Május elején az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) arról adott hírt, hogy hamarosan nyilvánosságra hozza az új KRESZ szabályozási koncepcióját, és mindenki számára lehetőséget biztosít majd, hogy megismerje, véleményezze és javaslatokat tegyen a közúti közlekedési szabályok véglegesítéséhez.
A bejelentés a Közlekedési Kultúra Napja országos rendezvénysorozatának megnyitóján hangzott el, ahol Nagy Bálint közlekedésért felelős államtitkár azt is kiemelte, hogy a közlekedés közös ügy, ezért fontos, hogy a jogszabályalkotásba minél szélesebb körben bevonják a társadalmat. A koncepció már a kormány elé került első olvasatra, a következő lépés a végleges jogszabály elkészítése, amelyhez a lakosság visszajelzéseit is figyelembe veszik majd.
Igen ám, de szerencsére nem csak ennyiből kell főznünk, ugyanis az elmúlt félévben nagyon sok apró információ látott napvilágot a tervezett módosításokból szemezgetve, amelyek az elektromos rollerekre, az előzésre, az új táblákra, esetleg az autópályákra vagy a követési távolságra vonatkoztak. Illetve februárban kiszivárgott a tervezet is – pontosabban egy arról szóló 27 oldalas jelentés –, amely mélyebb bepillantást engedett a tervezett jogszabály-módosításokba. De hogy mik is voltak ezek és ezeken kívül mikre kell még számítani, azt a mostani cikkünkben szedtük össze.
Ki készítette a tervezetet?
„Az új KRESZ tervezete példaértékű együttműködés keretében, mintegy 70 szervezet és több mint 100 szakértő bevonásával készült, hat munkacsoportban és számos szakmai egyeztetés során több száz javaslatot dolgoztak fel. A megbízó jelen esetben az Építési és Közlekedési Minisztérium volt, vagyis a lánc tetején Lázár Jánost kell keresnünk, aki több fórumán is beszélt már a tervezett változtatásokról és arról, hogy a lényege az lesz, hogy „a gyengébbet megvédje az erősebbtől”.
Hogy ezt lóerőre, össztömegre, a gépjármű méretére, hengerűrtartalomra vagy szimplán a vezető testfelépítésére kell érteni, az egyelőre nem derült ki a sejtelmes válaszából.
Miért van egyáltalán szükség a KRESZ módosítására?
A fentebb említett „gyengék védelme” mellett a hivatalos kommunikáció szerint a módosítás célja a közlekedés biztonságának növelése és a szabályozás korszerűsítése. Illetve az is benne van, hogy a jelenlegi szabályozás kissé átláthatatlan, ezért egy sokkal egyértelműbb tervezetet készítenek.
Emellett azért is, mert a magyar KRESZ 135 éves története alatt rengeteg módosításon esett át a szabályozás, viszont jelenleg 1975 óta, vagyis 50 éve ugyanarra az alapra építkezik és csak apróbb módosításokat eszközöltek benne. Legutóbb 2012-ben a legnagyobb módosítás, hogy eltörölték a rutinvizsgát, de az is inkább az oktatáshoz kapcsolódik, nem a forgalomban töltött időhöz.
Kiket érint majd az új szabályozás?
Egyszóval: mindenkit. Kicsit bővebben kifejtve: az autósokat (kamionosokat, buszosokat), a motorosokat, a kerékpárosokat, de még az elektromos rollerrel közlekedőket is – akiknek a szabályozását nagyon régóta kérik az emberek –, de még a gyalogosokat is. Szóval mindenkit, aki részt vesz a közlekedésben.
Milyen hatással lesz a gyalogosokra?
