Orbán Anita, Magyarország külügyminisztere első interjúját adta beiktatása óta, mégpedig a Válasz Online-nak. A beszélgetésben szóba került a miniszter korábbi karrierje, a viszony Ukrajnával és Szlovákiával, az Európai Unióba „visszatérő” Magyarország, Donald Trump unió-ellenessége, valamint a kárpátaljai támadás után behívatott orosz nagykövettel való találkozás is.
A külügyminiszter arról beszélt, hogy
- ha 2020-ban megnyerte volna a NATO főtitkárhelyettesi pozícióját, akkor sem védett volna politikai szereplőket, így az Orbán-kormány tagjait sem. „Fontos tisztázni: erre a tisztségre nem kormányok jelöltjei, hanem egyének pályáznak. Így hívott fel a Külügyminisztérium” – mondta, hozzátéve, hogy „szó sem volt arról”, hogy a minisztériumot vagy Magyarország külpolitikáját képviselje.
- nem tudja még, mikorra sikerült „kitakarítani” a Külügyminisztériumot, egyelőre a helyzetfelmérésnél tartanak, de mind a szobákat, mind az IT rendszereket, mind az apparátust átnézik tüzetesen.
- 12 éve nem volt állománygyűlés a Külügyminisztériumban, mint ahogy Szijjártó Péter 12 éve nem hívta össze a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit sem. „Mégis hogyan akartunk diplomáciát csinálni, ha nem kommunikáltunk a partnereinkkel?” – tette fel a költői kérdést, hozzátéve, hogy a minisztérium vezetése még a saját dolgozóit sem látta el információkkal.
- szakmai felkészültség, sértetlen integritás, kormánytisztviselői eskü szerinti munkavégzés – ezeknek kell megfelelni, ha valaki Orbán Anitával szeretne dolgozni a külügyben. Nem kizáró ok, ha valaki dolgozott Szijjártó Péter alatt – sem az, ha futsal rajongó.
- elengedhetetlennek tartja a kárpátaljai magyarok oktatási és nyelvhasználati jogának rendezését, általános ígéretekkel pedig nem érik be, konkrét eredményeket várnak. Nem véletlen, hogy a kárpátaljai magyar közösségek képviselői is helyt kapnak abban a szakértői csapatban, ami erről tárgyal majd. Amíg ebben nincs előrelépés, addig semmi másról nem tárgyalnak Ukrajnával, bár június elejére érik egy Magyar–Zelenszkij találkozó Beregszászon.
- a budapesti orosz nagykövet megígérte neki, hogy továbbítja az üzenetét Moszkva felé a kárpátaljai orosz támadással kapcsolatban, Lavrovval pedig akkor fog maximum találkozni, ha „lesz mit megbeszélni külügyminiszteri szinten”.
- nemcsak orosz befolyásról, hanem minden olyan harmadik országról szól majd egy jelentés, „amely az elmúlt években a magyar érdekekkel szembemenve torzíthatta a hazai döntéshozatalt”. Ezeket már nyáron szeretnék nyilvánosságra hozni.
- az EU-s források hazahozatalára nekik 3 hónap áll rendelkezésükre, más államoknak erre több évük volt, de bizakodóak, hogy mind a 10,4 milliárd eurót haza tudják hozni. Kiemelte, hogy a migrációs paktumnak ehhez semmi köze, a jogállamiság kérdését és az igazságszolgáltatás függetlenségét kell biztosítani a források lehívásához, plusz azt, hogy a pénzeket ne lopják el. „Az Országgyűlésre is fontos szerep hárul, mert a törvényhozásnak kell helyreállítania a jogállamisági feltételeket” – fogalmazott.
- Magyar Péter egyértelművé tette Robert Fico számára, hogy a Benes-dekrétumokat bíráló felvidéki magyarok kollektív büntetése elfogadhatatlan Magyarország számára. Erről a júniusi Európai Tanács ülésén tárgyalnak majd a felek. „Kiindulási pozíciónk a földelkobzások beszüntetése és a dekrétumok megkérdőjelezését börtönnel büntető törvény visszavonása. Ezek elfogadhatatlanok egy 21. századi európai országban” – véli Orbán Anita.
- „Az EU-huszonhatoknak nem azon kell majd dolgozniuk, hogy kikerüljenek egy teljesen irracionálisan viselkedő huszonhetediket, illetve nem kell azon stresszelniük, mit mondhatnak a magyar kormány képviselőinek jelenlétében, s az az információ vajon melyik EU-val ellenséges fővárosban köt ki. Újra megbízható partnerek leszünk, világosan meghatározott érdekekkel – például a határon túli magyarság ügyében” – mondta a külügyminiszter.
- az Egyesült Államok még mindig Európa és Magyarország egyik legfontosabb szövetségese, a NATO a biztonság alapja, de nem árt fejleszteni az önálló európai védelmet is – úgy, hogy az ne gyengítse az észak-atlanti szövetséget. Megvan a kezdeti bizalom a partnerek részéről, de valóban bízni csak akkor fognak Magyarországban, ha „kedvező irányba mozdulunk el az eddigi […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!