Bihari Mihály 1943. február 24-én született Budapesten. A családjában nem volt értelmiségi felmenő, igaz, a dédnagyapját Karcagon okos Bihariként emlegették. Ő kubikosok mellett dolgozott, és a kubikus bandának volt a vezetője. Úgy tartotta a fáma, hogy előbb és jobban számolta ki a köbmétereket meg a négyzetmétereket, mint a mérnök úr.
Szocializáció a kárpitosműhelyben
Szülei nagyon fiatalon házasodtak össze. Apja alig töltötte be a huszadik életévét, amikor első gyermekük, Mihály világra jött. Anyja tót származású volt, Pató Zsuzsannának hívták, úgy, ahogy Petőfi nagybátyját. Apját elvitték katonának, kétszer fogságba esett, kétszer megszökött. Azért akart elszökni, mert 1944 szeptemberében, amikor indultak Pesten a nagy bombázások, született meg a húga. Szülei villamoskalauzként dolgoztak. Húgával a Beszkárt bentlakásos óvodájába vitték, ahonnan csak kéthetenként hétvégére engedték haza őket. Ez nem tett jót a családnak, mert szülei hamarosan elváltak egymástól. 1957-ig anyjával élt nagy szegénységben.
A Szinyei-Merse Pál utcai általános iskolába járt. Úszott, futballozott a Kinizsiben, 1956-tól a Fradiban. Apja az egyik meccsen ismert meg egy Baross utcai kárpitosmestert, akinél a fia szakmunkástanuló lett. A műhely szocializációjának egyik legfontosabb terepévé vált, hiszen egész nap felnőttek között élt és politizált:
A kárpitosok a fások között az úgynevezett úri szakmát képviselték, még a segédek is fehér köpenyben dolgoztak. A mi műhelyünkben stílbútorokat, s nem sezlonokat, matracokat készítettünk. A szocializációm egyik legfontosabb terepe volt a kárpitosműhely, tizennégy-tizenöt éves gyerekként kerültem olyan felnőttek közé, akik napi tizenkét órát dolgoztak, és közben politikáról, élettapasztalataikról beszéltek, szólt egész nap a rádió, hallgattuk a híreket.
Miután a szakma kiváló tanulójaként felszabadult, a budapesti Eötvös József Gimnáziumban, a dolgozók esti iskolájában tanult. 1966-ban az ELTE jogi karára felvételizett. Szerinte nem volt evidencia, hogy a jogi egyetemre jelentkezzen, hiszen a kárpitosság jó szakmának számított, sokat is keresett, többet a nevelőapjánál is.
Anyámnak nehéz volt elmagyaráznom, hogy nappali tagozaton fogok tanulni, igazából azt sem tudta, mit is jelent az, inkább azt kérdezte: akkor te nem fogsz dolgozni, és nem hozol haza pénzt? Azt feleltem: anyu, a pénzt változatlanul hazaadom, mint eddig, de magamat fogom eltartani.
Nagy harcok és ütközések
Jól tanult a jogi karon. Másodévesen már Népköztársasági ösztöndíjat kapott, demonstrátorként pedig esti és levelező hallgatókat készített fel a polgári eljárásjogi vizsgákra. Tanítványai zömében idősebbek, vezetőállásúak voltak.
Amikor egy szövetkezet igazgatóját három bukás után sikerült úgy felkészítenie, hogy átment a vizsgán, annyi tanulója lett és olyan jól élt az óradíjból, hogy megszűntek az egzisztenciális gondjai.
1971 februárjában tette le az államvizsgákat, és doktorrá avatták. Ahogy megszerezte a jogi diplomát, jelentkezett az ELTE bölcsészkarára, ahol akkor indítottak először szociológiai szakot. Olyan kiváló tanárai voltak, mint Ferge Zsuzsa, Huszár Tibor, Pataki Ferenc és Cseh-Szombathy László. 1974-ben szerzett szociológusi oklevelet. Közben az állam- és jogelméleti tanszék tanársegédjeként heti tizennégy órában tartott előadásokat és szemináriumokat.
Elmondása szerint nagyon jó légkörű volt a tanszék, amelynek munkájába több fiatal oktató kapcsolódott be. Neki kellett győzködnie Samu Mihály professzort, hogy vegye oda a tanszékre Kéri Lászlót, Stumpf Istvánt, Fazekas Józsefet, majd később Paczolay Pétert és Boros Lászlót.
1981-ben elfogadta Pozsgay Imre hívását a Művelődési Minisztérium egyetemi és főiskolai főosztálya élére. Harmincnyolc éves korában egy ötvenöt fős főosztály vezetését ajánlotta fel, azzal, hogy az MSZMP Politikai Bizottság határozatot fogadott el a felsőoktatási reformról, és hogy ennek a kidolgozásában és végrehajtásában vegyen részt. Kereken három évig irányította a felsőoktatást, bejárta az ország akkori összes egyetemét és főiskoláját.
1981. október 1-től 1984. október 1-ig, pontosan három évig volt főosztályvezető. Három év alatt bejárta az ország akkori összes egyetemét és főiskoláját. Nagy lendülettel látott munkához, csakhogy Pozsgayt 1982-ben leváltották, és a Hazafias Népfronthoz került. Bár utódjának, Köpeczi Bélának felajánlotta a lemondását, az új miniszter megtartotta.
A […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2023/02/24/bihari-mihaly-rendszervaltozas-politologia-alkotmanybirosag/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!