Több új szabály is vonatkozik majd a gyalog közlekedőkre, sőt, kibővítik a gyalogosok fogalmát is: mostantól az is ebbe a kategóriába tartozik, aki a járművét tolja, de a gördeszkások és görkorcsolyázók is. Emellett lesz még újdonság, például:
- Mobiltelefon-használat korlátozása
A tervezet szerint tilos lesz mobiltelefont használni az úttesten és vasúti átjáróban való áthaladás közben, valamint bármilyen figyelmet elvonó tevékenységet végezni, például a zenehallgatás vagy az üzenetírás is ide tartozik majd.
- Kijelölt átkelőhelyek használata
A gyalogosoknak elsősorban a kijelölt gyalogos-átkelőhelyeket kell igénybe venniük az úttesten való áthaladáskor. Ha az átkelőhelyet fényjelző készülék szabályozza, csak a zöld jelzésnél szabad áthaladni.
- Suli- és oviövezetek kialakítása
Az óvodák és iskolák környékén „suli-” és „oviövezeteket” hoznának létre, ahol tanítási időben a járművezetőknek fokozott óvatossággal kell közlekedniük, és a sebességhatárt 30 kilométer/órára korlátoznák. A kerékpárosok a tervezet szerint járdán és gyalogosövezetben maximum 10 kilométer per órával tekerhetnének, gyalogosoknak és kerékpárosoknak fenntartott szakaszokon 25 kilométer per óra lenne a rájuk vonatkozó sebességhatár.
- Közösségi közlekedés gyermekkel
Lakott területen kívül három év alatti gyermekkel közösségi közlekedési eszközön csak ülve lehetne utazni, a gyermekek fokozottabb védelme érdekében.
Mire kell figyelniük a kerékpárosoknak?
A kerékpárosok a tervezet szerint járdán és gyalogosövezetben maximum 10 kilométer per órával tekerhetnének, gyalogosoknak és kerékpárosoknak fenntartott szakaszokon 25 kilométer per óra lenne a rájuk vonatkozó sebességhatár. Emellett a fiatal kerékpárosoknak (14 év alatt) kötelezővé tennék a bukósisak használatát.
Részben ugyancsak ide tartozik, hogy az úttest jobb szélétől számított egy méter széles útfelületet vegyes használatú sávrésznek neveznék, amivel megerősíthetik azt az előírást, mely szerint a kerékpárosok, gyalogosok és más, jellemzően egy nyomon haladó járművek az úttest jobb szélére húzódva közlekedhetnek. Ez pedig azt is jelenthetné, hogy az autósoknak a jobbra tartási kötelezettsége megszűnne a sávon belül és mehetnének egészen középen is akár.
Emellett bekerülhet egy „kerékpáros utca” elnevezés is az új KRESZ-be, ahol a bringásoknak elsőbbségük lenne az autósokkal szemben. Plusz jobbról elhaladhatnának a lassan közlekedő vagy álló autók mellett, így előrébb jutva egy esetleges dugóban. Emellett az oldaltávolság is rögzítve lenne: a tervezet szerint 50 kilométer/óra sebességig egy métert, ennél nagyobb sebességű elhaladásnál viszont legalább másfél métert kellene tartani mellettük. Előzésnél pedig maximum 15 kilométer/óra sebességkülönbség lehet a két jármű között.

Mi újdonság vár a motorkerékpárosokra?
A Legnagyobb és legvitatottabb újdonság, hogy B kategóriás jogosítvánnyal az eddigi 50 köbcentisnél nagyobb, akár 125 köbcentis motorok is használhatók lennének a közlekedésben. Az autósok külön vizsga, valamint rutin nélkül ülhetnének az erősebb eszközökre, hiába igényel más jellegű tudást a motorozás.
Ezt egy nagyon veszélyes dolognak tartom, semmiféleképpen nem tartom jó dolognak, hiszen akinek van autóra jogosítványa és rutinja, vagy a forgalomban feltalálja magát, az nem biztos, hogy motorkerékpárral is megállja a helyét
– figyelmeztetett Bátor Zoltán motorversenyző, aki hangsúlyozta, hogy teljesen más tudás szükséges ahhoz, hogy valaki […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!