Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Csütörtökön rendkívüli ülést tartott az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága, amelyen a testület elnökének tájékoztatása szerint kiderült, hogy a volt vezérkari főnök a NATO üléseken nem teljesítette a miniszter utasítását, és nem képviselte a magyar hivatalos álláspontot az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban. Az érintett Ruszin-Szendi Romulusz ugyanakkor hazugságkampányról beszél. Hogy milyen következtetést lehet leszűrni abból, amit eddig tudunk, azt is megkérdezem Orbán Viktor miniszterelnöktől. Jó reggelt kívánok!
– Jó reggelt kívánok!
– Ugye a honvédelmi miniszter a NATO helyettes főtitkárát is tájékoztatta tegnap erről az egész ügyről. Mennyiben politikai és mennyiben nemzetbiztonsági ügy az, amiről beszélünk?
– Alapvetően nemzetbiztonsági ügyről beszélünk. Itt ellentmondó vélemények vannak az asztalon, meg tények is vannak az asztalon. A honvédelmi miniszter elrendelt egy vizsgálatot. Látom, hogy a parlament bizottsága tegnap igyekezett föltárni az események hátterét. Én megvárom, amíg a honvédelmi miniszter a kormány asztalára teszi a jelentést.
Azonban függetlenül a konkrét ügytől, tehát hogy a Magyar Honvédség vezérkari főnöke képviselte-e, és úgy látszik nem, és ha nem, akkor miért nem a magyar kormány álláspontját a nemzetközi fórumokon, és miért volt neki fontosabb Ukrajna dicsősége, mint Magyarországé, ezt majd a miniszteri vizsgálat kideríti. De maga az egész dolog, hogy megtörténhet önmagában figyelemreméltó. Ezt, amikor még fiatal voltam és komcsi idők voltak, utána Tanú című filmben, vagy valahol úgy írták le, hogy a nemzetközi helyzet fokozódik. És valóban ez a helyzet. Tehát Ukrajna európai uniós tagságának az ügye áll az egész ügy gyújtópontjában. Tehát az Európai Unió úgy döntött, hogy Ukrajnát föl akarja venni az Európai Unióba. Kétfajta ország van. Van, aki ezt támogatja és van, aki ellenzi. Mi az ellenzők közé tartozunk. Az ellenzők között is kétfajta ellenző van. Az egyik az mondjuk úgy, hogy ravaszkodik, vár még, hogy kimondja, hogy nem fogja támogatni. Úszik az árral, azt gondolja, hogy a tárgyalási folyamat közben fogja megakasztani a tagságról szóló tárgyalásokat. Mi pedig azt mondjuk, hogy hozzá se kezdjünk, mert ha egyszer hozzákezdünk, abból nagy baj lesz, tehát mi nyíltan kiállunk. És ezért Magyarország a nemzetközi támadások középpontjába került. Azok az erők, amelyek Ukrajnát be akarják nyomni az Európai Unióba, támadják Magyarországot. Közösen az ukránokkal. Tehát itt egy Brüsszel és Ukrajna által közösen szervezett akciósorozattal állunk szemben, és az ukránpárti és így háborúpárti erők, azok mélyen beépültek, úgy tűnik, még a hadsereg legfelső szintjeire is. Az egész eset nekem erről szól, hogy ahelyett, hogy a nemzeti érdeket képviselné a magyar állam minden kicsi fogaskereke, gépezete, fönt-lent beosztottjai, emberei, ehelyett bejutott valahogy az a gondolat is. Úgy tűnik, egy elég komoly befolyással még a hadseregbe is, hogy nem a magyar kormány döntését kell követni, hanem azzal ellentétes irányba ukránpárti álláspontokat kell képviselni, és onnan is nyomást kell gyakorolni a magyarokra, hogy támogassák Ukrajna tagságát. Ez az egész ügynek a kontextusa. Gesztusa.
Örülök annak, hogy van önvédelmi képessége a magyar hadseregnek, meg a magyar politikának, és talán kellő időben sikerült fölfedni az egyik legsúlyosabb ilyen beépülést. Ugyanakkor nem örülök az egész vitának, ezt sem akarom véka alá rejteni, mert a fölfogásom szerint az a jó, hogyha a honvédséget minél inkább távol tartjuk a politikától. Annyiban tiszta a lelkiismeretem, hogy nem mi vittük a politikát a hadseregbe, hanem a hadsereg volt vezérkari főnöke politikai pályára lépett, és így belekeveredett a honvédség a politikába, jó lenne ezt minél hamarabb fölszámolni.
– Na igen, pontosan ugye a vezérkari főnök hazugságkampányról beszélt, a Tisza Párt elnöke pedig elterelésnek és színháznak minősítette a tegnapi ülést, de ez azért fontos, mert ugye Ruszin-Szendi Romulusz valóban időközben a Tisza Párt szakértője lett. Tehát az a kontextus, amiről az imént beszéltünk, a nemzetközi politikai kontextus, az milyen belpolitikai vetületet kap ennek a ténynek a tükrében?
