Az Európai Unió bértranszparencia-irányelvét június 7-ig kellene átültetni a magyar jogrendbe, ami jelentős változásokat hozhat a cégek bérezési és HR-folyamataiban. A szabályozás célja a nemek közötti bérkülönbségek csökkentése az átláthatóbb bérrendszerek és a munkavállalói jogok erősítése révén. A legalább 100 főt foglalkoztató cégeknek rendszeresen jelenteniük kell majd a bérkülönbségeket, és indokolniuk kell az esetleges eltéréseket.
Bár a nemek közötti bérdiszkrimináció mértéke évről évre csökken, tavaly Magyarországon a nők fizetése átlagban még mindig 13-14 százalékkal maradt el a férfiak fizetésétől
– állította Csabai Marianna, aki szerint az irányelv az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének, a közvetlen és közvetett bérdiszkrimináció tilalmának és a bérek átláthatóságának erőteljesebb érvényesítését célozza. Az irányelv egyik fontos újításának nevezte, hogy az „egyenlő munka” alatt nem kizárólag az azonos munkaköröket érti, hanem általánosságban az összehasonlítható értékű pozíciók közötti bérkülönbségek is vizsgálat tárgyát képezik.
Az ügyvéd szerint az átláthatóság növelése a jövőben versenyképességi kérdéssé is válik, mivel a munkavállalók egyre tudatosabban választanak majd olyan munkáltatót, ahol a bérezési rendszer kiszámítható és igazságos.
Minden munkáltatót érint
A szabályok minden munkáltatóra irányadók – függetlenül a szektortól, a tulajdonosi körtől, vagy akár a munkavállaló szerződési formájától, vagyis az előírások egyaránt vonatkoznak a részmunkaidős, a platform-munkavállalókra, a kölcsönzött munkaerőkre vagy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatottakra.
A nemi semlegesség és egyenlő bérezés elvei az álláskeresés során is alkalmazandóak lesznek. Az irányelv kifejezetten tiltja a korábbi bérinformációk bekérését az álláskeresőktől, ezzel is csökkentve a korábbi diszkrimináció továbbgyűrűzésének kockázatát, ami jellemzően a női munkavállalókat sújtja
– mondta a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője, aki úgy látja, hogy a bértranszparencia számos feladatot ad majd a munkáltatóknak:
- minden munkavállalót tájékoztatni kell a saját bérszintjéről és az azonos/egyenlő értékű munkakört betöltő kollégái átlagos bérszintjéről, mindezt nemek szerinti bontásban;
- a bérszint-információkat munkakörökre lebontva kell megadni;
- tájékoztatást kell adni arról, hogy a munkáltató hogyan és milyen szempontok alapján dönt a bérekről és a béremelésekről – a szempontoknak nemi hovatartozástól függetlennek és objektíveknek kell lenniük.
A transzparencia minden olyan juttatásra kiterjed, amit a munkaviszonyra tekintettel kap a munkavállaló: a bérekre és béren kívüli juttatásokra, állandó és változó bérelemekre egyaránt. A gyakorlatban ez azt is jelenti, hogy a munkáltatóknak ki kell dolgozniuk egy objektív, dokumentált munkakör-értékelési rendszert, amely képes alátámasztani a bérkülönbségek jogszerűségét.
Az is új kötelezettség, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!