2021. június 19., szombatMa Gyárfás napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 355,00 Ft | USD: 298,00 Ft | CHF: 324,00 Ft
2021.06.19. Gyárfás Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 355,00 Ft | USD: 298,00 Ft | CHF: 324,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Nem kért kegyelmet a mártír miniszterelnök

Hirdetés

Nem kért kegyelmet a mártír miniszterelnök

2006 októberében, pár nappal az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulója előtt Bihari Mihállyal, az Alkotmánybíróság akkori elnökével ellátogattunk a Nagy Imre Emlékházba, ahol Jánosi Katalin, a mártír miniszterelnök unokája és Kende Péter történész kísért végig minket a történelmi falak között. Nagy Imre és felesége, Égető Mária 1949-ben költözött be a házba, és mindvégig lakbért fizettek az állami tulajdonú villa használatáért. Mint megtudtuk,

a korszak politikai és művészeti életének kimagasló személyiségei fordultak meg az Orsó utca 43. szám alatti villában, ahol még a legkeményebb években is helye volt a párbeszédnek és a vitának.

Hirdetés

Ez történt hatvanöt évvel ezelőtt, 1956. június 6-án este is, amikor Nagy Imre 60. születésnapja alkalmából jött össze népes társaság. A rendezvényt a diktatúra szervei „ellenzéki tüntetésként” külön határozatban ítéltek el.

Csatlakozás a munkásmozgalomhoz

Nagy Imre1896. június 7-én született Kaposvárott. Apja tisztiszolga és vasúti szerelő, anyja cseléd volt. Négy gimnázium után lakatossegéd lett, és csatlakozott a munkásmozgalomhoz. 1915-ben behívták katonának, majd egy év múlva orosz fogságba esett. Kiszabadulása után részt vett az oroszországi polgárháborúban a bolsevikok oldalán. 1920-ban belépett a bolsevik pártba. Hazaérkezése után, 1924-ben a Magyar Szociáldemokrata Párt tagja lett, azonban 1925-ben a párt kizárta soraiból, mert vitája támadt két vezetőségi taggal. Még ebben az évben belépett a Magyarországi Szocialista Munkáspártba, ahol csakhogy az MSZMP-t 1927-ben betiltották. 1930 és 1944 között megint Moszkvában élt.

1944 őszén kidolgozta a magyarországi földreform tervét. Novemberben hazatért, és a Központi Vezetőség tagja lett. Előbb az Ideiglenes Kormány földművelésügyi minisztere, majd a Tildy-kormány belügyminisztere. 1949-ben elvesztette politikai bizottsági tagságát. 1950 decemberétől élelmezési miniszter, 1952 januárjától begyűjtési miniszter, novembertől a minisztertanács elnökhelyettese volt.

Megszüntette a kitelepítéseket és az internálótáborokat

Berija szovjet belügyminiszter javaslatára júniusban miniszterelnöknek jelölték Nagy Imrét, aki az MDP vezetősége előtt kijelentette, hogy a párt letért a marxizmus–leninizmus alapjairól. 1953. július 2-ától lett miniszterelnök. Kormányfőként felhagyott az erőszakos kollektivizálással a mezőgazdaságban, mérsékelte az iparban a beruházási tervet, árcsökkenést és béremelést hajtott végre, megszüntette a kitelepítéseket és az internálótáborokat, eltörölte a rögtönbíráskodást.

1954–1955-ben Rákosi Mátyást tartotta felelősnek Rajk László, Kádár János és más kommunista vezetők elítéléséért. Moszkvában viszont élesen bírálták, önkritikát és az irányvonal megváltoztatását követelték tőle. 1955. március 2-án Rákosi Mátyás beszámolója nyomán az MDP Központi Vezetősége határozatot hozott a pártot és a szocializmust fenyegető jobboldali elhajlásról, és ebben Nagy Imrét nevezték meg felelősként. Egy héttel később Nagy Imre személyesen közölte Apró Antallal és Dobi István államfővel, hogy lemond a kormányfői posztról és a PB-tagságról, lemondó levelét nem tárták a nyilvánosság elé. Ezt követően súlyos szívinfarktuson esett keresztül.

1955. április 14-én a Központi Vezetőség határozatot fogadott el, amely szerint Nagy Imre „antimarxista, antileninista, pártellenes nézetei összefüggő rendszert képeznek”, és ezek megvalósítása érdekében „pártszerűtlen, pártellenes, sőt frakciós módszerekhez folyamodott”, emiatt a vezetésből kizárta őt a KV, egyúttal valamennyi posztjáról is visszahívta.

„Csapataink harcban állnak”

1956. október 13-án saját kérésére vették vissza az MDP-be. Az október 23-án tüntető tömeg miniszterelnöki kinevezését követelte. E tisztségében igyekezett elfogadtatni a forradalom célkitűzéseit a szovjet vezetéssel, egyúttal mérsékelni az általa túlzottnak ítélt követeléseket. A társadalom akaratával egyre inkább azonosulva tűzszünetet hirdetett, fellépett a szovjet csapatok távozásáért, október 30-án kihirdette a többpártrendszer újbóli bevezetését.

Az ország életének további demokratizálása érdekében az egypártrendszer megszüntetésével a kormányzást az 1945-ben újjászületett koalíciós pártok demokratikus együttműködésének alapjaira helyezi. Ennek megfelelően a nemzeti kormányon belül szűkebb kabinetet létesít, amelynek tagjai: Nagy Imre, Tildy Zoltán, Kovács Béla, Erdei Ferenc, Kádár János, Losonczy Géza és a szociáldemokrata párt által kijelölt személyiség.

November 1-jén bejelentette az ország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. 1956. november 4-én, hajnali 5 óra 20 perckor drámai rádiónyilatkozattal fordult az ország és a világ közvéleményéhez:

Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.

A szovjet csapatok bevonulása napján, november 4-én társaival a jugoszláv nagykövetségre menekült, ahonnan november 22-én Kádár János – miután kezeskedett a biztonságukért és a büntetlenségükért – kicsalta őket. Ezután a romániai Snagovba szállították.

Snagovi jegyzetei arról árulkodtak, hogy Nagy Imrének lesújtó véleménye volt Kádár Jánosról. 

Neosztálinistának nevezte őt, és árulással vádolta az új főtitkárt, felróva neki, hogy a negyvenes években feloszlatta a pártot, hogy Horthyék idején besúgó volt a rendőrségen, és hogy kinyilatkoztatásai ellenére mindvégig hűséges volt Rákosihoz.

A szovjet és a magyar párt vezetőinek egyeztetését követően 1957. április 9-én az MSZMP Ideiglenes Intézőbizottsága határozatot hozott letartóztatásukról, amit Nagy Imre esetében április 14-én hajtottak végre. A letartóztatás után Budapestre szállították, ahol elindult ellene az eljárás.

Nagy Imre miniszterelnök új kormánya programját ismerteti az Országházban 1953. július 4-én

Nagy Imre miniszterelnök új kormánya programját ismerteti az Országházban 1953. július […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2021/06/07/nem-kert-kegyelmet-a-martir-miniszterelnok/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Lázár János konzultációt indít a szívügyéről

Lázár János konzultációt indít a szívügyéről

Internetes konzultáció indul az ősztől közlekedő Hódmezővásárhely-Szeged tram-train (villamosvasút) üzemeltetéséről – tájékoztatta Lázár János, a beruházásért …