Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „Nem kívánok beszállni egyik kurzusba sem: abba sem, amelyik most diadalt ül a lebukott homoszexuális NER-sztárpap képmutatása felett, de abba még kevésbé, amelyik elhatárolódva mentegeti a rendszert” – reagált Pajor Tamás, a Neurotic és az Amen együttesek egykori frontembere a Bese-ügyre.
Elmondása szerint inkább szánalmat, mintsem megvetést érez. A Facebook-oldalára feltöltött videójában két tanulságot vont le a botrányból: az egyik a szélsőséges vallási tiltásokba belehasadó személyiség, a másik pedig a politika és a kereszténység összebékíthetetlensége.
Úgy gondolja, a vallási tiltásoknak fájdalmas, történelmi hagyatéka van. „A farizeusi szigor, a szadisztikus tiltások betarthatatlan szabályerdeje, amely se a lelkiismeretben, se a Bibliában nincs írva, szükségképpen vezet a széttöretéshez, az összeomláshoz” – fejtette ki.
Ahhoz sem kell pszichológusnak lennünk, hogy felismerjük az egyszerű tételt, sokszor az a leghangosabb üldöző, aki érintett az üldözött témában
– hangsúlyozta Pajos Tamás.
Ez a köbre emelt farizeizmus
Elmondta, hogy hívőként nem menti fel a homoszexualitást, ahogy más bűnöket sem. Szerinte mindezekből Isten kegyelme és szeretete szabadít ki, nem pedig az előírások, fenyegetések spirituális vezényszavai.
Nem lenne ennyi aberráció, ha nem lenne papi nőtlenség. De minden természetellenes tiltás más felekezetekben ugyanígy megszüli az ellentétét. Az már csak hab a tortán, hogy a morál korbácsával ostorozó erkölcsfelügyelők, akiknek dogmái nagyban előidézték mások bukását, a lelepleződéskor még visszaigazolva is érzik tételeiket, mondván, lám-lám, ide vezet a szabadosság. Ez a köbre emelt farizeizmus
– fejtette ki álláspontját.
A politika és a kereszténység összebékíthetetlenségéről elmondta, hogy szerinte nem arról van szó, hogy egy hívő hermetikusan zárja ki magát a politikából, mert polgárként mindenkinek joga és egyéni affinitás mértékével arányosan akár kötelessége is a közügyekben való részvétel. Kifejtette, hogy az e világi és a mennyei hatalom természete lényegellentétben áll.
„Az e világi hatalom textúrája a kíméletlen érdekharc, amelyet csak úgy-ahogy szelídít meg az ilyen-olyan demokrácia. Itt a működési elv alsó hangon a cél szentesíti az eszközt, amelyből aztán valójában az eszköz szentségteleníti a célt, eredménye adódik. A transzcendens hatalom ezzel ellentétes. Szeretetalapú. Saját érdekei ellenében cselekvő. A szószék hiába próbálja szakralizálni a politikát, annak vad, nyers brutalitása, farkaskörmei minduntalan letépik a bárányjelmezt” – zárta gondolatait <a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!