Mint emlékezetes, a BKV végkielégítési botránya 2009-ben, a gazdasági válság kellős közepén robbant ki, ekkor derült ki, hogy Sz.-né Sz. Eleonóra, a vállalat korábbi személyzeti igazgatója úgy kapott 86 milliós végkielégítést és 10 millió forintnyi egyéb juttatást, hogy közben tovább dolgozott a cégnél. Az igazgatót 2008. márciusi felmondása után újra foglalkoztatták 1,2 millió forintos havi fizetéssel és 120 százalékos prémiummal, azaz havonta átlagosan 2,5 millió forintot keresett. A botrány után indult BKV-s vizsgálatok szerint a cégnél korábban nem voltak ritkák a több tíz milliós végkielégítések.
98 százalékos különadó
A második Orbán-kormány hadat üzent az úgynevezett pofátlan végkielégítések ellen.
Tizennyolcadik intézkedés: a hatvan napon túli végkielégítések és egyéb béren felüli juttatások – úgymint szabadságmegváltás, titoktartási pénz a költségvetési szférában – megadóztatása 98 százalékkal
– jelentette be Orbán Viktor kormányfő a parlamentben 2010. június 8-án. A miniszterelnök ekkor ismertette kormánya első gazdasági akciótervét, amely többek között a bankadó, illetve az egykulcsos szja bevezetést is tartalmazta.
A 98 százalékos különadóról szóló törvényt az Országgyűlés 2010 júliusában fogadta el, és októberben lépett hatályba. Az Alkotmánybíróság még 2010 októberében megsemmisítette a törvényt, mert megítélése szerint a jogszabály nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon szerzett jövedelmekre vonatkozott, hanem azokra is, amelyek a törvényi előírások szerint jártak. Lázár János, a Fidesz akkori frakcióvezetője az alkotmánybírósági határozat nyilvánosságra hozatala után pár órával bejelentette, hogy újra benyújtják a javaslatot. Lázár ezzel együtt azt is közölte, hogy olyan alkotmánymódosítást kezdeményeznek, hogy az Alkotmánybíróság a jövőben ne dönthessen költségvetési és adótörvényeket érintő kérdésben.
A későbbiekben a törvényt többször is módosították: 2005 helyett csak 2010-re visszamenőleg alkalmazták, a nem vezető közalkalmazottak esetében 3,5 millió forintra emelték a küszöböt, illetve a 98 százalékos adó mértékét 75 százalékra csökkentették. Pár évvel később pedig az egész jogszabályt visszavonták.
36 havi illetmény
A napokban újabb végkielégítési botrány robbant ki. Mint arról az Index is beszámolt, Szabó Péter, Paks fideszes polgármestere 63 millió forintos végkielégítést ítélt oda Blazsek Balázs címzetes főjegyzőnek. A város szintén fideszes alpolgármesterei, Leber Ferenc és Szántó Zoltán elfogadhatatlannak tartják a döntést, ezért kezdeményezték Szabó Péter azonnali kizárását a pártból.
A csütörtöki rendkívüli testületi ülésen Szabó Péter közérdekű bejelentést tett arról, hogy Blazsek Balázs, Paks címzetes főjegyzője közös megegyezéssel felmondott – írta meg a Magyar Hang. A polgármester elmondta: Blazsek 36 havi illetményben részesül, mivel 1991. január 1. óta […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!