Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Vagyis a valóságban a személyazonosítás kicsit másként megy, mint kedvenc sorozatainkban: nem annyira frappánsan, pláne nem pillanatok alatt. Például az arcfelismerés-alapú azonosítás azért is széles körben elfogadott, mert a mérés nem igényel fizikai kontaktust, viszont hátránya, hogy a kamera és a személy helyzete, de több külső tényező (például a megvilágítás) is befolyásolja a sikeres azonosítást. Ez a technológia az arc jellegzetes pontjait, azok távolságát, arányát méri.
Az anyajegyek és más jellegzetes azonosítók (forradások, tetoválások) segítik az azonosítást, sőt a ráncok és bőrpórusvizsgálat alapján akár az illető koráT is meghatározhatják.
Hazánkban 2013-ban vált ketté az álló- és a mozgóképek hatósági elemzése. Előbbi a Nemzeti Szakértői és Kutató Központhoz (NSZKK), utóbbi a Nemzetbiztonsági Szakszolgálathoz került. Az NSZKK-n belül működő Arcképfelismerő Elemző Osztályon az arcképelemzés két fázisban zajlik: az elsőben az arcképprofilok informatikai összehasonlítása történik, a második fázisban pedig kiértékelik az eredményeket. Az arcképelemzők manapság a több mint 25 millió fotót tartalmazó forrásnyilvántartásból dolgoznak. Az arcazonosítási technológia új iránya a 3D szenzorokkal végzett adatgyűjtés, ami további információkat adhat az arc sajátosságairól a bőr textúrájának és hőtérképének elemzésével.
De hiába a korszerű technológia, az azonosítás tényleg csak nagyon ritkán megy úgy, mint a karikacsapás.
A bűnügyi nyilvántartások
Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség osztályvezető ügyésze szerint sincs olyan egyszerű dolguk a hús-vér, valódi nyomozóknak, mint legtöbb filmes kollégájuknak, akik ha meglátnak egy gyanús személyt, a gépkocsijukból csak megeresztenek egy telefonhívást, és rövid személyleírás megadásával rögtön minden adatot megtudnak róla a központból.
A valóságban természetesen működik bűnügyi nyilvántartási rendszer, azonban oda csak törvényben meghatározott adatok rögzíthetők. A rögzített adatok bűnügyi személyes adatnak minősülnek. Ezek a személyes adatok
- a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, valamint a büntetés-végrehajtás szervezeténél;
- a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően, a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben keletkeznek;
- és az érintettre, valamint a büntetett előéletre vonatkoznak.
A bűnügyi nyilvántartási rendszer a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásából és a különböző bűnügyi nyilvántartásokból áll. A büntetőeljárás alá vont gyanúsítottról rögzítik a törvényben meghatározott személyes adatait, és fotó készül róla. Bizonyos bűncselekmények esetében tízujjas ujjnyomatot és tenyérlenyomatot is vesznek. Vannak olyan bűncselekmények, amelyeknél DNS-profilt is rögzítenek a gyanúsítottól. Mindezek az adatok, DNS, ujj- és tenyérlenyomatok bekerülnek a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásába, és a háttéranyagát jelentik a különböző bűnügyi nyilvántartásoknak.
A bűnügyi nyilvántartások a következők:
- a bűntettesek nyilvántartásai,
- a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása,
- a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása,
- a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása.
Az adatok a bűnügyi nyilvántartásokban a törvényben meghatározott ideig szerepelnek. „Tehát a filmekkel ellentétben olyan nyilvántartás nem létezik, amely bárkiről korlátozás és törvényes ok nélkül tartalmaz adatokat” – szögezte le Jagusztin Tamás.
Meddig tárolják az adatokat?
Bátki Pál büntetőügyvéd szerint a bűnügyi nyilvántartásra vonatkozó törvényi szabályozás meglehetősen összetett. A törvény különbséget tesz a különböző mértékű büntetések, valamint intézkedések, sőt szándékos, valamint gondatlan elkövetés között is.
A szándékos bűncselekmény miatt
- öt évnél nem hosszabb végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
- öt évet meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
- életfogytig tartó szabadságvesztés esetén az elítélt személy halálát követő tizenkét évig
kell nyilvántartani az adatokat.
A büntetést kiszabó ítélet jogerőre emelkedésével az elítélt büntetett előéletűvé válik, ami a mentesítésig tart. A mentesítést a Büntető törvénykönyv szabályozza. Így például szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó, de öt évnél rövidebb szabadságvesztés esetén a mentesítés a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését követő öt év elteltével áll be.
Az adatokat a mentesítés beálltától öt évig kell nyilvántartani szándékos bűncselekmény miatt kiszabott elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, kiutasítás, lefokozás esetén. Foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a végrehajtás befejezésétől vagy a végrehajthatóság megszűnésétől […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!