Hankó Balázs október 28-án, kedden 14 órakor kezdődő éves beszámolóját azzal nyitotta, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztériumot „a mindennapi hazaszeretet minisztériumának” tekintik, amely a nemzeti identitást, a fiatalok hivatását és a jövőt biztosítja a kultúrán, felsőoktatáson, szakképzésen és az innováción keresztül.
A miniszter hosszasan kifejtette, hogy véleménye szerint „az Európai Unió csődben van”, versenyképessége „romokban” fekszik. Hankó szerint míg 1995-ben az EU az Egyesült Államok versenyképességének 95 százalékát hozta, mára ez 80 százalékra csökkent. Az 50 legjelentősebb technológiai vállalatból mindössze négy található az EU-ban, a tudományos kimenetel pedig 25 százalékról 19 százalékra esett vissza másfél évtized alatt. Mindeközben Kelet-Ázsia részaránya 20-ról 32 százalékra emelkedett.
6800 milliárd forint megy el évente csak a brüsszeli bürokráciára
– hangsúlyozta Hankó, hozzátéve, hogy Brüsszel a 2500 fős bürokráciát tovább bővítené, miközben a társasági adó 9 százalékról 25 százalékra történő emelését tervezi.
„Gettósítani akarják a magyar egyetemistákat”
A miniszter különös hangsúlyt fektetett arra, amit a magyar felsőoktatás elleni európai támadásnak nevezett. Hankó szerint Brüsszel „gettósítani akarja a magyar egyetemistákat” azzal, hogy hat egyetemi pert indított az Erasmus-program kapcsán. Hangsúlyozta, hogy szeptember elején az Európai Bíróság Luxemburgban „sarokba szorította” az Európai Bizottságot, mégis a múlt héten Strasbourgban az Európa Tanács képviselője kijelentette, hogy „hajlandó a magyar egyetemisták jövőjéről szólni” a perben.
A miniszter kiemelte, hogy az Erasmus Plus programot most terjesztik ki észak-afrikai országokra és palesztin egyetemekre, miközben magyar hallgatókat zárnak ki.
Palesztin egyetemek, észak-afrikai országok igen, magyar egyetemisták nem. Ez tehát a brüsszeli gondolkodás
– fogalmazott Hankó.
Válaszul a kormány elindította a Pannónia Programot, amellyel megduplázták a külföldi mobilitásban résztvevő hallgatók számát. A program keretében 8115 diák jutott el a világ vezető egyetemeire, köztük 181-en az Egyesült Államokba, 119-en az Egyesült Királyságba és 118-an Japánba.
XY úgy megrakja egy női testbe zárt meleg férfi, hogy ülni sem tud
Hankó Balázs beszámolójában kiemelt helyet kapott a woke-ideológia elleni küzdelem.
A miniszter szerint Brüsszelnél „a mindent eltörölni akaró woke és cancel culture” az, amellyel szemben védeni kell a magyar identitást és a családok érdekét. Hozzátette, hogy az LMBTQ-jogok „európai alapértéknek” minősülnek a Bizottság szerint, miközben a gyermekvédelem szerintük nem európai alapérték, ezért a magyar gyermekvédelmi törvény ellen kötelezettségszegési eljárást indított Brüsszel.
A színházi támogatásokról a miniszter egyértelműen fogalmazott:
Szabadság igen, szabadosság nem. És attól még, hogy valamit színháznak hívnak, nem függ egyértelműen össze azzal, hogy ezt támogatni kell.
Hankó konkrét példát is hozott egy színházi produkció tartalmára utalva.
XY úgy megrakja egy női testbe zárt meleg férfi, hogy ülni sem tud. Korunk hőse, XY, ilyen és ilyen beosztottja
– idézte fel a miniszter.
Kijelentette, hogy az, hogy egy ilyet a kormány akármelyik támogatási formából támogasson az eddig is lehetetlen volt és a jövőben is nemet fognak mondani erre. Hankó hangsúlyozta, hogy az alaptörvénnyel szembenálló, azt nem tisztelő színházi produkciókat nem fogják támogatni.

A felsőoktatás sikerei számokban
A miniszter részletes statisztikákkal támasztotta alá a magyar felsőoktatás előrelépését. Elmondása szerint 2019-ben hat, ma már 12 magyar egyetem van a világ legjobb öt százalékában. A Semmelweis Egyetem a világ legjobb egy százalékába került, míg a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és az ELTE a legjobb két százalékban szerepel.
Megháromszoroztuk a felsőoktatás finanszírozását
– jelentette be Hankó, hozzátéve, hogy a GDP 2 százalékát fordítják működtetésre, összesen 688 milliárd forintot, miközben 600 milliárd forint infrastruktúra-fejlesztés valósult meg.
A miniszter szerint jelentős előrelépés történt a természettudományos tanárképzésben is: míg 2022-ben 774 matematika-, fizika-, biológia- és kémiatanár jelentkezett, az idei évben már 2124-en nyertek felvételt ezekre a szakokra.
Hankó hangsúlyozta, hogy az állami ösztöndíjas helyek száma 2022-höz képest 15 ezer férőhellyel nőtt, és még a tavalyi évhez képest is 2000 új hely létesült. Négyből három magyar fiatal állami ösztöndíjas helyen kezdi meg tanulmányait, ami az idei 77 600 diák esetében 155 milliárd forintot jelent.
Nagy Feró Kossuth-díja
A meghallgatás legfeszültebb pillanata akkor következett, amikor Kálmán Olga ellenzéki képviselő azt kezdeményezte, hogy vonják vissza Nagy Feró Kossuth-díját a rockzenész nőkről tett kijelentései miatt.
Hankó Balázs válaszában kifejtette:
Egyértelmű, hogy a Kossuth-díj művészeti elismerés, erkölcsi kötelezettséget is ró a művészre, ez felelősség és kötelezettseg. Jelen pillanatban jogi lehetőség nincs. Bocsánatot kell kérnie. Így nőkről nyilatkozni nem lehet.
A miniszter ugyanakkor a kettős mércére is felhívta a figyelmet, megjegyezve, hogy Magyar Péter „a legnagyobb erőszakoskodó volt”, mégis nem kezdeményeztek ellene hasonló lépéseket. Hankó jogi véleményt kért az ügyben, amely megerősítette, hogy
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!