Nagyapáink futurisztikus, de ma már élhetetlen Budapestet álmodtak nekünk

Nem túl gyakran rendeznek kiállítást olyan dolgoknak, illetve eseményeknek a bemutatására, amik sohasem történtek meg, olyan terveknek, melyek soha nem váltak valósággá. Most a Közlekedési Múzeum azonban épp erre vállalkozott, felvillantva olyan – papíron maradt – víziókat is, melyek magvalósításának elmaradásáért nem lehet elég hálás az utókor. 

A legextrémebb ezek közül az a ’30-as, ’40-es években az Egyesült Államokból importált elképzelés, mely a fővárost a rajta keresztül vezetett autópályákkal szabdalta volna darabokra. A koncepció járulékos veszteségként számolt azzal, hogy elődeink simán lebontották volna Budapest történelmi belvárosát, csak hogy 2×3 sávos autópályát építsenek a mai Király utca helyére. Ez a rémálom a Klauzál térnél csatlakozott volna a belváros szövetébe, és valahol a Deák tér környékén ért volna véget.

Amint arra Vitézy Dávid a múzeum (leköszönését bejelentő) igazgatója rámutatott, ennek nyomai ma is láthatók, hiszen az íves ház kialakítása jelzi a Madách téren a beérkezési pontot, és a Gozsdu udvar mögött is volt egy lyuk a városszerkezetben, ami ennek a urbanisztikai téveszmének a megvalósulását szolgálta. (Azóta már néhány oda épült irodaház töltötte ki a mesterséges űrt.)

Hirdetés

16

Vitézy DávidGaléria: Nagyapáink futurisztikus, de ma már élhetetlen Budapestet álmodtak nekünk(Fotó: Papajcsik Péter / Index)

1971-ben egy 2×2 sávos autópálya-körgyűrű tervéről cikkezett a korabeli Esti Hírlap, a Hungária körút mentén vezető többszintes körgyűrű a Budapestről kiinduló autópályákat kapcsolta volna össze. E gondolat egyébként először 1948-ban fogalmazódott meg, de mivel 1950-ben senkinek nem lehetett magántulajdonú autója, a gyér gépkocsiforgalom nem indokolta a fejlesztést; le is került akkor a napirendről. A koncepciót a ’60-as években porolták le, és egészen 1977-ig dédelgették a Váci úttól a Duna-hídon át az M1-es autópályáig vezető, irányonként 3 sávos (leállósáv nélküli!) gyorsforgalmi magasút tervét. Az alá tervezett villamos azonban megvalósult. Vitézy Dávid a Déli Körvasút körüli vitára utalva megjegyezte, hogy egyébként a kiállításon bemutatott tervrajzok szerint épp a Hamzsabégi út mentén vezetett volna az emelt szintű autópálya.

Ezek között nem csak a fővárosi pályaudvarokat összekötő vasúti alagutat említette, de a Gellért-hegy tetejével közvetlen kapcsolatot teremtő siklót is, mely megépülését jelenleg a Fővárosi Önkormányzat ellenállása és forráshiány is késleltet. Érdekes adalék, hogy 100 évvel ezelőtt is egy koncessziós társaság építette volna, és a korabeli tervekből látható, hogy pont a jelenlegi készültségi szintig jutott el akkor is a projekt.

Nem kevésbé érdekes, hogy már 1902-ben elkészítette Zielinski Szilárd a vasút és metró hibrid tervét, amely lényegében a 3-as metró vonalán képzelte el a nyomvonalat. A koncepció majdnem hetven évig fiókban volt, majd 3-as metróként valósult meg 74 évvel később. Az eredeti elképzelés egyértelmű jele, hogy a nyomvonal Rákospalota-Újpesten és Kőbánya-Kispesten rásimul a vasútra. Sajnos a hetvenes évek elejének hidegháborús megfontolásai miatt végül a 3-as metró egy zárt, szeparált metróüzemként, polgári védelmi funkciókat is ellátva épült meg.