– Építik a bábkormányt, tehát ne legyen illúziónk, Brüsszel és Ukrajna közösen épít egy bábkormányt, amivel a következő választások után, ha lehet előbb, de nem lehet, sőt szerintem akkor se, de ezt majd eldöntik az emberek, meg akarja változtatni Magyarország Ukrajna-politikáját. Ehhez kerestek egy miniszterelnök-jelöltet, egy pártelnököt, és most kerestek egy hadügyminisztert is. Tehát ne legyen kétségünk, amivel szemben állunk, az egy másik politikai koncepció, másik stratégia, egy másik jövő Magyarország számára. Ha a Brüsszel-párti bábkormány van, az azt jelenti, hogy ukránpárti kormány van és háborúpárti hadügyminiszter. Ez a helyzet. Ezt nem nagyon rejtik véka alá még a magyar pártok, sőt a Tisza is, meg a DK is lényegében nyíltan ukránpárti politikai szervezetek.
– Azt mondta, hogy az egésznek a hátterében Ukrajna európai uniós csatlakozása van, ugyanakkor vannak olyan hangok, akár itthon is, amelyek szerint egyáltalán nem reális az ukrán csatlakozás, és így nem is aktuális beszélni erről a kérdésről, vannak vagy lennének ennél sokkal fontosabb dolgok is. Miért gondolja azt a kormány, hogy most kellett vagy most kell az asztalra tenni ezt a kérdést, ezt a témát?
– Brüsszelben csak ez van asztalon. Brüsszelben minden nap erről van szó. Nemsokára miniszterelnöki csúcs lesz ismét Brüsszelben, ennek előkészítéseként az Európai Tanács elnöke fölhívott, beszéltünk vagy egy órát telefonon, 50 perc Ukrajnáról szólt, meg az ukrán tagságról, hogy Magyarország hajlandó elmozdulni, és miért nem, és így tovább. Tehát ez a brüsszeli nemzetközi politikának a kérdése, az első számú kérdése, nem holnap, nem holnapután, itt és most.
– Ugye azért is érdekes ez a vita, a kormány a hátrányait emeli ki az ukrán csatlakozásnak, ugyanakkor az egyik uniós biztos a héten például arról beszélt, hogy Kijev tagsága kulcsfontosságú biztonsági garancia lenne az Európai Unió számára. Mire adna garanciát tulajdonképpen az ukrán EU-tagság?
– Ennél még súlyosabb a helyzet. Brüsszelben úgy gondolják, és ezért mondják, hogy Ukrajna az ő háborújukat vívja, mert szerintük az Európai Unió háborúban, ha komolyan vesszük, amit mondanak, és néha nem árt, mert valószínűleg a mondások mögött gondolatok is vannak. Tehát az a gondolat, hogy Ukrajna Európa előretolt védelmi vonala, és hogy Ukrajna a mi háborúnkat vívja. Ezek a brüsszeli mondatok. Ez azt jelenti, hogy ha nem lenne az ukrán hadsereg, akkor a brüsszeliek szerint Moszkva megtámadná az Európai Uniót. Egyébként miért kéne nekünk háborúznunk Moszkvával Ukrajna területén? Tehát itt van egy gondolat Európában, miszerint a következő 10 év legfontosabb feladata, hogy valahogy megütközzünk az oroszokkal. Most úgy ütközünk meg velük, az ő fejükben az a kép él, hogy az ukránok harcolnak helyettünk, de valójában, ahogy ezt mondják, proxy háború van helyettünk harcol, helyettesítő háború zajlik, ami szerintük elkerülhetetlen. A mi álláspontunk az teljesen ellentétes. Mi azt mondjuk, hogy minél hamarabb legyen tűzszünet, aztán legyen béke, rendezzük a területi és egyéb kérdéseket, állapodjunk meg az oroszokkal gazdasági kérdésekben, menjünk vissza az orosz piacokra, használjuk ki az abban rejlő lehetőséget, amit Oroszország adni tud az európai gazdaságnak, azt meg onnan vonjuk be, és kössünk minél hamarabb biztonsági megállapodást Oroszországgal. Tehát ha ez így megy tovább, ahogy Brüsszel ezt tervezi, akkor minden pénzünket fegyverkezésre fogjuk költeni. Szükség van arra, hogy megerősítsük az európai védelmi képességeket, tehát hogy legyen a mainál sokkal komolyabban vehető katonai erőnk, ez fontos, erre Magyarország is sokat költ. Más kiadásoktól is veszünk el szükséges forrásokat. Nem könnyű döntések ezek, de meg kell erősítenünk a hadseregünket. De nem mindegy, hogy belebonyolódunk-e egy fegyverkezési versenybe. A fegyverkezési versenyt egyetlen módon lehet elkerülni, hogy a szembenálló féllel fegyverzetkorlátozási megállapodásokat kötünk. Tehát most ugyan háború van, tűzszünet kell, béke, és azonnal kellenek fegyverzetkorlátozási tárgyalások, egyébként minden pénzünket felzabálja a hadiipar.
