Megduplázódott azoknak az oktatási intézményeknek a száma, ahol átfogó vizsgálatokra volt szükség a gyenge eredmények és a magas tanulói lemorzsolódás miatt. Míg tavaly októberben 68 köznevelési intézménynél volt vizsgálat, addig idén eddig 120-ban, és további 25 intézmény ellenőrzését tervezi az Oktatási Hivatal.
A hivatal lapunknak azt írta, a legtöbb esetben (82 közoktatási intézményben) a gyenge kompetenciamérési eredmények és a magas lemorzsolódási arányok miatt (77-ben) vizsgálódtak a szakértők, valamint 41 iskolában az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéshez készített fejlesztési vagy intézkedési tervek hiánya miatt folytak ellenőrzések.
A 2022 májusában bevezetett ellenőrzési gyakorlat szerint az Oktatási Hivatal abban az esetben indít vizsgálatot egy intézményben,
- ha az országos átlagnál kimutathatóan alacsonyabb eredményeket ért el a kompetenciaméréseken;
- ha az intézmény vagy az intézményvezető legalább három területen 60 százalék alatti, vagy egy területen 30 százalék alatti eredményt ért el a pedagógiai-szakmai ellenőrzéskor;
- ha a tanulói lemorzsolódás mértéke magasabb a megyei vagy az országos átlagnál;
- ha egy intézmény nem készített fejlesztési, intézkedési terveket a problémák orvoslására.
Az átfogó ellenőrzést több szakmai szervezet és szakértő is kritizálta, akik szerint az Oktatási Hivatal az iskolákra hárítja a problémák megoldását. Sérelmezték például, hogy a korai iskolaelhagyáshoz és lemorzsolódáshoz is az iskolaigazgatóknak kell intézkedési tervet kidolgozniuk és végrehajtaniuk, pedig az okok gyakran túlmutatnak az iskola határain.
Nem a teljesítmény romlott, hanem az idő lett több
Lapunk az Oktatási Hivatalnál e-mailben érdeklődött, mi lehet az oka, hogy csaknem megduplázódott az ellenőrzést igénylő intézmények száma. Illetve azt is megkérdeztük, milyen segítséget kapnak az érintett intézmények a feltárt problémák megoldásához.
Mint írták, a komplex ellenőrzésbe bevont intézmények számának növekedése nem az intézmények romló teljesítményére utal, hanem inkább annak következménye, hogy a kormány átalakította az ellenőrzések rendszerét, amivel két tanfelügyeleti forma is megszűnt, „így a szakértők ellenőrzésre fordítható 2024. évi időkerete lehetővé teszi, hogy nagyobb súlyt kapjanak a komplex ellenőrzések”.
A feltárt problémák megoldására tett szakértői javaslatokat figyelembe véve az intézmény intézkedési tervet készít. Ha igénylik, ebben tudjuk őket támogatni. A tervben meghatározott célok végrehajtását az Oktatási Hivatal szakértők bevonásával, utóellenőrzés keretében ellenőrzi, ami újabb külső visszajelzés az intézmény számára arról, hogy a problémák megoldására tett intézkedések elérték-e céljukat
– válaszolták arra a kérdésre, milyen segítséget kapnak az ellenőrzés alá vont iskolák és igazgatók a feltárt problémák megoldásához az Oktatási Hivataltól.
Ezek lehetnek a lemorzsolódás okai
Az Indexnek Nahalka István oktatáskutató beszélt arról, milyen okai lehetnek annak, hogy egy intézményben magas a lemorzsolódási arány. A szakértő kifejtette, el kell különíteni, hogy általános iskoláról vagy középfokról van szó. Középfokon ugyanis nagyobb lemorzsolódási arányra kell számítania […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!