Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Mint ismeretes, Magyar Péter április 12-i győzelmi beszédében megerősítette, hogy azoknak, akik a rendszer részei, tartóoszlopai, bábjai voltak, távozniuk kell a közéletből.
Felszólítom a köztársasági elnököt, hogy (…) távozzon a hivatalából annyi méltósággal, amennyi még maradt neki. Ugyanerre szólítom fel az összes bábot, akit az elmúlt tizenhat évben az Orbán-kormány a nép nyakára ültetett. Felszólítom, hogy távozzon a Kúria elnöke, távozzon az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és a Médiahatóság vezetője is
– jelentette ki a pártelnök, aki még azt is hozzátette, hogy ne várják meg, amíg elküldik őket. Távozásuk után – folytatta –, az alkotmányozó kétharmados többség birtokában helyreállítják a fékek és ellensúlyok rendszerét. Egy héttel később már céldátumot is kitűzött, amikor a Tisza Párt frakcióülése után közölte, hogy május 31-ig adnak határidőt többek között az államfőnek, az Alkotmánybíróság elnökének, valamint a Kúria elnökének a lemondásra, ellenkező esetben eljárnak a kapott felhatalmazással és a jogi lehetőséggel az eltávolításuk érdekében.
Bírál, zrikál, noszogat
Magyar Péter céltáblájának közepén a köztársasági elnök áll, akit szinte naponta bírál, zrikál, szóban és írásban is távozásra noszogat, vagy csak annyit üzen neki, hogy május 31.
Április 13-i nemzetközi sajtótájékoztatóján elmondta, miért tartja szükségesnek Sulyok távozását. Szerinte nem látja el a köztársasági elnöki funkcióját. Úgy vélte, jelenleg csak annyit tesz, hogy mindent aláír, amit elé tesznek, az ilyen emberre pedig nincs szükség.
Az én szememben ő nem köztársasági elnök
– jelentette ki. Mások viszont azt tették szóvá, hogy az Országgyűlés alakulóülésén túlzásokba esett. Fodor Gábor liberális politikus szerint tévút az elnök támadása. „Nem Sulyok elnök úr személyes megítéléséről kell ilyenkor véleményt mondani, hanem az elnöki intézménynek illendő helyből tiszteletet adni” – írta publicisztikájában a volt miniszter annak kapcsán, hogy Magyar beiktatási beszédében gyávának és hazugnak nevezte az elnököt.
Magyar Péter állítása szerint személyes találkozójukon az államfő jelezte, hogy megfontolja az elhangzott érveket és a lemondásának gondolatát. Később mégis úgy döntött, hogy nem mond le.
A Fidesz sem mindig tisztelte
Sulyok Tamás államfői teljesítménye megválasztása kezdetétől, 2024. február 26-a óta kritikák kereszttüzében áll. Alighogy elfoglalta hivatalát, apjáról tett korábbi nyilatkozatát történészek szembesítették kutatásaikkal. 2024 áprilisában a zsidó vezetők előtt tartott beszédében elismerte apja nemzetiszocialista múltját. Személyesen megrendítették a napvilágra került információk, de szerinte a leszármazottak nem tehetők felelőssé a múlt bűneiért. Azzal is vádolták, hogy a 90-es években ügyvédként „zsebszerződésekkel” játszott át termőföldeket külföldieknek. A Fővárosi Főügyészség azonban 2024. augusztus 1-jén elutasította a keresetindítási kérelmet.
Két esetben, tavaly áprilisban a Fidesz sem vette a fáradságot, hogy komolyan vegye az államfő politikai vétóját. Az EU–Kirgizisztán partnerségi megállapodás ügyében azért küldte vissza az elnök a feladóhoz a jogszabályt, mert a zárószavazás előtt túl sok részletében írták át az eredeti törvényjavaslatot. A kormány nem törödőtt a vétóval, hanem egy új törvényjavaslatot terjesztett be, amit a parlament el is fogadott. Ugyanez történt a Chicagói Egyezmény módosítása esetében is. Hiába kifogásolta az elnök a zárószavazás előtti toldozást-foldozást, helyrehozatal helyett a kormány ismét új törvényjavaslattal élt.
Sulyok szemére vetik, hogy fontos ügyekben néma marad, nem testesíti meg az Alaptörvény 9. cikk (1) bekezdése szerinti köztársasági elnököt, „aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”.
Ezt a kritikát az Indexnek adott interjújában úgy hárította el, hogy „az államfő az alkotmányos feladatait végzi, és a létével fejezi ki a nemzet egységét”, illetve „a politikai döntéseket közjogi keretbe foglalja, és alkotmányos rangot ad nekik.” Szerepfelfogását kormányzati oldalon szereptévesztésnek tartják.
Szigorú szabályok védik
Az Alaptörvény [12. cikk (1)] szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen. Olyannyira, hogy ellene büntetőeljárást is csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani [13. cikk (1)]. A köztársasági elnök megbízatása megszűnik [12. cikk (3)]:
- megbízatási idejének lejártával;
- halálával;
- ha kilencven napot meghaladó időn át képtelen feladatköreinek ellátására;
- ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn;
- összeférhetetlenség kimondásával;
- lemondásával;
- tisztségtől való megfosztással.
Sulyok Tamás, ahogy Magyar Péter is forszírozza, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!