Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Cikkünk frissül…
Orbán Viktor Matolcsy György után szólalt fel, és kijelentette: a legfontosabb előadás már elhangzott, „úgy érzem magam, mint akinek már csak az a dolga, hogy megtámasszam azt a néhány gondolatot, amit hallhattunk. Ez a mai alkalom a jegybankelnök úr nélkül nem jöhetett volna létre.”
Nemcsak a jegybankelnökként végzett munkája mondatja velem, hanem az a tény is, hogy a 2010-es, nagy jelentőséggel bíró kormányváltás után ő rakta le a mai magyar modern gazdaságpolitika alapjait is mint gazdasági miniszter. Már akkor beszélgettünk azokról a dimenziókról, amelyekről most meghallgathattuk az előadását, és később, amikor a jegybank elnöke lett, a fényes elszigeteltségben élő jegybanki stratégia helyett aktív stratégiát valósított meg, és abban maradtunk akkor, hogy a jegybank azt a segítséget tudja adni a kormánynak – túl a stabil forinton és az alacsony infláción –, hogy felhasználja a nemzetközi kapcsolatait és az intellektuális kapacitását arra, hogy új gondolatokat, a horizonton fodrozódó új jelenséget a kormány rendelkezésére bocsátja
– fejtette ki a kormányfő.
Orbán Viktor azzal folytatta, van egy olyan hagyomány is a magyar politikában, hogy jobb inkább sunyítani, nem kell a nagy ügyekkel foglalkozni, ha van is véleményünk, inkább maradjunk csöndben, valahogy oldalvizezve ússzuk meg a világ nagy változásait. Ez hosszú időn keresztül sikeres túlélési stratégia volt, de most olyasmi történik, ami ezt a nagy gondolatoktól való távolságtartás stratégiáját többé nem teszi lehetővé. A miniszterelnök elárulta, 2009-ben kezdett foglalkozni Eurázsia gondolatával.
Ázsiában jóval versenyképesebb erők emelkednek fel
Orbán Viktor kifejtette: a rendszerváltást az a gondolat uralta, hogy nemcsak azért érdemes Nyugatra tekinteni, mert ott jobban élnek, hanem azért is, mert egy olyan önkorrekció gazdasági rendszert fedeztek fel, amely hosszú távon biztosítja a gazdasági stratégiát. Ez azonban 2009-ben megroppant, amikor beütött a gazdasági válság.
„Mitől van? Mi a karaktere? Mi következik belőle?” – tették fel akkor a kérdést. Orbán Viktor arra jött rá, hogy a nyugati rendszer képtelen az önkorrekciós mechanizmust tovább működtetni.
Nem a ciklikus kapitalizmus válságáról volt szó, a válság valójában logikus következménye volt a gazdasági átalakulásnak, olyan centrumokat emelt fel, elsősorban Ázsiában, ami azt eredményezi, hogy a modernitás már nemcsak nyugati kategória, hanem keleti is lehet.
Ázsiában jóval versenyképesebb erők emelkednek fel, amit Európa nem vesz tudomásul, nem fogadja el, bezárja magát egy idejétmúlt válságelméletbe. Orbán Viktor ekkor jött rá, hogy nagy a baj, ekkor döntöttek úgy, hogy ideje Keletre is tekinteni, körül kell nézni ott is. Foglalkozni kell Ázsiával. Demján Sándor tanácsára Matolcsy Györggyel közösen felültek egy repülőre, és elrepültek Kínába. Így kezdődött a keleti nyitás.
„Egy olyan méretű ország, mint Magyarország, nem lehet buta”
Orbán Viktor szerint, ha az ember úgy gondolja, hogy a hagyományos nyugati változások világértelmezése többé nem érvényes, akkor van egy intellektuális késztetés arra, hogy keressen egy másikat. Van ugyanakkor egy másik indok is, amiért foglalkozni kell ezekkel a kérdésekkel.
A politika lényege az ütemérzék. Sok okos ember van a világon, egy kormányzat a világon lévő összes tudást be tudja gyűjteni. Tudás mindig van. A politika nem a tudás birodalma. A politika az alkalmazás birodalma. Az alkalmazás lényege pedig az ütem. Nem csak jó dolgokat kell alkalmazni, hanem megfelelő időpontban kell alkalmazni. Minél kisebb egy ország, ez annál inkább igaz
– hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve: egy akkora ország esetében, mint Magyarország, az ütemtévesztés halálos. Ezt a magyar történelem is megmutatja, a kormányfő példaként a második világháborúból történt kiugrási kísérlet pillanatát említette.
Orbán Viktor világossá tette: egy olyan méretű ország, mint Magyarország, nem lehet buta, nem lehet lassú, nem lehet unalmas, nem lehet követő, nem hagyatkozhat mások megértésére és interpretációjára. Élesnek, gyorsnak, okosnak kell lenni, nyitottnak a világra, és folyamatosan gondolkodni kell. A miniszterelnök úgy látja, nincs abban semmi túlzás, hogy a jegybank arra vállalkozott, hogy meghívja a nemzetközi közösséget, hogy együtt gondolkodjanak a jövőről. Éppen Magyarország az a hely, ahol erre leginkább mód van.
Orbán Viktor azzal folytatta, az ő kiindulópontja, hogy azok a változások, amelyeket napjainkban látunk, nem átrendeződést, hanem visszarendeződést jelentenek. Valami olyasmi történik, ami nem ismeretlen az emberiség gazdaságtörténetében.
Eurázsia egy szerves egység
Orbán Viktor elmondta: három világtérkép van az irodájában, az egyik úgy van megszerkesztve, hogy mindig Európa van a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!