„Kicsit az volt az érzésem, mintha a miniszterelnök csak le akarná tudni ezt a feladatot, hasonlóan a ’80-as évek pártfunkcionárius ünnepi beszédeihez. Nem érzékeltem a szokásos tüzet. Rövid is volt a beszéd, bár ez nem feltétlenül hátrány” – fogalmazott lapunk kérdésére Horn Gábor az október 23-i miniszterelnöki beszédről, hozzátéve: „Elfogadható, hogy nem Budapesten volt a beszéd, azt viszont nem értem, hogy miért nem lehet ezt nyilvánosan csinálni, miért kell regisztrálni a részvételhez. Nem gondolom, hogy Orbán Viktornak van oka félni ebben az országban”.
A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke érdekesnek tartotta
az indításképpen elhangzott erőteljes Budapest-ellenességet, bár ez nem volt újdonság. Nem maradt el az ünnepi alkalomhoz nem illő brüsszelezés és migránsellenség sem, ahogy az abszolút nem ide tartozó nemváltástól kezdve valamennyi zavaros gondolat sem, amelyet a miniszterelnöktől és csapatától évek óta hallhatunk. Ebben az értelemben a mostani beszéd nem különbözött Orbán Viktor nyári megszólalásaitól.
Horn Gábor hiányolta a beszédből az orosz–ukrán háborút, mondván, „valami hasonló történt Ukrajnában, ami 1956-ban. Sajátos, hogy ez egy fél mondatot sem ért a miniszterelnöknek”. Azt szintén sajátosnak nevezte az elemző, hogy „erőteljes mondatok hangzottak el a diktatúrákról, miközben Orbán Viktor nemrég érkezett haza Kínából, ahol hosszasan szorongatta Vlagyimir Putyin kezét. Az egyetlen új elem, hogy a miniszterelnök mintha optimistább lenne az Európai Unióval kapcsolatban mint eddig, javíthatónak nevezve azt”. Horn Gábor szerint a kormányfő a jobboldali, szélsőjobboldali pártok jövő évi EP-választási áttörésére gondolhatott, de az elemző nem tart valószínűnek egy ilyen forgatókönyvet.
Gyurcsány Ferenc többek között arról beszélt hétfőn, hogy október 23. megszűnt a nemzet közös ünnepének lenni. Horn Gábor viszont mindig úgy érezte, hogy október 23. megosztja a magyar társadalmat, „egyrészt a bűnösök és áldozatok leszármazottainak kell megbékélést találniuk, de ehhez fontos dolgok nem történtek meg Magyarországon, ennek elemei közé sorolható az ügynökügy és a történelmi szembenézés is. Talán az egyetlen kivétel az 1989-es újratemetés volt, ami nem október 23-án történt, de 1956-hoz kötődött”.
Karácsony Gergely október 23-án vállalta, hogy heteken belül létrehozza az ellenzéki pártok budapesti szövetségét az önkormányzati választásokra.
Horn Gábor ezt azért tartja teljesíthetőnek, mert már egyébként is közel lehet a megállapodás.
Egy-két helyet leszámítva Budapesten megszületett az informális megállapodás, de ez nem is annyira bonyolult feladat. A fővárosban győztes pozícióból indul az ellenzék, sok gyakorló polgármesterrel és a főpolgármesterrel. Mindenki elmondta a saját álláspontját, hogy erősítse a pozícióit, de a megállapodás […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!