A beszélgetést azzal kezdtük, hogy május vége óta már egy trópusi betegségre is kötelezően szűrik a véradókat, a nyugat-nílusi láz ugyanis egyre gyakrabban fordul elő hazánkban. Dr Rusvai Miklós szerint, bár korábban is tudtunk a létezéséről, idehaza 2002-től regisztrálnak egyre több esetet. 2018 volt a csúcsév 200 feletti esetszámmal, és vagy hetven ló is elhullott, mert rájuk is veszélyes ez az egzotikus nevű vírus. A szúnyog terjeszti, de emberről emberre nem terjed, általában tünetmentes, és csak vérvizsgálatoknál derül ki a fertőzés, nagyon ritkán okozhat agyvelőgyulladást.
Miért felelős a koreai bozótszúnyog és a tigrisszúnyog?
A virológus elmondta, hogy például a nyugat-nílusi lázat a hagyományos hazai dalos szúnyogok vagy más csípőszúnyogok is terjesztik,
Tehát teljesen felesleges az embereket az egzotikus, behurcolt szúnyogokkal riogatni.
Persze azok is veszélyesek, de más ok miatt. Ezek a behurcolt szúnyogok sokkal gyorsabban szaporodnak, mint hazai társaik, így esetleg a nem megfelelő gyérítés után sokkal hamarabb jelennek meg ismét egy adott területen.

Itt van már Európában a csikungunya is
A professzor utalt arra, hogy több olyan vírus is megjelent az utóbbi években a kontinensen, amelyek eddig ismeretlenek voltak. A nyugat-nílusi lázzal rokon vírus például a csikungunya, amely legrosszabb esetben agyvelőgyulladást okozhat.
Beszéltünk más, a hazai kutyavilágot fenyegető fertőzésekről. Ilyen például a szívférgesség, amelyet ugyancsak szúnyogok terjesztenek, és Rusvai Miklós szerint ma már a hazai ebpopuláció tizedét érinti ez az élősködő fonálféreg.
A vérzéses láz bennünket is fenyeget
A professzor elmondta, hogy a szúnyogok mellett még a kullancsok a veszélyes átadók, mert például ezek terjesztik a krími–kongói vérzéses lázat. Ez széles sávban terjed a Krím félszigettől Törökországon, Iránon át a Közel-Keleten, és lenyúlik Közép-Afrikáig. Sajnos ilyen eseteket már találtak a Balkánon, tehát nem olyan messze tőlünk, és ezt egy kullancsfajta számlájára írhatjuk.
Európában nem volt ismert, de ebben az évezredben bejutott a kéknyelvbetegség, amely kérődzőket betegít meg, és most éppen a szomszédos Ausztriában van egy nagyobb járvány kialakulóban. A szarvasmarhákra is veszélyes, de a juhok esetében végzetes a vírus. Nálunk már volt egyszer, mégpedig 2015 és 2021 között. A baj az, hogy ezt a törpeszúnyog terjeszti, ami nagyon könnyen átjuthat hozzánk.

A világ déli részén ismét fertőz a Covid új omikron alvariánsa
A professzor elmondta, hogy mivel a déli félteke most megy bele az őszbe, az időjárás ott megfelelő a légzőszervi járványok kialakulásához, így a Covid új omikron alvariánsaéhoz is, amit NB 1.8.1-nek neveztek el.
Rusvai Miklós szerint őszre megérkezik az új variáns is, de hogy a szokásos őszi–téli légzőszervi fertőzéseknek zömét mi adja majd, azt most még nem lehet biztosan megmondani.
A műsorban szó volt arról is, hogy:
- Miért volt 2018-ban kiugróan sok szúnyog nálunk?
- Milyen betegségek kerülnek át a vadállatokról az emberre szúnyogok közvetítésével?
- Miért jönnek vissza olyan betegségek, mint például a kanyaró, amelyet már évtizedekkel ezelőtt magunk mögött hagytunk?
- Már másfél hónapja nem találtak újabb száj- és körömfájásos esetet, így van remény, hogy a három hónapos fertőzésmentes időszakot végigvigyük, és megszabaduljunk a járványtól.
- Miért nem […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!