Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az igazságügyi szakértésnek ma ismert formája másfél évszázaddal ezelőtt, valamikor a XIX. század második felében alakult ki. Az intézmény létrejöttét többek közt elősegítette:
- a természettudományok fejlődése és a tudományágak differenciálódása, illetve
- a szabad bizonyítási rendszer uralkodóvá válása az eljárási jogszabályokban.
Az Osztrák–Magyar Monarchiában, majd a két világháború között az úgynevezett hozzáértő tanúkat törvényszéki hites szakértőknek nevezték. A második világháború végétől az 1990-es évekig az igazságügyi szakértők intézeti, állami keretek között, illetőleg kijelölt szakértőként másod- vagy mellékállásban tevékenykedtek.
Csaknem háromszáz szakterület
Az 1980-as évek végétől erősödött az igazságügyi szakértők érdekvédelmi tevékenysége. Előbb hét területi szakértői egyesület alakult, majd az egyesületek 1990-ben létrehozták a Magyar Igazságügyi Szakértői Egyesületek Szövetségét. Ez a szövetség kereste meg az igazságügyi minisztert, hogy minden olyan szakterületen, ahol a tevékenység nem intézményhez kötött, a szakértői munka privatizálására tegyen javaslatot. Törekvéseik 1995-ben hoztak eredményt, amikor is az Országgyűlés elfogadta az igazságügyi szakértői kamaráról szóló törvényt, amely kimondta, hogy a szakértők érdekeit új köztestület, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) képviseli. A törvény alapján a MISZK mellett nyolc területi kamara is létrejött. Ezek a területi kamarák aztán két évtizedig működtek, mígnem 2016. augusztus 15-én – az új szakértői törvény nyomán – a MISZK-be való beolvadással megszűntek.
A szakértők hozzávetőlegesen háromszáz szakterületbe sorolva segítik a jogalkalmazókat és az igazságszolgáltatást.
A feladatuk nem a jogszabályok értelmezése vagy alkalmazása, hanem egy adott szakterületen egy tárgy vagy egy helyzet szakértelmet kívánó megvizsgálása. A bíróságnak, az ügyészségnek, a rendőrségnek és más hatóságnak kirendelés útján, míg az állampolgároknak, szervezeteknek megbízás alapján készítenek szakvéleményt, hogy speciális szakértelmükkel hozzájáruljanak az ügyek felderítéséhez, a tényállások tisztázásához, illetve egy szakkérdés eldöntéséhez.
A kamarában szinte minden hivatás képviselője megtalálható, hiszen vannak köztük orvosok, jogászok, mérnökök, közgazdászok, informatikusok, de nyomszakértők, művészettörténészek, numizmatikusok és becsüsök is. A szakértők évente több tízezer szakvéleményt készítenek.
Duplájára nőtt az óradíj
A MISZK már régóta kérte a jogalkotót a hivatalból kirendelt igazságügyi szakértők 2008 óta változatlan, négyezer forintos óradíjának emelésére. Érvelésük szerint ha az igazságszolgáltatás valóban a szakmai elitet akarja szakértőként igénybe venni, számolni kell azzal, hogy ezek a szakemberek mérnökként, informatikusként háromszor-négyszer nagyobb óradíjjal dolgoznak.
A minisztérium két éve bólintott rá a kamara aktuális javaslatára, aminek eredményeként az óradíj előbb hatezer, majd 2023. január 1-jén nyolcezer forintra emelkedett.
Valamelyest az is javított a helyzeten, hogy ugyan változatlan maradt a szakértői költségátalány mértéke (35 százalék), de az elszámolható összeg felső határát százezerről kétszázezer forintra emelték.
Tíz év alatt ezerrel kevesebb szakértő
A piac ezzel együtt sem kímélte az igazságügyi szakértői rendszert, amelyen az elöregedés jegyei is mutatkozni kezdtek, miután a fiatal szakemberek közül egyre kevesebben választották ezt a pályát. Az Igazságügyi Minisztérium nyilvántartása szerint a kamarának napjainkban 2650 tagja van. Az elmúlt évtizedben mintegy ezren tűntek el a rendszerből, aminek következtében szakértői hiány lépett fel.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!