Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Jó fél emberöltővel a csernobili nukleáris katasztrófa után érdemes felidézni, hogy valójában mi is történ 1986. április 26-án, ki hibázott és miért, illetve mi van manapság a zónában. Ezekről beszélgettünk Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatójával, aki 15 éve dokumentumfilmet is forgatott Csernobilról.
A csernobili tragédia kulturális emlékezete országonként meglepően eltérő képet mutat. Bendarzsevszkij Anton egy mini kutatás eredményét osztotta meg: kiderült, míg az orosz nyelvterületen a katasztrófára keresve elsősorban a „katasztrófa”, „következmények”, „likvidátorok” és „nukleáris baleset” kifejezések dominálnak, addig a magyar kereséseknél a „Csernobil film”, „szarkofág”, „Pripjaty” és „csernobili mutánsok” jelenik meg. Angol nyelvterületen pedig az HBO-sorozat és popkulturális elemek kerülnek előtérbe. „A magyar társadalom másképp kezeli a katasztrófát, mint a posztszovjet térség – Ukrajna, Belarusz, Oroszország –, ahol ez egy máig tartó, mély, társadalmi trauma” – magyarázta a szakértő.
Technikai hiba és emberi mulasztás együtt
A negyedik reaktorblokk felrobbanásában technikai és emberi tényezők egyaránt szerepet játszottak. Az RBMK típusú reaktor bizonyos helyzetekben hibásan viselkedett: amikor csökkenteni próbálják a teljesítményét, akkor egy adott pillanatban éppen ellenkezően fog viselkedni és hirtelen megugrik, ami olyan túlnyomást okozott, hogy gőzrobbanás történt.
„Olyan ez, mintha autózás közben a fékpedál megnyomásakor hirtelen begyorsulna az autó” – hozott példát Bendarzsevszkij. A másik fontos különbség a mai atomerőművekhez képest: a csernobili reaktor nem rendelkezett azzal a speciális burокkal, ami egy esetleges mostani balesetnél már bent tartja a veszélyes anyagot és az nem kerülhet ki a szabadba.
Az emberi tényező sem elhanyagolható. A HBO-sorozat pontosan ábrázolja, hogy minden biztonsági protokollt megszegtek: a főmérnök karrierépítési szándékaival együtt mások abban a hitben voltak, hogy „egy RBMK reaktor nem robbanhat fel”. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is csak Csernobil után alkotta meg a hétfokozatú nukleáris baleseti skálát, amelyen Csernobil és Fukusima kapta a legmagasabb, hetes besorolást.
Hatszázezer likvidátor a zónában
A likvidátorok azok az emberek voltak, akik a baleset következményeit próbálták felszámolni. 1986-87-ben 600 ezren járták meg a csernobili zónát: kitelepítették a lakosságot, megtisztították a szennyezett területeket, és ami a legfontosabb feladat volt, vasbeton szerkezettel, úgynevezett szarkofággal fedték le a felrobbant négyes reaktort.
„Becslések szerint nagyjából 200 ezren élnek még ma is közülük, de hogy közülük kik haltak meg közvetlenül Csernobil miatt, azt nem lehet pontosan tudni” – mondta Bendarzsevszkij. A robbanás után 20-30 ember vesztette életét, köztük tűzoltók és a mentőegységek tagjai.
Mindezek után Belarusz területének 23 százaléka vált szennyezetté, mivel a reaktor mindössze 16 kilométerre fekszik az ország határától, és az időjárás kedvezőtlenül alakult: a szennyezés észak-északnyugat irányába terjedt. Évekkel később már a gyerekek körében 3,5-4-szer nagyobb volt a daganatos megbetegedések száma – idézte fel a szakértő, aki maga is Belaruszban született és a tragédia idején egyéves volt.
Szovjet elhallgatás és félretájékoztatás
A szovjet vezetés több mint egy hétig hallgatott a katasztrófáról. Május elsején, öt nappal a robbanás után Kijevben és Minszkben is kötelezően nyíltszíni ünnepségeket tartottak emberek százezreivel, hogy demonstrálják: minden rendben van.
Magyarországon a Magyar Rádióban készült egy hír a baleset után néhány nappal a BBC egyik híradása nyomán, amely arról számolt be, hogy a skandináv országok fölött egy radioaktív felhőt észleltek, amelyet Ukrajna felől fújt hozzájuk a szél. A hír néhányszor elhangzott a Petőfi Rádióban, de utána kivették a hírek közül. Viszont ez már elég volt ehhoz, hogy a hazai média rárepüljön a hírre és nyaggatni kezdje az illetékeseket, hogy nincsenek-e veszélyben az emberek.
Belaruszban a hatóságok első kényszerlépésként 200 ezer embert költöztettek ki, majd visszatelepítették őket, hogy jelezzék: minden megoldódott. 1989-ben azonban publikálták a „csernobili aktákat”, amelyből kiderült, hogy a megengedett sugárzási szint sokszorosa van még mindig jelen – ezért újra 180 ezer embert költöztettek el.
„A szovjet rendszer kreatív módon kezelte a problémát: egyszerűen felemelték a sugárzási normákat a tízszeresére” – mondta ironikusan Bendarzsevszkij. Olyan bűnöket is elkövettek, hogy a súlyos élelmiszerellátási gondok miatt
a szovjet vezetés rábólintott, hogy a térségben a sugárszennyezett húsokat ne semmisítsék meg, hanem inkább keverjék 1:9 arányban a tiszta húsokkal.
Az atomerőmű tovább működött
Sokan nem tudják, hogy a csernobili atomerőmű a balesetet követően tovább működött. Négy reaktora közül az egyik robbant csak fel, ám a másik három reaktort újraindították. Az utolsó, hármas reaktort is csak 2000-ben állították le, 14 évvel a katasztrófa után.
„A hármas reaktor úgy működött a legtovább, hogy közvetlenül a fala mögött már ott volt a felrobbant négyes reaktor és a köré húzott szarkofág” – mesélte a korabeli sugárzásbiztonságról a szakértő, aki 2011-ben dokumentumfilmet készített a helyszínen.
Az új szarkofág és az ukrajnai háború
Az 1986-ban épített vasbeton szarkofágnak meghatározott élettartama volt, ami a 2000-es évekig tartott. Amikor 2011-ben Bendarzsevszkij kint járt, már repedések voltak a szerkezeten, sugárzó anyagok szivárogtak belőle. Európai összefogással 2–3 milliárd dollárt gyűjtöttek össze, majd egy francia cég, a Novarka, 2016–2017-ben felépített egy új, hatalmas szerkezetet, amelyet sínekkel rátoltak a régi szarkofágra.
Ez az új szerkezet 100 évre rendezi Csernobil helyzetét. Azonban a körülötte lévő szennyezett területen a plutónium felezési ideje még mindig 23 ezer év. Az eredeti terv egyébként az volt, hogy az új szerkezet alatt robotok segítségével megkezdik a sugárzó […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!