2023. március 26., vasárnapMa Emánuel napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 388,00 Ft | USD: 361,00 Ft | CHF: 394,00 Ft
2023.03.26. Emánuel Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 388,00 Ft | USD: 361,00 Ft | CHF: 394,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Nyolcvanéves Bihari Mihály, a rendszerváltó – egyik politikai oldal sem talált rajta fogást

Hirdetés

Nyolcvanéves Bihari Mihály, a rendszerváltó – egyik politikai oldal sem talált rajta fogást

Bihari Mihály 1943. február 24-én született Budapesten. A csalá­djá­ban nem volt értelmiségi felmenő, igaz, a déd­nagyapját Karcagon okos Bihariként emlegették. Ő kubikosok mellett dolgozott, és a kubikus bandának volt a vezetője. Úgy tartotta a fáma, hogy előbb és jobban számolta ki a köbmétereket meg a négy­zetmétere­ket, mint a mérnök úr.

Szocializáció a kárpitosműhelyben

Szülei nagyon fiatalon házasodtak össze. Apja alig töltötte be a huszadik életévét, amikor első gyermekük, Mihály vi­lágra jött. Anyja tót származású volt, Pató Zsuzsannának hívták, úgy, ahogy Petőfi nagybátyját. Apját elvitték katonának, kétszer fogságba esett, kétszer megszökött. Azért akart el­szökni, mert 1944 szeptembe­rében, amikor indultak Pesten a nagy bom­bázások, szüle­tett meg a hú­ga. Szü­lei villamoskalauzként dolgoztak. Húgával a Beszkárt bentlakásos óvodá­jába vitték, ahonnan csak kéthetenként hétvé­gére en­gedték haza őket. Ez nem tett jót a családnak, mert szü­lei hamarosan elváltak egymástól. 1957-ig anyjával élt nagy szegénységben.

A Szinyei-Merse Pál utcai általános iskolába járt. Úszott, futballozott a Kinizsiben, 1956-tól a Fradiban. Apja az egyik meccse­n is­mert meg egy Baross utcai kárpitosmestert, akinél a fia szakmunkásta­nuló­ lett. A műhely szocializációjának egyik legfonto­sabb terepévé vált, hiszen egész nap fel­nőttek között élt és politizált:

A kár­pitosok a fások között az úgynevezett úri szakmát képviselték, még a segédek is fehér kö­penyben dolgoztak. A mi műhelyünkben stílbútoro­kat, s nem sezlonokat, matracokat készítettünk. A szocializációm egyik legfontosabb terepe volt a kárpitosműhely, tizen­négy-tizenöt éves gye­rekként kerültem olyan felnőt­tek közé, akik napi tizen­két órát dolgoz­tak, és közben politikáról, élettapasztala­taikról be­széltek, szólt egész nap a rádió, hallgattuk a híreket.

Hirdetés

Miu­tán a szakma kiváló ta­nulója­ként felszabadult, a bu­da­pesti Eötvös Jó­zsef Gimnáziumban, a dolgo­zók esti iskolájá­ban tanult. 1966-ban az ELTE jogi kará­ra felvételizett. Szerinte nem volt evidencia, hogy a jogi egyetemre jelentkezzen, hiszen a kárpitos­ság jó szakmá­nak számított, sokat is keresett, többet a neve­lő­apjánál is.

Anyámnak nehéz volt elmagyaráz­nom, hogy nap­pali ta­gozaton fogok tanulni, igazából azt sem tudta, mit is jelent az, inkább azt kér­dezte: akkor te nem fogsz dolgozni, és nem hozol haza pénzt? Azt feleltem: anyu, a pénzt változatlanul hazaadom, mint eddig, de ma­gamat fo­gom eltartani.

Nagy harcok és ütközések

Jól tanult a jogi karon. Má­sod­évesen már Nép­köztársasági ösztön­díjat kapott, demonstrátorként pedig esti és levele­ző hallgatókat készített fel a polgári eljárásjogi vizsgákra. Tanítványai zömében idősebbek, vezetőál­lásúak vol­tak. 

Amikor egy szövetkezet igazgatóját három bukás után sikerült úgy felkészítenie, hogy átment a vizsgán, annyi ta­nulója lett és olyan jól élt az óradíjból, hogy megszűntek az egziszten­ciális gond­jai.

1971 febru­árjában tette le az államvizsgákat, és doktorrá avatták. Ahogy megszerezte a jogi diplomát, je­lentkezett az ELTE bölcsész­ka­rára, ahol akkor indí­tottak először szociológiai szakot. Olyan kiváló ta­ná­rai voltak, mint Ferge Zsuzsa, Hu­szár Tibor, Pataki Ferenc és Cseh-Szombathy László. 1974-ben szerzett szociológusi okle­velet. Közben az ál­lam- és jogel­méleti tanszék ta­nársegédjeként heti ti­zen­négy órában tartot­t előadásokat és szeminá­riumokat.

Elmondása szerint nagyon jó légkörű volt a tanszék, amelynek munkájába több fiatal oktató kapcsolódott be. Neki kellett győzködnie Samu Mi­hály professzort, hogy vegye oda a tanszékre Kéri Lászlót, Stumpf Istvánt, Fazekas Józsefet, majd később Paczolay Pétert és Boros Lászlót.

1981-ben elfo­gadta Pozsgay Imre hívását a Művelődési Mi­nisz­térium egyetemi és főiskolai főosztálya élére. Harmincnyolc éves ko­rában egy ötvenöt fős főosztály vezetését ajánlotta fel, azzal, hogy az MSZMP Politikai Bi­zottság határo­zatot fogadott el a felsőoktatási reformról, és hogy ennek a kidol­gozásában és végrehajtásá­ban vegyen részt. Kereken három évig irányította a felsőoktatást, bejárta az ország ak­kori összes egyetemét és főiskoláját.

1981. októ­ber 1-től 1984. október 1-ig, pontosan három évig volt főosz­tályve­zető. Három év alatt bejárta az ország ak­kori összes egyetemét és főiskoláját. Nagy lendülettel látott munkához, csakhogy Pozsgayt 1982-ben leváltották, és a Hazafias Nép­front­hoz került. Bár utódjának, Köpeczi Bélának felajánlotta a lemondását, az új miniszter megtartotta. 

A […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2023/02/24/bihari-mihaly-rendszervaltozas-politologia-alkotmanybirosag/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Gázolás miatt késnek a vonatok a Budapest-Cegléd-Szolnok vonalon

A tájékoztatás szerint a Szegedről a Nyugati pályaudvarra tartó InterCity elgázolt egy embert Pilis és …