányzat, hanem az önkormányzat feladata is segíteni a vállalkozásokat. Debrecen ezzel a 800 millió forinttal vállalt részt a kkv-szektor támogatásában.

A kormány szokott előzetesen egyeztetni az önkormányzatokkal egy ilyen, a városok költségvetését érzékenyen érintő döntés előtt?

Konkrétan az iparűzési adóval kapcsolatban is volt előzetes megbeszélés, ahova a pécsi ellenzéki polgármestert is meghívták. A miniszterelnök úrral egyeztettünk, s már ott felmerültek a kompenzációs kérdések is. A miniszterelnök világossá tette, hogy nem hagyja magára az önkormányzatokat, de szükségesnek tartja, hogy az iparűzési adón keresztül támogassuk az egyik legsérülékenyebb szektort. Betartotta az ígéretet: ellenzéki városok is kaptak kompenzációt. Előállhat viszont olyan helyzet is, amikor előzetes egyeztetés nélkül szembesülünk egy kormányzati javaslattal. Ilyen volt a lakástörvény módosítása, ami semmilyen mértékben nem felelt meg az önkormányzati érdekeknek. Ezt én magam is elmondtam, és végül sikerült kezelni a kérdést.

Van együttműködés ellenzéki és kormánypárti városvezetők között?

P  3845

Fotó: Bodnár Patrícia / Index

Természetesen. Ennek formális platformja a Megyei Jogú Városok Szövetsége, de viszonylag jó kapcsolatot ápolok a miskolci Veres Pállal, vagy az egri Mirkóczki Ádámmal is, hogy ne csak fideszes városvezetőket említsek. Az olyan kritikus kérdésekben, mint például a lakástörvény, könnyen egy véleményre jutunk.

Bár kompenzációt ellenzéki vezetésű városok is kaptak, de 2020 végén az önkormányzati feladatok ellátására adott támogatásról is döntöttek, ebben egyetlen kivétellel csak kormánypárti vezetésű települések részesültek. Mennyire fontos egy polgármester politikai hovatartozása, amikor lobbizni kell a kormánynál?

Én nem akarom azt állítani, hogy nem számítanak a politikai kapcsolatok. Ez így volt a szocialisták idején is: 2002 és 2010 között a városházán frakcióvezetőként láttam, hogyan születnek az országos döntések. Egy másik politikai kurzus időszakában is van annak jelentősége, hogy az azonos politikai közösséghez tartozók jobban meg tudják érteni egymást. Az a korrekt, ha elsősorban nem ez határozza meg a kormányzat-önkormányzat relációt. Az iparűzési adóval kapcsolatos döntésnek és a hiányzó kompenzációnak az egyik legnagyobb elszenvedője a kormánypárti vezetésű Székesfehérvár volt, miközben ellenzéki vezetésű városok is részesültek ellentételezésben.

Elégedett volt a Debrecennek ítélt 2,9 milliárd forinttal?

Igen. Az adóbevétellel és a lakosságaránnyal összefüggésben lefektetett elveknek megfelel az a megosztási arány, amit a városnak kellett az iparűzési adó csökkentésében vállalnia és a kompenzáció mértéke, amit ezért kapott.

A közgyűlések szünetelése miatt a polgármesterek többletjogköröket kaptak, a békeidőkhöz képest ez mekkora változást jelentett?

Békeidőben és azon kívül is rengeteget dolgozunk. A döntéselőkészítés ugyanazt az eljárásrendet követte, mintha a közgyűlés ülésezett volna, a végén viszont nekem kellett döntenem. Őszintén szólva utáltam ezt a helyzetet. Én jól érzem magam a közgyűlésben, szeretem a vitákat, általában jól érvelünk a javaslataink mellett. Kényelmetlen volt egyedül döntéseket hozni. Jó pár olyan ügyet tologattam magam előtt, amikről úgy gondoltam, hogy a közgyűlés nélkül nem lehet róluk határozni. Nem akartam saját hatáskörben például nagyobb értékű ingatlanértékesítésekről, vagy a város kulturális életének átalakításával összefüggő stratégiai kérdésekről dönteni. Egyébként ebben az időszakban is előzetesen megküldtünk minden előterjesztést a képviselőknek véleményezésre.

Az elmúlt évek egyik legfontosabb, Debrecennel összefüggő bejelentése volt, hogy itt létesül a BMW magyarországi gyára. Hol tart a beruházás?

<img id="kep_szerkfoto_image_39902377" src="https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3990/39902/399023/39902377_275e69bab5ade94e50182abeb9a91ddf_wm.jpg" alt="P 3904" data-image_width="727" data-image_height="485" […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2021/09/20/papp-laszlo-en-nem-akarom-azt-allitani-hogy-nem-szamitanak-a-politikai-kapcsolatok/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Áder János: Magyarország területének 13 százalékát elsivatagosodás fenyegeti

Áder János: Magyarország területének 13 százalékát elsivatagosodás fenyegeti

Alig található a Földön jó minőségű, könnyen hozzáférhető, tisztítás nélkül fogyasztható víz, mert az emberiség …