Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Teleki Pál miniszterelnök holttestét 1941. április 3-án reggel találták meg a budai Várban álló Sándor-palota miniszterelnöki lakosztályában. Hálószobájába elsőként, hét óra előtt pár perccel, Incze Antal országgyűlési képviselő, a miniszterelnök barátja és orvosa lépett be, mivel Teleki nem válaszolt a kopogtatásra. A politikus az ágyában feküdt, a halálát fejlövés okozta. A gyilkos golyó egy 9 milliméteres Browning-pisztolyból származott. Incze azonnal értesítette a Sándor-palota katonai parancsnokát és Horthy Miklós kormányzót. Az elsők között érkezett a helyszínre Leviczky Károly rendőrorvos is, aki kora délután hivatalosan megállapította az öngyilkosság tényét. Az orvosszakértői vizsgálat kizárta az idegenkezűséget:
A holttestet megvizsgálván kitűnt, hogy jobboldalt a nyakon, a jobbkéz mutatóujjával érintkezésben egy nagy típusú browning revolver fekszik. Az ágy párnája tele van véralvadékkal, mely kétoldalt lecsurgott. Jobboldalt a halánték tájékon a hajas fejbőr szélén találtuk a behatolási nyílást, amelyet megpörkölt és összecsapzódott haj körít… Az öngyilkosság ténye minden kétséget kizárólag megállapítást nyert.
Teleki két, Horthynak címzett búcsúlevelet hagyott hátra. Az egyikben bejelentette lemondását, ha cselekedete nem sikerülne teljesen, és még élne. A másik így szólt:
Főméltóságú Úr! Szószegők lettünk – gyávaságból – a mohácsi beszéden alapuló örökbéke szerződéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk – mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok. Teleki Pál
Öngyilkosság történt
A történészek azóta is vitatkoznak azon, valóban öngyilkosság történt-e. Ablonczy Balázs szerint igen. Úgy vélekedett, hogy pszichotörténeti megközelítésben vizsgálva Teleki halálát egy sor körülmény mutat arra, hogy önkezével vetett véget életének:
- Legalább egy öngyilkossági kísérletéről és két idegösszeomlásáról lehet tudni.
- A húszas évek eleje óta súlyos beteg volt: az első világháborúban szerzett baja 1923 elején egyik veséjének eltávolításához vezetett. Emiatt éveken keresztül katétereznie kellett magát, ami nyilván nem használt a kedélyállapotának.
- 1941 kora tavaszán tudta meg, hogy imádott édesanyja és felesége is súlyos beteg. (Mindketten túlélték, egyikük néhány hónappal, másikuk bő egy évvel.)
- Nem tudni, mennyire érintette súlyosan, de mindkét gyermekének ekkoriban bomlott fel az első házassága.
- Március végi, szatmári körútján szembesült azzal, hogy sokat propagált, viszonylag toleráns nemzetiségpolitikai elképzeléseit a helyi közigazgatás semmibe veszi.
- A Jugoszlávia körül kiéleződő háborús feszültség és az abban vállalt magyar szerep azt vetítette előre, hogy a magyar semlegesség végzetesen kompromittálódik.
Mit szoktak felhozni a merényletpártiak? Ablonczy összegyűjtött néhány markáns szempontot:
- „A búcsúleveleket nem Teleki írta.” Ez tévedés. Igazságügyi írásszakértő állapította meg, hogy a búcsúlevelek tőle származnak. A miniszterelnök által használt és a merényletpártiak által sokszor felhozott kifejezések („legpocsékabb nemzet”, „hullarablók”) már csak azért is teljesen beleillenek a róla alkotott képbe, mert ennél sokkal cifrábbakat is megengedett magának, akár írásban is.
- „Láttak németeket bemenni a Sándor-palotába.” Soha senki nem mondta, hogy saját szemével látott volna németeket bemenni a miniszterelnökségre az ominózus éjjelen. E kijelentések forrásai szinte mindig másod-harmad kézből hallott, évtizedekkel később lejegyzett információk.
- „Miért Bakay Lajos agnoszkálta a holttestet, aki nem is volt a törvényszéki orvostan szakértője?” A II. Sz. Sebészeti Klinika vezetőjének gyanúba hozása […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!