– Most ugye említette az erősödő nyomást, ami Brüsszel részéről érkezik. Egy ilyen helyzetben mennyit számítanak a voks 20-25-ön leadott szavazatok, vagy számítanak-e egyáltalán Brüsszelben, figyelembe veszik-e ezt, amikor ilyen mértékű a nyomás, ahogy ön mondta.
– Hát amikor most az előbb itt felidézett beszélgetésben konzultáltam az Európai Tanácsnak az elnöke, akkor azt mondtam, hogy győzködhet engem. Szívesen meghallgatom az érveit, nekem is van néhány megfontolandó szempontom, de sajnos ez mind keveset nyom a latba. Mert a magyar embereknek van erről egy véleményük, éppen most fejezik ki. Zajlik egy voks, 20-25. Ez a döntő. Tehát ha nincs voks 20-25, ami megtámasztja a kormány álláspontját, akkor nagyon nehéz egy brüsszeli ellenszél viharban talpon maradni a magyar miniszterelnöknek. Igyekszem, de az emberek segítsége nélkül ez nehezen megy. Szerencsére nem vagyunk már magányosak. A szlovák parlament a napokban úgy döntött, hogy semmilyen szankciót nem támogatnak Oroszországgal szemben, tehát úgy látom, hogy azért formálódik az az együttműködés, amely meg akarja állítani a szerintem ésszerűtlen brüsszeli politikát. Csináltattunk fölméréseket, vannak elemzéseink az európai közvéleményről, ott azt látom, hogy 11 európai uniós tagország közvéleménye ellenzi Ukrajna gyorsított csatlakozását, benne vannak a franciák is, meg a németek is, és csak tíz az, amelyik határozottan támogatja. Tehát ez élő, nagy, nyílt vita ma Brüsszelben, ezért szerintem meg lehet akadályozni Ukrajna európai uniós tagságát, ha bátran beleállunk ebbe a vitába, ha bátran képviseljük az álláspontunkat, és nem engedjük, hogy brüsszeli és ukrán bábkormány legyen Magyarországon. Tehát ha Magyarország ebbe beleáll, akkor meg tudjuk védeni magunkat, az azt jelenti, hogy az embereknek megmarad az, amijük van. Mert egy Ukrajna európai uniós tagság azt jelentené, hogy az emberek elveszítik a nagy részét annak, egy tekintélyes részét annak, amivel ma rendelkeznek. Ez adóemelést jelent. Ez kevesebb nyugdíjat jelent. Ez a rezsicsökkentés végét jelenti. Tehát Magyarországnak komoly és a magyar családoknak van veszítenivalója. Ha Ukrajna belép az Európai Unióba, el is veszítjük a sikereinknek, a családi vagyonnak, a családi lehetőségeknek egy jelentős részét egész egyszerűen, mert a pénzt, mint a szivacs felszívja Ukrajna és kirántja innen Közép-Európából. A gazdáink bajban lesznek, szóval ezeket mind ismerjük, mert a voks 20-25-ben ezeket jól kibeszéltük és végigbeszéltük, a magyar közvélemény ezt ismeri. Tehát most meg kell védeni azt, amink van.
– Említette ezt a közvélemény-kutatást, amely szerint a választ adók 11 országban elutasítják a gyorsított ukrán tagságot. Ha politikai vezetés szintjén nézzük, ugyanakkor csak Magyarország az egyetlen tagállam, amelyik ezt elutasítja. Miért más a társadalmi és a politikai hozzáállás ehhez a kérdéshez?
– Nézze, Brüsszelben azért dolgozik több mint 30 ezer bürokrata. Csakhogy ön is értse, mivel állunk szemben. Tehát nem arról van szó, hogy kimegy a magyar miniszterelnök, és akkor szembetalálja magát 26 másik miniszterelnökkel, hanem ott a háttérben ott zsizseg, ott kavarog, ott megbújik, ott suttog, ott szervezkedik 30 ezer, több mint 30 ezer bürokrata, az egy óriási erő. Nincs egyetlen egy olyan kormánya sem Európának, amelynek a külpolitikáját ennyi ember irányítaná. Ez persze nem mint külpolitikai specialista, de az Unióhoz vont hatáskörök érvényesítésén dolgozó bürokratákról beszélünk. És ők nagy nyomás alá helyezik a tagállamokat. Tehát egy brüsszeli birodalmi gondolat, egy brüsszeli központból származó gondolat nyomasztja az összes tagállamot, és afelé tereli őket, hogy induljanak meg a tárgyalások Ukrajna uniós csatlakozásáról.
Nehéz ennek ellenállni. Legtöbb európai kormány törékeny, vessen egy pillantást az európai kormányok összetételére. Az, hogy Magyarország ilyen stabilan áll a lábán, azért van, mert a 2022-es választáson az emberek rendkívül stabil kormányt hoztak létre. Nemcsak kétharmad, hanem hát ugye nincs koalíciós kényszer KDNP Fidesz kormányzáson. A legtöbb európai országban koalíciók működnek, amelyeknek a véleményei hol egybeesnek, hol nem, az érdekei gyakran eltérnek, nehéz egységes föllépést létrehozni. Magyarország legnagyobb előnye, versenyelőnye ebben a pillanatban a stabil, nagy többséggel működő sziklaszilárd kormánya. Ez a legnagyobb versenyelőnyünk a nemzetközi versenyfutásban.
– Ha már kormányzati törékenységet említett, akkor a lengyel kormány is egy bizalmi szavazás előtt áll, mégpedig azért, mert az ellenzék jelöltje, a jobboldali Karol Narodowski nyerte a lengyel elnökválasztást. Milyen hatással lehet az ő győzelme az uniós politikai erőviszonyokra, és egyáltalán milyen tapasztalatokat, következtetéseket lehet leszűrni abból, amit ott láttunk?
– Lengyelország rendkívül izgalmas ország, ott ugyanazok a viták zajlanak, mint Magyarországon, azzal a különbséggel, hogy váltakozó eredménnyel. Itt Magyarországon 16 éven keresztül a nemzeti, polgári, keresztény, családbarát, békepárti erőknek sikerült azért egy tartós kormányzást létrehozni. Lengyelország nem volt ilyen szerencsés, ott váltakoztak a kormányok, és miután erős elnöki pozíció is van, ezért sokkal nehezebb irányt szabni Lengyelországban az ország fejlődésének, mint Magyarországon.
Magyar szempontból szerintem fantasztikusan jó eredmény született, ugyanis ott egy ukránpárti, háborúpárti, Brüsszel-párti liberális kormány működik Lengyelországban a legutóbbi választások eredményeképpen. Most meg választottak egy Patrióta elnököt, tehát ebből én azt olvasom, kivonom le, hogy folytatódik a Patrióták menetelése. Azt is mondhatnám, hogy washingtoni gyors megérkezett Varsóba.
– Ugyanakkor a kampányban azért többször, több oldalról is felmerült a külföldi befolyásolásnak a vádja.
– Nézze, hát Európában ez most már általános, hát söprögessünk a saját portánk előtt. 2022-ben az ellenfeleink, tehát az ukrán és Brüsszel-párti politikai erők, azok kaptak mintegy 4 milliárd forintnak megfelelő összeget. Ez volt a guruló dollárok ügye. Ezt a magyar hatóságok föltárták, ezért pénzügyi büntetéseket szabtak ki. Részben ez az oka, hogy szinte megsemmisült a magyar szocialista baloldal, hiszen megsértették a vonatkozó törvényeket, elfogadtak külföldről milliárdos nagyságrendben támogatást, és ennek az Állami Számvevőszék, meg a magyar bíróságok levonták a következményeit. Ezért vannak meggyengülve többek között, ezért van ilyen zűrzavar az ellenzéki oldalon.
– Szerdán volt a Nemzeti Összetartozás Napja, és a közmédia egy adománygyűjtést szervezett a székelyföldi katasztrófa károsultjainak a számára, 160 millió forint gyűlt össze, több mint 160 millió forint, amely mellé a kormány ugyanannyit hozzátett. Beszélünk arról, hogy milyen konkrét lépésekre van szükség, de hogyan értékeli az anyaországi emberek szolidaritását, az erdélyi magyarok melletti kiállását.
– Van itt egy nagy baj, a kormány meghívta legutóbbi ülésére Hargita megye elnökét, bíró urat, és tegnap Kelemen Hunorral is tárgyalhattam. Tehát teljes mélységében bontakozott ki a szemünk előtt a baj, a katasztrófa, ami ott történt, és a pusztulás mértéke is, amit szinte sajnos még nem is tekinthetünk véglegesnek, mert még mindenfajta kedvezőtlen földtani, geológiai fejlemények vannak ott, akár az egész bányarendszer is beszakadhat.
Nagyon nagy szakmai kihívás előtt állnak a szakemberek. Több milliárd köbméternyi nagyon magas sókoncentrátumú folyadékot, vizet kellene valahogyan onnan eltávolítani. Magyar geológusokat is küldtünk, hogy tanulmányozzák, segítsék a helyzet […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2025/06/06/orban-viktor-kossuth-radio-miniszterelnok-interju/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!